Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. november 23. szerda - 42. szám - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VAJDA ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1512 Engedjék meg, hogy itt egy hosszabb kitérőt tegyek a zárszámadásnak az egészségügyi rendszert érintő megállapításaihoz. Azért teszem ezt, mert egyrészt egy nagyon fontos témáról van szó, másrészt úgy alakult, hogy a mai napon most délelőtt tárgyaljuk ezt a törvényt, a ’21. évi zárszámadást, és valamikor délután, este - ki tudja, hánykor, mikor, meddig - pedig fogjuk tárgyalni az egészségügyi átalakításokról szóló törvényt. Szerintem érdemes a kettőt, ha már egy napon tárgyalja az Országgyűlés, a két dolgot, a két törvénytervezetüket egymás mellé tenni, hogy ugyanarról a témáról, amit ugyanaznap tárgyal az Országgyűlés, önök, tisztelt kormány, miképpen vélekednek. (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Nézzük meg, hogy a zárszámadásban önök mit állapítanak meg az egészségügyről! Én alapvetően két szempont alapján fogom nézni. Az egyik a koronavírusnak a ’21-ben még érezhető, az egészségügyben érezhető hatása, a másik pedig, amit imént említettem, a mai nap a parlament által tárgyalandó egészségügyi átalakítás szempontja. Először hadd mondjam röviden, hogy a Covidról milyen megállapítások vannak, és utána megállapításokat fogok tenni arról, hogy vajon hogyan viszonyulnak az önök tételei a ma délután, este tárgyalandó egészségügyi átalakításhoz. Nézzük először a koronavírussal kapcsolatosan! Az egészségügyi funkción összesített előirányzatok mértéke 2020-hoz képest jelentős mértékben csökkent. Ez az összeg a 2020-as 2007,6 milliárd forintról 1712 milliárd forintra mérséklődött, amely 14,7 százalékos és 297 milliárd forintos csökkenést jelent. Történt mindez az után, hogy jelentős mértékű növekedés történt 2019-hez és 2018-hoz képest, amelyet elsősorban, már említettem, a béremelés miatti többletfinanszírozás okozott. A jelen zárszámadás indoklása szerint a 14,7 százalékos csökkenést - most egy hosszabb szó szerinti idézet következik önöktől, idézem - „túlnyomó részben a Covidjárvány elleni védekezés érdekében 2020. évben beszerzett lélegeztetőgépeknek és infrastrukturális fejlesztéseknek a 2020-as bázisévet jelentősen megnövelő hatása okozta”. Az idézetet befejeztem. A kormány tehát ezekkel a sorokkal arra a lélegeztetőgép-beszerzésre büszke, ráadásul elismerve annak jelentős költségvetési léptékű voltát, amely keretében számos olyan lélegeztetőgép került beszerzésre, amely a magyar egészségügyben használhatatlan. Ennek keretében bonyolított le a kormány egy ügyletet ezer darab lélegeztetőgép beszerzésére, ahol 15 milliárd forintot tettek zsebre, de akadt olyan is, aki 57 milliárd forintnyi jutalékot tett zsebre a hazánknak eladott kínai lélegeztetőgépek után. Ehhez kapcsolódva szerintem fontos kiemelni, hogy a kormány részéről ez annak is a beismerése, hogy százmilliárdos tételben történt olyan „befektetés” - ugye, érzik, idézőjelben - a magyar egészségügybe, ami aztán nem tudott érdemi hatást kifejteni. Kiemelendő szerintem továbbá az is, hogy részben ez a költségvetés is érintette azt a koronavírusjárványt,amelynek következtében több mint 46 ezer honfitársunk az életét vesztette. Emellett fontos kiemelni, hogy azok a sorok és kiadások, amelyeket a frakcióm, az MSZP javasolt korábban, természetesen hiányoznak a zárszámadásból, hiszen a költségvetés elfogadása és annak végrehajtása során sem gondoskodott a kormány ezek beépítéséről. Így hiányzik, mondjuk, az önálló egészségügyi minisztérium létrehozása, sőt a kormány a teljes ágazatot a BM, a Belügyminisztérium irányítása alá rendelte egy strukturális átalakítás keretében. Hiányzik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár függetlenségének a visszaállítása, hiányzik a megfelelő orvosibér-emelés mértékét követő szakdolgozóibér-emelés, hiányoznak a háziorvosoknak juttatni kívánt többletforrások, és hiányoznak az egészségügyi képzési programokra szánt források is. Most rátérek a másik szempontra, szerintem nagyon fontos azt látni, a másik szempont, amit érdemes vizsgálni, hogy a jelen zárszámadás a mai nap tárgyalandó egészségügyi átalakításról szóló törvényjavaslathoz hogyan viszonyul. Ugyanis a zárszámadás részletesen ecseteli azokat a területeket, ahol jelentős eredményeket értek el a költségvetés végrehajtása során. A zárszámadásuk így kiemeli, hogy 2015-ben elfogadásra került az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. számú törvény, valamint a szakmai szervezetekkel történt egyeztetések eredményeként elkészült és társadalmi egyeztetésre került az egészségügyi alapellátás megerősítésének koncepciója, amely a helyzetelemzés szerint tartalmazza az alapellátás további fejlesztésének tervezett lépéseit is. Az eddig megtett és a továbbiakban tervezett intézkedések a már megkezdett lépések folytatásával, illetve az előbb idézett törvényből eredő feladatok végrehajtásával az alábbi célokat szolgálják - írják önök itt a zárszámadásban. Négyet szeretnék ebből fölsorolni, amitönök írnak. Az első az alapellátás kompetenciáinak növelése a lakóhelyközeli ellátások szélesítésének, elérhetőségének biztosítása érdekében - írják önök ebben. A második a népegészségügyi szemléletű egészségügy megteremtése a betegségek megelőzése érdekében, az alapellátás kapuőri szerepének megerősítése a járó- és fekvőbeteg-szakellátás tehermentesítése céljából. A harmadik - önök írják - az alapellátás vonzóvá tétele, az ellátatlan körzetek felszámolása; és végül negyedikként írják önök itt a zárszámadásban: a háziorvosi ügyeletek átalakítása. Ezek után a zárszámadás kiemeli: „Az alapellátás fejlesztése a kormány egyik fő egészségügyi prioritása. A háziorvosi rendszer megerősítéséhez hozzáadott források többszörösen megtérülnek a szakellátási területen, ha a háziorvosi ellátásban kezelni kell a beteget. Cél az alapellátás megerősítése az alap- és a szak-, azon belül a járóbeteg-szakellátás feladatköreinek pontos kialakításával, az ehhez illeszkedő működési feltételek megteremtésével, a betegútmenedzsment optimalizálása mentén. Az alapellátás megerősítése és a betegek
