Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. november 23. szerda - 42. szám - Az Állami Számvevőszék szervezetével és működésével, valamint a nemzetiségek jogaival összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - BÁNKI ERIK, a Gazdasági Bizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
1551 átláthatóság, célszerűség, eredményesség és a közélet tisztaságának elve, gyakorlati érvényesülését, fejlesztését a közpénzügyi rendszerben. Az Állami Számvevőszék célja az, hogy az ellenőrzések mellett, valamint azoktól elválasztva széles körű oktató tevékenységével, elemzéseivel, tanulmányaival, véleményalkotásával és javaslataival átláthatóbbá és eredményessé tegye a közpénzek felhasználását, valamint hozzájáruljon ahhoz, hogy a közszolgáltatásokat biztosító intézmények és rendszerek hatékonyan működhessenek. Tisztelt Országgyűlés! A tisztelt Ház asztalán fekvő T/2014. irományszámú, az Állami Számvevőszék szervezetével és működésével, valamint a nemzetiségek jogaival összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat egyik fontos eleme az Állami Számvevőszék függetlenségének erősítése érdekében a költségvetési garanciák hangsúlyosabbá tétele. A hatékony, tervezhető bérgazdálkodás kiemelten fontos a költségvetési szervek esetében. Az Állami Számvevőszék célkitűzéseinek megvalósítása során fontos, hogy törekedjen a rendelkezésére álló kapacitások lehető legoptimálisabb hasznosítására. Többek között erre való tekintettel került kiemelésre, hogy az Állami Számvevőszék a törvény elfogadását követően bértömeg-gazdálkodást folytathat. Az, hogy egy szervezet minden évben egy előre meghatározott összegű bértömeggel gazdálkodhat, elősegíti az erőforrások feladatokhoz illeszkedő, hatékonyabb allokálását, ezzel párhuzamosan megakadályozhatja esetleg a túlköltekezést is. A javaslat eredményeképpen az ÁSZ a jelenlegi rendkívüli körülményekhez is alkalmazkodva fegyelmezettebb, tervezhetőbb és kiszámíthatóbb bérgazdálkodást folytathat majd a későbbiekben. A bértömeg-gazdálkodás esetében a kiadási előirányzat mértéke határozza meg a személyi juttatások kifizetésének mértékét, ami a központi költségvetés számára is tervezhetőbbé és kiszámíthatóbbá teszi a finanszírozást. (15.20) A törvényjavaslat további célja az Állami Számvevőszék által végzett ellenőrzések hatékonyságának növelése. Az Állami Számvevőszék által végrehajtott ellenőrzések során fontos a legmagasabb szintű ellenőrzési bizonyosság elérése, továbbá az, hogy az ellenőrzésekről készített jelentésekben megalapozott, szakmailag kidolgozott megállapítások, javaslatok legyenek megfogalmazva, amelyek ténylegesen támogatják a közpénzeket felhasználó, közvagyonnal gazdálkodó szervezetek tevékenységét. A korábbi évek ellenőrzési tapasztalatai alapján a gyakorlatban kirajzolódott tendenciákra építve több olyan jogintézmény bevezetését tartalmazza a módosítás, amely elősegítheti az ellenőrzések hatékonyabb elvégzését, ezáltal pedig a számvevőszéki munka hitelességének növelését, valamint társadalmi elfogadottságát is erősíti. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat lehetővé teszi az ÁSZ személyi állománya jogviszonyainak új alapokra helyezését is. A tervezet alapjaiban változtatja meg a személyi állomány foglalkoztatási viszonyait, amelynek kulcselemei a közös megállapodáson alapuló jogviszony, mely számvevői közszolgálati szerződéssel jön létre; a jogviszony elemeinek szabályozottsága helyett dereguláció, amely által a mainál kevesebb kérdés szabályozása marad az Állami Számvevőszékről szóló törvény szintjén; a dereguláció által a felek autonómiájának biztosítása a jogviszony tartalmi elemeinek kialakításában; illetve összességében a kötött előmeneteli rendszer megszüntetése. A törvénymódosítás szerint a számvevői kinevezést felváltja a számvevői közszolgálati szerződés, amely a jogviszony egyes tartalmi elemeinek meghatározása tekintetében nagyobb teret enged a felek megállapodásának, valamint a korábbinál lényegesen nagyobb védelmet biztosít az alkalmazottak számára a munkáltató egyoldalú döntéseivel szemben is. A tervezet szerint a felek által kialakított szerződés rendelkezik a munkakör, a besorolás, a munkavégzés helye, az alapilletmény, illetve egyéb kérdésekben, míg a szerződésben nem érintett kérdéseket illetően az Állami Számvevőszékről szóló törvény szabályai az irányadók. A módosítás értelmében az Állami Számvevőszék elnöke át nem ruházható hatáskörben, belső irányítási irányelvben határozza meg a számvevői besorolási kategóriákat, az egyes számvevői munkaköröket, a pótszabadság kérdését, melyek irányadók a számvevői közszolgálati szerződés megkötése során, így keretet adnak a jogviszony felek által történő kialakításához. A fentiek lehetőséget biztosítanak a munkáltató számára egy rugalmas, teljesítményorientált humánpolitikai rendszer kialakítására, melyben az Állami Számvevőszék elnöke határozza meg az illetménypolitikai alapelveket. A szerződést módosítani csak az Állami Számvevőszék és a számvevő közös megegyezésével lehet, mely a munkáltató számára egyoldalú kinevezésmódosításokat lehetővé tevő korábbi szabályozáshoz képest jelentős garanciát nyújt a foglalkoztatottak számára, ezzel is hozzájárulva a számvevők független és befolyásmentes munkavégzésének biztosításához. A tervezet továbbá a gyakornoki feladatellátás feladatok jellegéhez igazodó, rugalmasabb megszervezésére irányul, amennyiben a javaslat lehetővé teszi esetükben a határozott időre történő foglalkoztatást. Szükséges továbbá megteremteni annak a lehetőségét, hogy az Állami Számvevőszék szervezete humánerőforrásgazdálkodás, munkaszervezés szempontjából is meg tudjon felelni a jelenkor kihívásainak. Az Állami Számvevőszék a pandémia kezdete óta hatékonyan alkalmazza az otthoni munkavégzés intézményét, amelynek legfőbb legitimációs alapja az ÁSZ elnökének szervezetalakítási joga. Az egyértelműség érdekében
