Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. november 23. szerda - 42. szám - Az Állami Számvevőszék szervezetével és működésével, valamint a nemzetiségek jogaival összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Le vagyok döbbenve. Önök itt mindig azt mondják, hogy nincsen jogállam, meg diktatúra van, meg a demokrácia halála, de az előző vitában önök ...
1555 Az elismerés szabályainak fokozatos enyhítése egyértelműen azt a célt szolgálja, hogy a kormánypártokhoz jellemzően hűséges szervezetek megalakítása alakuljon ki ahelyett, hogy egy tisztességes és korrekt együttműködés jönne létre. Hiába próbálja a Fidesz az uniós pénzek miatt eljátszani a jogállamot ezzel a törvénymódosítással, az Állami Számvevőszék az elmúlt években megmutatta, hogy milyen az, amikor egy papíron független állami szerv mégsem független szervként működik, hanem politikai megrendeléseket teljesít - látjuk az előző napirendi pontot, amelynek vitájában közösen részt vettünk, pontosan ez történt. A véleményünk változatlan: az Állami Számvevőszék elfogult módon, bírságokkal próbálja ellehetetleníteni egyébként az ellenzéki pártok kampányát, a kiszabott bírságok többnyire indokolatlanok. A Demokratikus Koalíció szerint az Állami Számvevőszék újra és újra visszaél azzal, hogy a döntéseit nem lehet megtámadni a bíróságon, így övé az első és egyben utolsó szó is. Hiába tudjuk bizonyítani, tudják bizonyítani a pártok, hogy a törvények szerint járnak el, az Állami Számvevőszék - mondhatnám, politikai döntéssel - semmibe veszi ezeket a szakmai érveket, és csak bírságol. Az Állami Számvevőszék megszűnt független szervezetnek lenni, az intézmény a rezsim kiszolgálójává vált. És ez a jövőben sem fog változni, tekintve, hogy a Gazdasági Bizottság által a tagoknak kiküldött tervezetben még az szerepelt, hogy a jogorvoslat intézményének bevezetését követően jogorvoslati jog; és itt idézem, akár a 29. § (1) bekezdésében az Állami Számvevőszék megállapításai: amennyiben azok alapján fizetési felhívásnak a 31/A. § és a 33. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetek szerinti jogkövetkezmény alkalmazásának van helye, a jogkövetkezményt foganatosító hatósági döntéssel szemben közigazgatási per kíséretében, keretében vizsgálhatók; a (2) bekezdés (1) bekezdés szerinti perben a bíróság a számvevőszéki megállapításokhoz nincs kötve, azonban azokat érdemben köteles vizsgálni; a 3. pontjában az (1) bekezdés szerinti perben a bíróság az Állami Számvevőszéket perbe állítja. (Sic!) Ez a rendelkezés azonban a benyújtott szövegből már kikerült, arra hivatkozással, hogy a kérdésben még egyeztetésre van szükség, majd tavasszal visszatérnek rá. Azzal, hogy a javaslatból még az egyetlen támogatható elem, a jogorvoslati jog is kikerült, erre tekintettel a törvényjavaslatot egész terjedelmében el kell utasítanunk. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik és az MSZP soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A KDNPképviselőcsoportjának vezérszónoka Nacsa Lőrinc képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó. NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Le vagyok döbbenve. Önök itt mindig azt mondják, hogy nincsen jogállam, meg diktatúra van, meg a demokrácia halála, de az előző vitában önök azt mondják, hogy jó lenne, ha az Állami Számvevőszék nemcsak a számokat ellenőrizné, hanem véleményformáló szerepe is lenne, erre Bánki Erik képviselőtársam a következő napirendi pontban idehoz egy ilyen javaslatot, amit önök kérnek. (Dr. Selmeczi Gabriella: Na! - Varju László közbeszól. - Az elnök csenget.) Hát, egészen le vagyok döbbenve! Önök azt kérték, hogy legyen tanácsadó, támogató funkciója az Állami Számvevőszéknek, fél órával később erről tárgyalunk, tisztelt képviselőtársaim. (Varju László: Tényleg! Hát, valóban! - Vajda Zoltán közbeszól.) Egészen, egészen... - szóhoz sem jutok szinte, ami nálam azért ritka. (Derültség a kormánypártok soraiban. - Varju László: De most mégis!) Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha visszanézzük az Állami Számvevőszék történetét, 152 éves, nagy presztízsű múltja van ennek az intézménynek Magyarország történetében mint intézménynek, ugyanakkor a szellemisége még korábbra nyúlik vissza, az 1848. évi III. törvénycikk 37. §-a rögzítette először a magyar Országgyűlés költségvetési jogát, ekkor jelent meg először törvényi szintre emelve a bevételek és a kiadások tervezése, valamint a kapcsolódó számadás, amely mind a törvényalkotók, mind a végrehajtók számára egyszerre jelentett jogot és kötelmet. Továbbá a törvényben foglaltak gyakorlati érvényesítése során felmerülő problémák körvonalazták először egy legfőbb számvevőség felállításának szükségességét. Ezt követően a kiegyezés után, 1869-ben Lónyay Menyhért - Tilki képviselőtársam választókerületének nagy szülöttje - terjesztette elő az országos főszámvevőszék felállítására vonatkozó törvényjavaslatát, amelyet az Országgyűlés az 1870. évi XVIII. törvénnyel el is fogadott. A mostani Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, mely ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását és az államháztartásból származó források felhasználását, valamint a nemzeti vagyon kezelését. Az Állami Számvevőszék által végrehajtott ellenőrzések során fontos a legmagasabb szintű ellenőrzési bizonyosság elérése, továbbá az, hogy az ellenőrzésekről készített jelentésekben megalapozott, szakmailag kidolgozott megállapítások, javaslatok legyenek megfogalmazva, melyek ténylegesen támogatják a közpénzeket felhasználó, közvagyonnal gazdálkodó szervezetek tevékenységét. A korábbi évek ellenőrzési tapasztalatainak értékelése és a konzekvenciák levonása után most egy olyan módosító javaslatot tárgyalunk, amely előremutató jellegű, még tovább segíti az ellenőrzéseket és a még hatékonyabb és még megalapozottabb ellenőrzések lefolytatását. A törvényjavaslat a korábbiaknál is nagyobb
