Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 23. szerda - 42. szám - Egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. TAKÁCS PÉTER belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy olyan törvénycsomagot hozunk az Országgyűlés elé, amely a Belügyminisztérium álláspontja szerint korszerűbbé és hatékonyabbá teszi a magy...

1564 A kezdeti gyerekbetegségek után a tapasztalataink jók, a betegforgalmi adatok a módszer hatékonyságát igazolják, a rendszer lelke pedig egy egységes telefonos triázs. A telefon mostantól nem random ügyeleti szolgáltatónál, hanem az Országos Mentőszolgálatnál csörög. A Mentőszolgálat erre a célra kiképzett, jól képzett szakembere egy kikérdezett protokoll alapján pedig az állapotának megfelelő ellátási szintre irányítja a segítségre szoruló beteget. Ez természetesen több kifutással végződhet. Akinek az állapota háziorvosi kompetenciát igényel a járásközpontban elhelyezkedő háziorvoshoz, akinek az állapota súlyosabb, adott esetben rögtön mentővel összekapcsolva kórház sürgősségi osztályára szállítjuk. Tehát itt a központi telefonos triázs az, ami Hajdú-Bihar megyében nagyon jól vizsgázott. Meg kell még különböztetnünk az ügyeleti időszak két különböző időszakát, az egyik a délután 4-től este 10-ig tartó időszak. Hajdú-Bihar megyei tapasztalataink alapján egyértelműen elmondhatjuk, hogy ebben az időszakban elsősorban háziorvosi kompetenciára van szükség, azaz kötelességünk minden járásközpontban biztosítani a háziorvos jelenlétét. Ez az eddigi rendszerben nem volt elmondható, tehát ez egy többletszolgáltatás lesz a mostanihoz képest, megyénként egy telefonszámon elérhető a rendszer, és kiszámítható helyen, a járásközpontban mindig azonos helyen megtalálható az ügyeletes háziorvos este 10-ig. A betegforgalmi adatokból ugyanakkor egyértelműen látszik, hogy este 10 után leginkább az fordul az egészségügyi ellátórendszerhez, akinek komolyabb egészségügyi problémája van. Az esetek több mint 90 százaléka mentési feladatként realizálódik, a háziorvosi kompetenciát igénylő esetszám elenyésző, ezért szintén az EFOP-1.8.0.ban kidolgozott elveknek megfelelően sokkal inkább a Mentőszolgálat az, akire rábíznánk az este 10-től reggel 8-ig tartó időszak ellátását. Szerencse, hogy országosan egységes szervezet áll rendelkezésünkre, így egységes elvek mentén tudjuk valamennyi megye ellátását megszervezni. Felhívom a figyelmet arra, hogy az este 10 utáni időszakban nem csupán a jelenléti háziorvosi pontokat, hanem a mentőállomásokat és a kórházak sürgősségi osztályait is illik figyelembe venni, amikor ennek az időszaknak a megszervezésén gondolkozunk. Természetesen valamennyi fejlesztésünk mögött és valamennyi javaslatunk mögött két dolgot meg kell említenünk: egyrészt a finanszírozás hozzákapcsolását, másrészt pedig a nagyon erős informatikai háttértámogatást. A háziorvosi informatika terén is az a célunk, hogy olyan modern és egységes informatikai felületen dolgozzanak a háziorvosok, ami az ő minőségi munkájukat elősegíti, és az EESZT-vel, ami most már az ötödik születésnapját ünnepli, kompatibilis legyen. Az új informatikai rendszert két lépcsőben kívánjuk bevezetni. Először is előírjuk minden háziorvosi szoftverszolgáltatónak, hogy az EESZT adattartamával és adatstruktúrájával kompatibilis adatokat kell tudniuk biztosítani, a második lépésben, illetve ott, ahol a szoftverszállítók ezt nem vállalják, az EESZT keretein belül ingyenesen biztosítjuk nekik a miniHIS rendszert, amit háziorvosok bevonásával az alapellátó orvosokra fejlesztettünk ki. A progresszivitás következő szintje a járóbeteg-szakellátás. Szintén szeretnénk megerősíteni, de ehhez a megerősítéshez először az kell, hogy egy pontosabb képet kapjunk arról, hogy mi történik a járóbetegszolgálatoknál. (Dr. Lukács László György telefonját a DK-frakció felé fordítja. - Nacsa Lőrinc: Ez lett a Jobbik szerepe! - Dr. Lukács László György: Rólad is csinálok, ha úgy gondolod.) Az ő tulajdonosi hátterük meglehetősen heterogén, mi arra kértük a kormányt, és a törvényjavaslat azt a lehetőséget teremti meg az Országos Kórházi Főigazgatóságnak, hogy a szakrendelőkben folyó szakmai gazdasági tevékenységet, ingatlan- és szerződéses viszonyokat felmérje, hogy felelősen tudjunk egy javaslatot tenni arra, hogy mi legyen a szakrendelők fenntartását tekintve a további sorsuk. A fekvőbeteg-ellátó rendszerben egy új irányítási modellt vezettünk be, ez már a Covid-időszakban működött, ezt a továbbiakban erősíteni fogjuk. Ennek van egy gazdasági irányítási lába, ahol a megyei irányító intézményekhez fogjuk kapcsolni a városi kórházakat, és van egy ellátásszervezési lába. A kettő között a legfontosabb különbség, hogy a gazdasági irányítás tartja a közigazgatási határt, azaz nem lépi át a megyehatárt, az ellátásszervezési viszont igen. Tehát ez igaz egyébként az ügyeleti szolgálatokra is. A legfontosabb szempontunk itt a betegérdek és a betegbiztonság, ami azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy a megyehatár melyik oldalán van a bajba jutott honfitársunk, a lehető legrövidebb idő alatt jusson definitív ellátáshoz. Ennek megfelelően az irányító megyei kórház a megyén belül az alapellátástól a megyei szintig egy betegirányító funkciót is fog kapni a gazdasági irányításon túl. Azonban azok az ellátási események, amik megyén belül nem láthatók el, ott továbbra is marad a térségi szemlélet, azaz a közigazgatási határokra tekintet nélkül a földrajzi adottságokhoz optimalizált betegutakat szervezünk. A kórház-finanszírozás a következő, amit meg kell említenem. Ez a jelen törvénytervezetnek nem szerves része, azonban meg kell hogy említsük, hogy egy új típusú finanszírozási rendszerre szeretnénk az egészségügyi fekvőbeteg-ellátókat átállítani. Ennek érdemi, új eleme, hogy az állandó költségeket báziselemként elismernénk, leválasztanánk a közvetlen betegellátást szolgáló finanszírozásról, és a kórházak hozzájuthatnának azokhoz a költségelemekhez, amik már csak azért is keletkeznek, mert a kórház 24 órán át nyitva van. A hbcs-rendszer megújítása, illetve a teljesítményfinanszírozás megújítása pedig a TÁMOP-6.2.5-B-ben kialakított egységes kontrollingrendszer alapján rendelkezésre álló adatokra épülne. Egy gyors kódkarbantartást