Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 22. kedd - 41. szám - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK:

1461 Úgy tűnik tehát, hogy ez a bruttó 5 milliós jövedelem, amiben - jelzem nagyon halkan vagy nem is olyan halkan -, mondjuk, az MNB-alapítványokból származó bevételek még nincsenek is benne, szóval, Matolcsynak a bruttó 5 millió forint hamar elértéktelenedett az infláció miatt; a miatt az infláció miatt, amit pont az MNB-nek és Matolcsynak kellene kordában tartania, de csak egyre jobban vágtázik, immár hamarosan 25 százalékos csúcsértéket is vár akár a kormányzat, akár a mai tájékoztatásán az MNB. Mindezek alapján nincs most helye a fizetésemelésről való döntésnek. Majd ha lesz teljesítmény, hogy ezt a szót ellopjam Matolcsytól, ami a törvény szerint a 3 százalékos pénzromlási ütem ügye, ebben a törvényben ez lenne az alapfeladata az MNB-nek, hát, akkor lehet esetleg az Országgyűlés elé járulni fizetésemelést kérve. Szóval, nézzük meg azért, hogy az MNB mit tett a saját maga által vállalt feladatokban, mert erről a törvényről van szó. Itt a jegybank elsődleges feladata lenne az árstabilitás elérése és fenntartása. Ezen túlmenően egyébként egyebek mellett az is a Nemzeti Bank feladata, hogy az árstabilitási cél elérésének veszélyeztetése nélkül a rendelkezésre álló eszközökkel támogassa a kormány gazdaságpolitikáját. Hát, ezekben a feladatokban az MNB elvérzett. Nem hajtotta végre, vagy rosszul hajtotta végre a feladatát. Nézzük akkor az inflációt, és egy mondatot most! Éves alapon számolva most a legfrissebb adat, amit tudunk: 21,9 százalékos volt az infláció októberben. Ez az Európai Unióban a harmadik legmagasabb. Egy év alatt 5 százalékról emelkedett 21,9 százalékra az infláció. De ha csak az élelmiszereket nézzük, akkor még brutálisabb az áremelkedés, 4 százalékról 45 százalék fölé emelkedett. Az élelmiszereken belül pedig, mondjuk, a kenyér ára nőtt a legnagyobb mértékben, 83 százalékos a drágulás, ami több mint a duplája más uniós országokban mérteknek. Emellett pedig ott van még a kormány rezsinövelése, aminek következtében egy köbméter földgáz ára 116 százalékkal, 1 kilowattóra áram ára pedig 28 százalékkal nőtt. Amikor arról beszél a kolléga, hogy itt milyen háborús sokkok vannak, és hogy a háború okozza mindezeket a problémákat, akkor azért jeleznék egy nagyon egyszerű számítást, két visegrádi országnak, mondjuk, az alapkamatmértékét nézzük meg, Csehországot és Lengyelországot. Szerintem korrekt az összehasonlítás, hiszen még egyik országban sem vezették be az eurót, ahogyan nálunk sem. Csehország és Lengyelország esetében az egyik országban 6,75 százalék az alapkamat, a másikban pedig 7 százalék az alapkamat. Tehát 6,75 és 7 százalék az alapkamat két másik visegrádi országban. A mi hazánkban hivatalosan 13 százalék, de az effektív, a gyakorlatban alkalmazott alapkamat pedig 18 százalék. A kettő különbségét úgy hívják, hogy országkockázati felár. Szerintem ez az a pluszköltség, amit kell fizetni a befektetőknek azért, hogy valamennyire még bízzanak a magyar fizetőeszközben, a magyar monetáris és fiskális politikában. És ugye, eljutottunk a recessziónak az előszobájába, a gazdaság teljesítménye a harmadik negyedévben az előző negyedévhez viszonyítva csökkent, és épp ma hallottuk az MNB háttérbeszélgetésén, hogy ők már a technikai recesszióról beszélnek a negyedik negyedév tekintetében. Miért mondtam el mindezt ilyen hosszan, remélem, nem untatva önöket? Mert ilyenkor arról beszélni, hogy egy törvénytervezetbe beteszik az MNB elnökének a fizetésemelését, hogy 5 millióról 6 millió forintra emelkedjen, vagy hogy egyszerűbben lefordítsam ezt a számot, hogy mondjuk, 20 pályakezdő tanár fizetését keresse ő évente, ez szerintem arcpirító. A gondolatom végén egy egyszerű kérdésem lenne. Remélem, hogy államtitkár úrtól - vagy pedig ha miniszter úr visszajön, aki gondolja - kapok választ, hiszen azt hiszem, ez egy ilyen párbeszéd lenne. Az lenne a kérdésem önökhöz, tegye meg, hogy a viszonválaszában ezt megmondja, hogy ki kérte ezt, kinek a javaslata volt ennek a fizetésemelésnek a beletevése ebbe a törvénytervezetbe, hiszen egyértelmű, hogy a törvénytervezet legtöbb javaslata az MNB-n belül készült. Ez teljesen kiolvasható abból, hogy milyen gyakorlati dolgok vannak benne. Vajon a gyakorlati módosításokon kívül ők maguk kérték-e a fizetésemelést, vagy pedig ez az önök ötlete volt, és ugyanakkor mi ez a teljesítmény, ami alapján önök ezt elfogadhatónak gondolják? Összegzésképpen azt tudom mondani, hogy bár valóban jó néhány olyan javaslat van benne, amelyeket támogatandónak tudok tartani, és önmagában azt is üdvözlom, hogy azért csak úgy tízévente nyúlunk hozzá ehhez a törvényhez, ezért, mert van benne ez az egészen arcpirító fizetésemelés, a mi frakciónk ezt sajnos egészen biztosan nem fogja tudni támogatni. Köszönöm szépen, hogy elmondhattam. (Taps a Momentum soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Momentum képviselőcsoportjának vezérszónoka Bedő Dávid képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. BEDŐ DÁVID, a Momentum képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Bárcsak arról lenne szó, hogy itt tényleg egy átláthatóságot növelő, hatékonyságot elősegítő törvényjavaslatról van szó, de sajnos én meg mi ezt nem így látjuk, sokkal inkább más dolgok bújnak meg ebben a törvényben. Nyilván itt több dolog is van, vannak nagyon egyértelműek, mint a fizetésemelés is. De hadd kezdjem azzal, ami elhangzott itt a vitában a felszólalások között, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapokmánya szerint az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Ezek alapján bátran kijelenthetjük, kimondhatjuk, hogy az MNB képtelen volt ellátni az elsődleges feladatát. Ennek az eredménye pedig a több mint 21 százalékos infláció, a 40 százalékos élelmiszerár-drágulás és a zuhanó forint, és mi sem mutatja jobban a jegybank siralmas teljesítményét, hogy hazánkban van Európa egyik legmagasabb inflációs rátája.