Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. november 23. szerda - 42. szám - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VAJDA ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1513 érdekeinek figyelembevétele mellett az alapellátás finanszírozása az elmúlt években többször is megemelésre került.” Eddig tartott a hosszabb idézetem a zárszámadásukból. A zárszámadás alapján elmondottakból annyi igaz, hogy a háziorvosi ügyeleti rendszert valóban átalakítják. Az új egészségügyi reformjuk, amiről, mondom, ma délután fogunk tárgyalni, ugyanazon a napon, ma; az új egészségügyi reformjuk azonban szöges ellentétben áll az itt kitűzött, általam hosszabban is idézett céljaikkal. Történik mindez úgy, hogy a költségvetés kialakításakor, de legalább a zárszámadás elkészítésekor pontosan tisztában kellett volna lennie a kormánynak azzal, hogy milyen típusú reformok elvégzésére készül. Az, hogy a zárszámadásban leírtakhoz képest teljesen más jellegű reformokat hajtanak végre, jól mutatja, hogy mennyire távolodott el a költségvetés és annak végrehajtása a valóságtól, mennyire hiteles a kormány saját magát bemutató munkája. Fontos kiemelni ennek kapcsán azt is, hogy bár a jelenlegi koncepció része, hogy az egészségügyi ügyeleti ellátást a Mentőszolgálat, az OMSZ veszi át, azonban a zárszámadásuk nem tartalmaz semmit arra vonatkozóan, hogy milyen olyan fejlesztési és képzési feladatokat folytattak, amely az OMSZ-t a többletfeladatok elvégzésére egyébként felkészítette volna. (11.10) Mindössze egyébként egy bekezdésben említik meg, hogy 2021. július 1-jén elindult a Hajdu-Bihar megyei modellprogram. Most kell szerintem összevetni a zárszámadásuk állításait az új, ma délután tárgyalandó egészségügyi koncepciókkal. Engedjék meg, hogy néhány gondolatban, összesen három, három és fél gondolatban összevessem a zárszámadást, a délelőtti programunkat és az esti programunkat. Nos, az első, hogy a jelenleg hatályos jogszabályi környezet célja az alapellátás kompetenciáinak növelése a lakóhelyközeli ellátások szélesítésének, elérhetőségének biztosítása érdekében. Ezzel szemben az új egészségügyi koncepciójukban megjelenő részletek alapján pont az látható, hogy csökken és távolabbra kerül az alapellátás a betegektől. Egyrészt az ügyeleti rendszer átalakításával, a modellprogram tapasztalatai alapján jelentős mértékben, akár negyedére is csökkenhet azon helyek száma, ahol ügyeleti ellátást nyújtanak. Másrészt a háziorvosi körzethatárok átalakításának az államosítása, valamint az a kifejezett cél, hogy 2028-ig az 1200 fő alatti praxisokat megszüntessék, kifejezetten abba az irányba mutat, hogy távolabbra fog kerülni az alapellátás a betegektől. Az államosítás a védőnői rendszer vonatkozásában már meg is történik az egészségügyi átalakításról szóló törvénytervezetük alapján. Ezen a ponton kiemelem, hogy bár a témában jelenleg előttünk van a törvény, és ennek nem része, de a kormányzati cél egyértelműen az, hogy a járóbeteg-szakellátás önkormányzati intézményeit az önkormányzatoktól elvegyék. Ez szintén vélhetőleg az ellátás távolabbra kerülését fogja eredményezni. Második gondolatom, amikor összevetjük a kettőt: érdemes kiemelni azt, hogy a zárszámadás a népegészségügyi szemléletű egészségügy megteremtését, a betegségek megelőzése érdekében az alapellátás kapuőri szerepének megerősítését a járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátás tehermentesítése céljából jelzi, emeli ki. Fontos kiemelni, hogy azzal, hogy az előző pontban kifejtettek alapján az ellátás távolabbra kerül a betegektől, a hozzáférés szűkül, az pont az alapellátás kapuőri szerepével szemben fog hatni. Az alapellátás pont akkor képes betölteni ezt a kapuőri szerepét, ha az a beteg számára könnyen elérhető. Végül harmadik célként kerül nevesítésre önök által az alapellátás vonzóbbá tétele és az ellátatlan körzetek felszámolása. Egyrészt ki kell emelni, hogy az alapellátás nem válik vonzóbbá az átalakítások következtében, sőt kifejezetten taszítóbbá válik. Az alapellátásban és a szakellátásban egyaránt ugyanis az egészségügyi átalakításról szóló törvényjavaslat nagyban megkönnyíti a kirendelés folyamatát, vagyis az orvos egyik városból a másikba való vezérelhetőségének lehetőségét. Ez különösen megterhelő a háziorvosok számára, ahol az átlagéletkor valahol 60 év körüli. Ez várhatóan újabb orvoselvándorláshoz, pályaelhagyáshoz fog vezetni. Különösen igaz ez amiatt, mert a praxisok értéke az egészségügyi átalakításról szóló törvénytervezet következtében vélhetően csökkenni fog. Ugyanígy egyértelmű, hogy mit jelent valójában a kormány szóhasználatában, amikor önök ellátatlan körzetek felszámolásáról beszélnek. Hát, ez a fordulat valójában nem mást jelent az önök fogalmazásában, mint ezen körzetek megszüntetését és átalakítását a gazdaságosság jegyében. Ezen a ponton szeretném még kiemelni, hogy bár a kormány gazdaságossági szempontokat hangoztat az átalakítások végrehajtásakor, Gulyás Gergely miniszter egy Kormányinfó alkalmával ő maga ismerte be, hogy az átalakítás után létrehozandó rendszer az állam számára egyébként drágább, mint a jelenlegi. Úgyhogy ezt a részemet befejezve azzal szeretném összefoglalni, hogy látható, hogy a kormány egészségpolitikája megbukott, egy napon kerül az Országgyűlésünk elé két, tökéletesen ellentmondó törvényjavaslat, ez a zárszámadás és az egészségügy átalakítása. Mindez történik úgy, hogy láthatóvá vált, hogy a kormány az egészségügyre szánt források egy részét is pazarló, sőt mondjuk ki, helyenként korrupt módon költötte el.
