Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 22. kedd - 41. szám - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

1464 lázat valahogy elfelejtette a Fidesz-KDNP. Államtitkár úr, 2010-ben milyen árfolyamnál vették át a kormányzást? 267 forint volt egy euró ára. Jól emlékszem? (Dr. Mellár Tamás: Igen!) Igen. A háború, a fegyveres konfliktus kirobbanásának a lehetőségéről szóló első hírek előtt mennyi volt a forintárfolyam? 367 forint körül volt egy euró. Azóta persze 400 forint fölött sajnos beállni látszik az árfolyam. Egy 360 és 430 közötti sávra teszik a szakértők, hogy ezen belül igazából bármikor bármerre mozoghat, és pont ez a baj, ez a kiszámíthatatlanság. De azt látni kell, hogy mire eljutottunk az önök által emlegetett szankciós politikáig, a fegyveres konfliktusig, addigra már több mint száz forinttal többet kellett adni egy euróért, mint az önök kormányzása elején. Látjuk a tudatos stratégiát: önök az igazi szövetségeseik, a multi cégek érdekében tudatosan gyengítették a forintot. S amikor mi ezt számonkértük önökön, akkor mi volt a válasz: hát, én szegény magyar kormány vagyok, nekem nincs jogosítványom, ne rajtam kérjék számon a forint helyzetét, hát, ott van a Magyar Nemzeti Bank. Oké, elfogadjuk, elmentünk a Magyar Nemzeti Bankhoz, és sokszor még a vezetőjét is kérdeztük, hogy van ez a forintárfolyam, hogy romlik ilyen rohamosan. Az volt a válasz, hogy én szegény Nemzeti Bank nem tehetek erről, mert Magyarország Kormánya írja és a parlament fogadja el a Nemzeti Bankról szóló törvényt, amiben, láss csodát, nem jelenítenek meg árfolyamcélt. (18.30) Tehát a Magyar Nemzeti Bank visszadobta ezt a labdát, vagy ezt a forró krumplit dobálták egymás között, és az lett a vége, hogy a magyar emberek brutálisan sokat fizettek és fizetnek ezért, és önök nem vállalták a felelősséget. A helyzet az, hogy itt kétféle megoldás van. Az egyik, hogy módosítsák a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt, ugye, erre látunk egy kísérletet, de a módosítás foglalja magába azt is, hogy legyen árfolyamcélja a jegybanknak. Tehát ne legyenek ilyen szégyenlősek, ne mondják azt, hogy a forint árfolyama indifferens, már csak azért se mondják, mert a Magyar Nemzeti Bank a maga módján, megkésetten, egy szűk eszközrendszerrel, de igyekezett beavatkozni; nem sikerült neki, de ne vitassuk el, hogy próbálkozott, próbálja ő stabilizálni a forint árfolyamát, csak ilyen későn és ilyen eszközökkel ez nem megy. De ne hivatkozhassanak arra, hogy nincs árfolyamcéljuk, legyen! Államtitkár úr, kérem, hogy a mai vita során, akár a zárszóban nyilatkozzanak arról, hogy hajlandóak-e módosítani ennek szellemében is a törvényt, tehát hajlandóak-e elvárni bármelyfajta pufferzónán belüli árfolyamcélt, erről legalább vitatkozzunk! A másik fontos javaslat, amely szerintem segíthetne a helyzeten, az Alaptörvény módosítása a magyar nemzeti fizetőeszköz értékállóságának a védelmében. Miről szólna ez egész pontosan? Az Alaptörvényt mi ugye, sokat szidjuk, van, aki egyébként a legitimitását is megkérdőjelezi. Én visszafogottabb vagyok ezen a téren, én például nem mondom azt, hogy 51 százalékkal kétharmados törvényeket lehetett volna vagy lehetne módosítani, tehát én úgy gondolom, hogy azért a stabilitás egy fontos dolog, és tartsuk be a mindenkori alkotmányos szabályokat. A sok kritikám mellett viszont megdicsértem az Alaptörvényt a tekintetben, hogy most már van egy közpénzügyi alkotmánya Magyarországnak, ugye, az államadósság-szabályokat lehet benne rögzíteni, és ha a nemzeti vagyonnal kapcsolatos kitételek vannak benne, akkor miért nem lehet rögzíteni azt, hogy a magyar nemzeti fizetőeszköz értékállósága is kerüljön a védelem alá? Hát, ha önök ebben az említett dokumentumban a nemzeti vagyont akarják védeni, miért nem zárják ki azt a faktort, amely a leggyorsabban párologtatja el a nemzeti vagyonnak az értékét? Éppen ezért azt követelem önöktől, hogy jelenjen meg a forint értékállóságának a védelme az Alaptörvényben. Nyilván nem lehet forintárfolyamot beleírni törvénybe vagy alaptörvénybe, nem erről szól az elvárásunk; arról szól, hogy ha egy ilyen törekvés, egy erős törekvés megjelenik, mint például a lakhatás tekintetében sincs benne a lakhatáshoz való jog az Alaptörvényben, csak egy törekvés arra vonatkozóan, hogy belátó lakhatási politikát folytat a mindenkori kormány, ha a forinttal kapcsolatban is megjelenik egy ilyen törekvés, onnantól az önök összes lépése, döntése, amely a forintárfolyam akár tudatos rombolása irányába mutat, alkotmányellenessé válik, hovatovább megtámadhatóvá válik, hovatovább ha egyszer lesz egy más összetételű kormányzat, mert lesz, akkor számonkérhető módon védenie kell a forintot. Minden afelé mutat tehát, hogy indokolt lenne az Alaptörvény szintjén is védeni nemzeti fizetőeszközünk értékállóságát. Próbálom mindezt lehozni a földre, hogy miért fontos ez. Az államtitkár úr előtt van egy okostelefon, itt, az én kezem ügyében is van. A helyzet az, hogy ez egy normális, elképzelt forintárfolyam mellett - beszéljünk, mondjuk, 360-380 forintról! - több mint 40 ezer forinttal olcsóbb lenne a boltban. És lehet, hogy a mi fizetésünkből egyáltalán nem probléma egy ilyet megvásárolni, sőt van, aki kapja a Háztól, de higgyék el, hogy nagyon sok magyar ember számára egy, a mai világban, a digitalizáció korában már-már nélkülözhetetlen okostelefon egy nagyon-nagyon komoly kiadás. Ha ez 40 vagy 50 ezerrel drágább az indokoltnál, csak azért, mert önök a multi cégek érdekében rombolták a forintot, akkor ez azt jelenti, hogy önök gyakorlatilag egy különadót foganatosítanak a saját állampolgáraikkal szemben. Mondjuk, egy multi hálózatról beszéljünk, mert önök azokat szeretik, egy H&M-ben megvásárolt ruhadarab esetében 5-8 ezer forinttal is drágább lehet az a középár-kategóriás ruhadarab amúgy, amely normális forintárfolyam mellett sokkal inkább elérhető lenne. Beszéljünk zöldségekről, gyümölcsökről! 600-800 forint lehet a különbség egy kiló drágább gyümölcsfajta és egy normális forintárfolyam mellett megvásárolt ugyanilyen gyümölcs ára között. És mondhatják azt, hogy