Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 22. kedd - 41. szám - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VAJDA ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:

1460 kolléga, hogy pont egy percig bírta gyurcsányozás nélkül. Ez önnek személyes rekordja szerintem. Gratulálok ehhez, de én azt gondolom, hogy ha egy törvénytervezetről (Zsigó Róbert: Te egy percig sem bírtad! - Az elnök csenget.) - köszönöm, elnök úr -, ha egy törvénytervezetről beszélünk, akkor érdemes a törvényről beszélni, úgyhogy én ezt fogom megpróbálni, hátha majd eltanulja ezt időnként tőlem. Először is, amit szeretnék mondani kezdetként, hogy az dicséretes, hogy tízévente módosítunk egy jegybanktörvényt. Úgy értem ezt, hogy fontos a stabilitás egy jegybanktörvény esetében, ezt a miniszter úr is elmondta a bevezetőjében, ehhez maximálisan tudok csatlakozni. Tehát az, hogy ritkán nyúlunk egy jegybanktörvényhez, ez helyes, és mondjuk, egy ilyen tízest, tehát ezt önmagában helyesnek tartom. Azt is helyesnek tartom egyébként - és pár dolgot ebből ki fogok emelni -, hogy sok technikai dolgot módosít a jegybanktörvény. Számomra teljesen nyilvánvalónak tűnik, hogy a javaslatnak legalábbis egy ilyen nulladik változata a Nemzeti Bank berkein belül készült, mert számomra teljesen jól kiolvasható az, hogy eljárási szabályokat is módosítanak, amit az MNB-n belül a gyakorlat alapján az érintett szervezet érzékelhetett, feleslegesnek vagy nehezen értelmezhetőnek gondolták, vagy célszerűtlennek, és ezért tettek javaslatot jó pár technikai dolognak a módosítására. Ezeket gyorsan elmondanám, de aztán a végén kérem, hogy figyeljenek, mert azért jelzem azt, hogy mi az az egy nagyon fontos módosítás. Tudom, hogy technikai értelemben ez nem egy salátatörvény, mert egy dologról szól, de azért mégis úgy értelmezem, hogy azért az, mert van egy nagyon rendszeridegen dolog is ebben a törvénytervezetben, amit valamiért úgy vettem észre, hogy a miniszter úr - aki most nincs itt a teremben, csak beosztottja van itt - valahogyan elfelejtett az expozéjában kiemelni. Szerintem azért fontos lesz majd erről beszélni a végén. Azért gyorsan nézzük át, hogy milyen hatósági feladati működésekkel, osztalékfizetésekkel kapcsolatos szabályokat módosít a törvény módosítása. Szó volt arról, hogy a forgalomban lévő magyar törvényes fizetőeszközről, valamint az MNB által forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre átváltható bankjegyről és érméről utánzat készítésének és készíttetésének engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatban indokolt felhatalmazni az MNB elnökét arra, hogy az MNB szmsz-e szerint vezetői hatáskörrel rendelkező személyt vagy az MNB szervét kijelölhesse, aki a tárgykörben döntést hoz. Hasonlóan az emlékérmével történő fizetés az MNB szerint zavarja a készpénzforgalmat, és ez a módosítás ugyan nem érinti az emlékérmék törvényes fizetőeszköz-jellegét, hiszen a felek kölcsönös egyetértés esetén továbbra is elfogadhatják ezt fizetésül, továbbá az MNB névértéken költségmentesen bármikor átváltja őket forgalmi bankjegyre vagy érmére. Szintén szó volt a bevezetőben, csak röviden mondom, hogy a GDPR szerinti személyes adatnak minősülő, a hitelképesség megítéléséhez, a hitelkockázat feltárásához szükséges, a fedezetül szolgáló eszközökkel kapcsolatos, valamint a hitelintézetnél, Kincstárnál elhelyezett betétekre vonatkozó személyes adatok MNB általi gyűjtésének és átvételének lehetőségét teremti meg ez a módosítás, az ott meghatározott közvetlen azonosításra alkalmas adatok kivételével. A módosítás szintén beszél arról, hogy az MNB elnöke a korábbi adósságfék-jellegű korlátozások mellé újabbakat is kap, már nem csupán a jövedelemarányos törlesztőrészletet, hanem magának a tartozásnak a maximális mértékét is megállapíthatja. Szintén szó van a módosításban egy másik szakmai jellegű javaslatról, hogy a hazai készpénzforgalmi infrastrukturális hálózatot hogyan alakítja ki, és itt egy új hatósági jogkör is megállapításra kerül. Még néhány ilyen jellegű, láthatólag szakmai, az MNB berkein belül készült javaslatból hadd emeljek ki egypárat. A módosítással a felügyeleti díj, a bírság meg az eljárási költség is az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján kerül majd behajtásra, átadásra azzal, hogy a fizetésikedvezmény-kérelmeket az MNB bírálja el. Szó van arról, hogy az MNB alkalmazottai egy megbízólevél birtokában hogyan vehetnek részt a felügyelt szervek igazgatósági ülésein, közgyűlésein. Szó van arról, hogy hogyan szabták újra az MNB által kiszabható bírságokat. A felügyeleti ellenőrzéssel kapcsolatosan is vannak javaslatok. A pénzügyi békéltető testület számára nagyobb rugalmasságot biztosítanak, és még sorolhatnék néhány technikai jellegű vagy szakmai javaslatot, amelyekben számos olyan van, amelyeket én egyébként támogatandónak tartok. No de, azért van ebben még egy módosítás, amit valamiért, még egyszer mondom, az általam egyébként szakmailag sokszor nagyra tartott miniszter úr a bevezetőjéből valahogyan kifelejtett, de azért nézzük ezt meg. Az MNB elnökének a fizetésemelése is benne van azért ebben. Néhány éve került sor arra, hogy az MNB elnökének az illetményét 3 millióról 5 millióra emeljék. Akkor Matolcsy György a kritikákra azt a választ adta - gyönyörű ezt mondani -, hogy a teljesítményt jól meg kell fizetni - mondta magáról az ő végtelen szerénységével -, illetve arról is beszélt, hogy az Országgyűlés nem egy kocsma, ahol ő rendeléseket adna le, főleg nem a fizetése terén, mondta ő ezt akkor egyébként. A mostani törvénytervezetben lévő javaslat eredményeképpen, mivel a 2022. évi bruttó átlagkereset várhatóan meg fogja haladni a félmillió forintot, így a javaslat értelmében jövőre az MNB elnöke bizonyosan 6 millió forint fölötti havi járandóságot fog kapni. (18.10)