Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. október 3. hétfő - 27. szám - Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár:
133 Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/706. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés. Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Salacz László képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő úr! DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. szeptember 29-én megtárgyalta az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról szóló T/706. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 28 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 9 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, úgynevezett kondicionalitási eljárásban vállalt korrekciók egyik, a Bizottsággal részleteiben egyeztetett eleme. A javasolt szabályozás nem rendelkezik előzménnyel, a hazai szabályozás történetében egy teljesen új, a magyar büntetőeljárásban eddig ismeretlen eljárási mechanizmust vezet be. A törvényjavaslat alapvetően kétféle mechanizmust tartalmaz. Az új eljárásrend első része egyfajta vádkikényszerítési eljárást takar. A szabályozás lényege egyfajta vádkorrekciós eljárás, amit lényegében bárki kezdeményezhet a bűnösség kérdésében való bírói döntéshozatal elérése érdekében. Az új különeljárás lényege, hogy végső esetben az ügyészségtől független bírói utat igénybe véve lehessen kikényszeríteni a nyomozás eredményes folytatását, illetve legvégül azt, hogy a kezdeményező szerint megvalósult bűncselekmény miatt a bíróság a büntetőjogi felelősség kérdésében jogerősen foglaljon állást. Ilyen értelemben ez az új rendszer sokban hasonlít a pótmagánvádas eljáráshoz, mely a sértettnek biztosítja ugyanezt a lehetőséget. Kiemelném még, hogy a javaslat bevezeti a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény kategóriáját. A Törvényalkotási Bizottság egy módosítót fogadott el a javaslathoz, mely a kondicionalitási eljárás sikeres lezárása érdekében szükséges módosításokat tartalmazza. Mindezekre tekintettel kérem, támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Répássy Róbert államtitkár urat, kíván-e most, a vita e szakaszában szólni. (Dr. Répássy Róbert: Igen.) Államtitkár úr jelzi, hogy igen. Mielőtt megadnám a szót, tájékoztatom államtitkár urat, hogy a vitában történő felszólalásra és az esetleges zárszó ismertetésére összesen 15 perces időkeret áll rendelkezésre. Parancsoljon, öné a szó, államtitkár úr. DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitáját azzal kezdjem meg, hogy röviden reflektáljak a törvényjavaslat általános vitája során elhangzott szakmai jellegű észrevételekre. Vajda Zoltán MSZP-s képviselő úr kifogásolta, hogy kötelező jogi képviseletet ír elő a törvényjavaslat az eljárás során. Szeretnénk jelezni képviselő úr részére, hogy ez a pótmagánvádas eljárásnál is így van, a szakmai elemet ugyanis biztosítani kell ilyen eljárási helyzetekben, amikor az ügyészség, a nyomozó hatóság nem érintett. Képviselő úr azt is kifogásolta, hogy az állampolgárnak saját zsebből kell finanszíroznia az eljárást. Jelzem, hogy a vonatkozó szakasz egyrészt módosul az összegző módosító javaslattal, mert a bírósági eljárási szakaszban már kérhet költségkedvezményt a felülbírálati indítványt előterjesztő személy. Másrészt hadd jegyezzem meg, hogy ez nem igazi korlátozás, a jogi segítségnyújtásról szóló törvény alapján egyébként is csak annak jár pártfogó ügyvéd, akinek a havi jövedelme 23 500 forint alatt van. Nyilvánvaló tehát, hogy ezért a szóban forgó eljárásban sem lennének jogosultak nagy tömegek erre, amúgy pedig, ha lehetőséget adnánk a pártfogó ügyvéd igénylésére, aminek az elbírálása legalább két hónap, azzal az eljárás is szükségszerűen elhúzódna további hónapokkal. Szintén érdekességként jegyezte meg képviselő úr, hogy ha a kezdeményező véletlenül elmulaszt egy törvény által előírt határidőt, mert például, mondjuk, beteg, akkor nem igazolhatja a mulasztást. Ez azonban sajnálatos
