Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. november 23. szerda - 42. szám - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Számvevőszéki Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ismét eltelt egy év, és elérkezett a zárszámadás pillanata, amikor obje...
1494 ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Bakos Bernadett és a később érkező Aradszki András jegyzők lesznek segítségemre. Köszöntök mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat. A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény végrehajtásárólszóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/1877. számon, az Állami Számvevőszék véleménye T/1877/1. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós és nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés. Tisztelt Országgyűlés! Elsőként megadom a szót Banai Péter Benő úrnak, a Pénzügyminisztérium államtitkárának, a törvényjavaslat előterjesztőjének. Államtitkár úr, öné a szó. BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Számvevőszéki Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ismét eltelt egy év, és elérkezett a zárszámadás pillanata, amikor objektíven, tényszámokra alapozva értékeljük az előző esztendő teljesítményét. Ennek keretében engedjék meg, hogy számot adjak a 2021. év gazdálkodásáról, a költségvetési törvény végrehajtásáról, végül röviden szót ejtsek a jelenleg aktuális feladatokról. A koronavírus-járvány kitörése jelentős kihívások elé állította világszerte az országokat 2020 után 2021-ben is. A több hullámban megjelenő járvány negatív hatásai globálisan és így hazánkban is felülírták a korábbi gazdasági kilátásokat. A magyar gazdaság tekintetében hangsúlyozni kell, hogy a koronavírus berobbanását megelőző időszakban a növekedés üteme felülmúlta a régiós versenytársakét, egyben érdemben meghaladta az Európai Unió átlagát is. Ennek következtében gyorsult a felzárkózás a fejlettebb tagállamokhoz. A 2014-2019-es időszakban az Unió átlagos növekedése 2,1 százalék volt, míg hazánk gazdasága hozzávetőlegesen ennek duplájával, 4,1 százalékkal bővült. A koronavírus-válság által leginkább sújtott 2020. évben az 5,7 százalékos uniós gazdasági visszaeséshez képest a magyar GDP mérsékeltebben, 4,5 százalékkal csökkent. 2021-ben az uniós tagállamok gazdaságai átlagosan 5,4 százalékkal növekedtek, ehhez képest hazánkban 7,1 százalékkal bővült a GDP, amivel 2021-ben is folytattuk az Európai Unió átlagos fejlettségéhez való felzárkózást. Ahhoz, hogy az említett gyors gazdasági növekedést elérjük, támogató költségvetési politikára is szükség volt. A növekedés számai után tehát nézzük az egyik legfontosabb mutatót, az államadósságot. A koronavírus-válságot megelőzően, 2019 végére a 2010-es kormányváltás 80 százalékot meghaladó szintjéről 65,3 százalékra mérséklődött a GDP-arányos államadósság, eközben pedig az adósság devizaaránya a 2011 végi 53 százalékos értékről több mint feleződött, a külföldiek kezében lévő adósság aránya pedig 65 százalékról 30 százalék közelébe csökkent. Míg 2010 és ’20 között uniós szinten 3 százalékponttal mérséklődött az adósság, addig nálunk 15 százalékponttal. 2020-ban a világszerte tapasztalt folyamatokhoz hasonlóan Magyarország a nemzetközileg jellemző mértékben élénkítő költségvetési politikát engedhetett meg magának, amelynek következtében a magyar adósságráta is emelkedett. Az adósság emelkedése belesimult az európai trendekbe, és meg tudtuk őrizni előnyünket, a magyar mutató a válság ellenére is 10 százalékponttal kisebb maradt az uniós átlagnál. 2021-ben Magyarország azon uniós országok közé tartozott, ahol csökkent az adósságráta 2020-hoz viszonyítva, mégpedig 79,3 százalékos GDP-arányos mértékről 76,8 százalékos szintre. Ez az uniós átlagnál dinamikusabb csökkenést és alacsonyabb adósságrátát jelent. Mindezek alapján jól látszik, milyen nagy előnyt jelentett, hogy a járványügyi veszélyhelyzet idején támaszkodhattunk a megelőző időszaki kiegyensúlyozott növekedésre, adósságcsökkentésre és fegyelmezett, ugyanakkor támogató költségvetési politikájának eredményeire. A megelőző évek következetes gazdaságpolitikájának köszönhetően tehát Magyarország erős fundamentumokkal és stabil államháztartással rendelkezett, ami lehetőséget adott a széles körű gazdaságvédelmi és gazdaság-újraindítási programok végigviteléhez. (Dr. Aradszki András elfoglalja helyét a jegyzői székben.) A világméretű járvány elleni védekezés, a vakcináció és a gazdaság újraindítása mellett meg kellett őrizni az elmúlt évek sikeres kormányzati politikájának kiemelt elemeit, a családvédelmet, az otthonteremtést, valamint a munkahelyek védelmét. Ezért a 2021-es költségvetés elfogadása után a kormány további béremelésekről, valamint új, a családokat és a vállalkozásokat segítő programokról döntött. A koronavírus elleni védekezés következményeképpen a kormányzati szektor európai uniós módszertan szerinti hiánya a tervezett 2,9
