Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. november 22. kedd - 41. szám - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VAJDA ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1459 A 2013-as jegybanktörvény a maga idejében egy korszerű, innovatív törvény volt, amely az ország érdekeit szolgálta. Ugyanakkor a mostani felfokozott, rendkívül bizonytalan és állandóan változó gazdasági és pénzügyi helyzetben fontos, hogy a 2013-as törvény módosítása is megvalósuljon, hiszen az elmúlt időszakban lezajlott pénzügyi és gazdasági turbulenciákból kiszűrt tapasztalatok vezérlik a mostani törvény módosítását. Hiszen ennek a törvénymódosításnak a célja a monetáris hatóság feladatellátásához szükséges jogszabályi feltételek biztosítása, a maga idejében előremutató adósságféklimitek modernizálása és jövedelemarányos adósságféklimitekkel történő leváltása, a központi bank megfelelő tőkeellátottságának biztosítása, amely egyben egyébként a költségvetési kockázatokat is mérsékli, valamint az osztalékfizetésre vonatkozó szabályok törvényi rögzítése. Az új szabályozás még hatékonyabbá, tervezhetőbbé teszi az MNB operatív folyamatait, valamint a jegybank működésének költségvetési vonatkozásait is. Ugye, emlékeznek tisztelt képviselőtársaim, arra, hogy a Covid-válság ideje alatt hogyan küzdött a jegybank a gazdaság érdekében és a gazdasági újraindítást hogyan segítette akkor a jegybank, hiszen az MNB 2021. május végéig 9311 milliárd forint likviditást nyújtott a gazdaság szereplőinek, és az MNB 500 milliárd forint osztalék fizetésével támogatta a költségvetést a Covid időszakában. Szintén a gazdasági növekedést ösztönző szakasz részeként az MNB 2020. április 20-án, alig egy hónappal a koronavírus-járvány jelentős kitörése vagy országos kitörése után elindította a növekedési hitelprogram legújabb konstrukcióját, a Növekedési Hitelprogram Hajrát, 1500 milliárd forintos keretösszeggel. (18.00) A konstrukció indulása óta tapasztalt jelentős érdeklődés miatt az NHP Hajrá! keretösszegét az MNB több lépésben is megemelte aztán végül 3000 milliárd forintra. A megemelt keretösszegből már több mint 2800 milliárd forintot használt mintegy 40 ezer kis- és középvállalat működésre, korszerűsítésre és növekedésre. Nagyon fontos, hogy nemcsak működésre, hanem nagyon sokan tudtak ebből a hitelprogramból korszerűsíteni, technológiát váltani, növekedni, újabb üzemeket építeni. Az MNB javaslatára aztán a kormány bevezette a moratóriumot, ennek következtében 2020-ban közel 1600-1700 milliárd forint, 2021. júniusig pedig 700-800 milliárd forint maradt a háztartásoknál és a vállalatoknál. Emlékeznek, ez volt az a hitelmoratórium, amit önök nem támogattak. A kártyás kifizetések 91 százaléka contactless módon, fizikai kapcsolat nélkül történt meg, amikor az MNB a PIN-kód-limitet megemelte a Covid-válság kellős közepén, hogy ne érintéssel fizessünk, ne készpénzzel fizessünk, hanem ilyen módon is csökkentsük az érintési gyakoriságot. Az MNB egyedülálló sikert ért el az inflációs cél elérésében is, a mostani háborús, energiaválságos és szankciós időszakot megelőzően mindössze négy hónap volt 2017 és 2020 között, amikor az infláció valamilyen irányban kilépett a 3 százalék plusz-mínusz 1 százalékpontos toleranciasávjából. 2020-ban a vállalati hitelállomány dinamikusan, 9,4 százalékkal nőtt éves szinten, míg a háztartási hitelportfólió 14,5 százalékos éves növekedési ütemet ért el, ami az Európai Unió egészében kiemelkedő teljesítményt jelentett. A Magyar Nemzeti Bank állampapír-vásárlási programjának 2020. májusi elindítása óta több mint 2200 milliárd forint értékben vásárolt állampapírokat, amellyel hozzájárult az állampapírpiac stabilitásához. Az MNB állampapír-vásárlási programja a hozamok csökkenésén keresztül növelte az állam fiskális mozgásterét, amelyet a kormányzat a koronavírus-járvány elleni védekezésre fordíthatott. A régióban nálunk vállalta a legnagyobb pénzügyiforrás-teremtő szerepet a jegybank a válságkezelés során a Covid-időszak alatt azzal - ha már Varju képviselő úr a régiós, a visegrádi országok jegybankjait hozta ide -, hogy a GDP 23 százalékával megemelte a mérlegfőösszegét. A GDP arányában a lengyel jegybank 22,7, a horvát 14,2, a cseh 3,6, a román jegybank pedig 1,5 százalékkal emelte meg a mérlegfőösszegét, amíg Magyarországon ez 23 százalék. A jegybank 2020 nyarán két alkalommal, összesen 30 bázisponttal mérsékelte az alapkamat mértékét. Azóta tudjuk, a mostani szankciós inflációs környezetben az alapkamatot folyamatosan emelni kellett, hogy próbáljuk letörni a szankciós inflációt. A Magyar Nemzeti Banknál folyó monetáris munka az a munka, amit ez a törvény javítani szeretne, az a munka, amit most a miniszter úr elmondott: bürokráciacsökkentő, egyszerűsítő, a biztonságot és az átláthatóságot erősítő lépések vannak ebben a törvényben. Még egyszer, tehát, ha önök nem támogatják: bürokráciacsökkentő, az átláthatóságot növelő és egy hatékonyabb jegybanki működést eredményez ez a törvény. Ha önök nem akarnak átláthatóbb, bürokráciától kevésbé terhelt és stabilabb jegybankot, akkor ne szavazzák meg ezt a törvényt. Mi meg fogjuk szavazni, mert úgy gondoljuk, hogy erre van szükség. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Vajda Zoltán képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr! Öné a szó. VAJDA ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Kollégák! Nem könnyű a feladatom ekkora stand-upos után megszólalni itt a parlamentben. Lehet, hogy az ön számára egy kicsit szokatlan helyzet lesz, mert én a törvényről fogok beszélni, és nem egy elmúlt húszéves történelmi áttekintést fogok mondani. Pont néztem az órát is, Nacsa
