Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. november 22. kedd - 41. szám - A pénzügyi szektort érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A pénzügyi szektort érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat megteremtené egy új refinanszírozási módszer jo...
1474 (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A fintech használata egyre elterjedtebb a magyar, főleg fiatal népesség körében, 4 millió magyar lakossági felhasználó nyitott az egyszerűbb és kényelmesebb pénzügyi megoldásokra, és a teljes online ügyintézés érdekében akár szolgáltatót is váltana. Az Eurostat felmérése szerint - ez nem hangzott el az előterjesztésekben - magyar tekintetben viszonylag erős befektetői bizalom van a fintech- és a kriptovalutákat érintően. 2020-ban 146 fintechtevékenységgel foglalkozó, aktívan működő vállalat volt hazánkban. Ezt lehet kevesellni, lehet sokallni, de nem arról van szó, hogy három-négy cégről beszélünk. Pontos adatok sajnos nincsenek, de Magyarországon a kriptoeszközökben tartott vagyon mértéke 300 milliárd forint nagyságrendre saccolható. Bár sok országban a kriptovaluták legálisnak minősülnek, a szakértők többsége piramisjátéknak, rendkívül kockázatos szerencsejátéknak tartja a kriptoeszközökbe való befektetést. Az EU-s szabályok miatt tagországonként a kriptovalutákba történő befektetést nem lehet megtiltani a devizabelföldiek számára - ez a teljes devizaliberalizáció mellett egyébként sem lenne lehetséges -, ugyanakkor nem fűződik semmilyen nemzetgazdasági érdek ahhoz, hogy a belföldiek kriptovalutában tartsák a megtakarításaikat. 2019-ben három különböző fintechstratégia jelent meg Magyarországon: 1. a „Digitális jólét” program keretében elkészült kormánystratégia; 2. a Magyar Nemzeti Bank fintechstratégiája; 3. a Magyar Bankszövetség 22 pontos javaslata. A stratégiák közös célkitűzése egy olyan kedvező szabályozási és piaci környezet kialakítása, amelyben a pénzügyi szektor hagyományos és új szereplői által kínált innovatív technológiai és üzleti megoldások az ügyfelek számára egyszerűbb, olcsóbb és kényelmesebb ügyintézést eredményezzenek. A javaslatok között megtalálható az országosan szabványosított ügyfél-azonosítási folyamatok bevezetése, a papírmentes ügyintézés biztosítása, a lakosság pénzügyi tudatosságának növelése, a bankszektor digitalizációjának elősegítése. Jelenleg a fintechvállalatok működési engedélyhez kötöttek, amit a Magyar Nemzeti Bank ad ki. A kriptovaluták adózása tekintetében 2022. január 1-jétől felére csökkent a nyereség utáni adóteher, így az eddig 30,5 százalékos adóköltség 15 százalékra csökkent. Viszont az úgynevezett fekete doboz elv értelmében csak a fiat valutára, azaz a beváltható pénzre átváltott kriptopénz adóköteles, tehát a kriptovalutában tartott vagy kriptopénzről kriptopénzre átváltott nyereség már nem tartozik az adókötelezettség hatálya alá. Tudom, hogy kicsit bonyolult, de remélem, azért valamennyire érthető. Tehát amikor belül maradok a körön, amikor kriptót váltok kriptóra, akkor nincs adófizetési kötelezettség. Törvényi szinten ebben a kérdésben nem sok előrelépés történt a stratégiák meghirdetése óta, melyet jól mutat, hogy az MNB 2022. évi fintech- és digitalizációs jelentésében az európai uniós szintű közös szabályozáson kívül nem hivatkozik magyar nemzeti szabályozási folyamatokra. Ezért a hiányérzetemet szeretném összegző módon elmondani. Álláspontom szerint hiányzik a módosításból egy digitális és innovációbarát pénzügyi környezet kialakítására vonatkozó átfogó jellegű javaslat. Másrészt nem tér ki a benyújtott csomag idevonatkozó része a pénzügyi tudatosság növelésére vonatkozó elképzelésekre esetleg iskolai foglalkozások utáni kurzusok keretében, és nem tesz javaslatot az előterjesztő arra vonatkozóan, hogy célszerű lenne az uniós trendek átültetése a magyar jogrendbe, esetleg egy újonnan bevezetett és nevesített kriptoadórendszer beállítása. Mindezen hiányosságok miatt a Demokratikus Koalíció nem támogatja a pénzügyi szektort érintő törvények módosításáról szóló T/2029. számú indítványt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Dávid Ferenc képviselő úr. Megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának. (19.40) DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A pénzügyi szektort érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat megteremtené egy új refinanszírozási módszer jogi szabályozását, mely alapján a jelzálog-hitelintézet porfóliószinten is képes lehet hosszú távú lejáratú refinanszírozást biztosítani a hitelintézetek részére. A törvényjavaslat az új porfóliószintű refinanszírozás esetére garanciális biztonságot ad azzal, hogy a követelésen alapított jelzálogjog és az ahhoz kapcsolódó, ingatlant terhelő aljelzálogjog tekintetében meghatározza a kielégítési jog megnyílásának szabályait, összhangot teremtve az önálló zálogjog adásvétele vagy a különvált zálogjog alkalmazásával végzett refinanszírozás garanciális szabályozása között. A törvényjavaslat továbbá kiegészíti a refinanszírozási jelzáloghitel meghatározását a követelésen alapított zálogjog fedezetével nyújtható refinanszírozási hitellel. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat a pénzügyi közvetítőrendszerre vonatkozó szabályozás több elemének felülvizsgálatát is tartalmazza, így a hitelintézeti, a tőkepiaci, a biztosítási, a pénzforgalmi és az önkéntes pénztári területekre vonatkozó módosításokat, továbbá tartalmaz a pénzügyi rendszer felügyeletére
