Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. november 10. csütörtök - 38. szám - A hulladékgazdálkodással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BENCSIK JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1176 hatóság hatékony jogalkalmazását. Sor kerül a hulladékgazdálkodási hatóságok hatáskörét, valamint eljárásait érintően egyes eljárási határidők módosítására. A hatósági döntésben kötelezett személynek a jogellenesen elhelyezett vagy elhagyott hulladék elszállítására a jelenlegi 15 nap helyett a jövőben 30 nap áll rendelkezésére. Egyértelműbbé válik, hogy a hulladéklerakási járulék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény módosításának célja a fémkereskedelmi engedélyköteles termékek vonatkozásában elkövetett jogsértések visszaszorítása, a fémkereskedelmi hatóság ellenőrzési gyakorlatának, valamint a jogkövető fémkereskedők működésének segítése. A törvényjavaslatban szereplő további módosítások a jogszabályi rendelkezések összhangjának biztosítását, a rendelkezések pontosítását, valamint a termékdíjas rendszer egyszerűsítését célozzák. Jelentős egyszerűsítés a megfelelőségi véleményezés intézményének megszüntetése, az országos hulladékgazdálkodási közszolgáltatási terv kivezetése, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítési, engedélyezési eljárásának kivezetése a vonatkozó törvény deregulációjával, s annak kimondásával, hogy a környezetvédelem elért védelmi szintjét ebben az esetben is fenn kell tartani. Tisztelt Ház! Mint expozém elején is mondtam, a kormány célja, hogy összekapcsolja a gazdasági fejlődést az ökológiai fejlődéssel. Meggyőződésem, hogy ez a törvényjavaslat ebből a szempontból is előremutató változásokat tartalmaz. Kérem, hogy az elmondottak szellemében támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár asszony. Tisztelt Országgyűlés! Most vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Bencsik János képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! BENCSIK JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Képviselőtársaim! Joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért van szükség félévente módosítani egy jogszabályt. Nos, egy közszolgáltatásra épülő gazdasági ágazat 35 éves időtávra történő átalakítása fokozatos és szakaszonként egymásra épülő fölkészülést igényel. Amennyiben az átállás időszakában korábban nem látott, új szempontok merülnek fel, továbbá változik a külső közösségi szintű szabályozási környezet, akkor a szükséges korrekciókat el kell végezni, továbbá az ország nemzetközi kötelezettségeit is figyelembe kell venni. A hulladékgazdálkodással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/1848. számú törvényjavaslat a fenti elvárásokkal összhangban született meg. Tisztelt Országgyűlés! A törvénymódosítás központi eleme a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer átalakítása, melynek keretében a gyártót terheli a felelősség a termék és a technológia, a termék előállításához alkalmazott technológia jellemzőinek megválasztása során, amelynél elsődleges szempont a megelőzés és a hulladékgazdálkodás követelményeinek történő megfelelés, ideértve a felhasznált alapanyagok kiválasztásáért, a termék külső behatásokkal szembeni ellenállóképességének, élettartamának, újrahasznosíthatóságának, javíthatóságának, továbbá a termék előállításából és felhasználásából származó, illetve magából a termékből képződő hulladék ártalmatlanításának és hasznosításának megtervezéséért. (16.40) Olyan megfogalmazások ezek, amelyek 50 esztendővel ezelőtt teljesen normálisak és kézenfekvőek voltak. Latorcai képviselőtársam, alelnök úr is a saját környezetében gyerekkorában azt tapasztalhatta, hogy olyan gyártóktól, olyan termék-előállítóktól vásároltunk és olyan termékeket, amelyekre szükségünk volt, és meg voltunk győződve arról, hogy az a termék-előállító a legnagyobb odafigyeléssel, a legjobb alapanyag felhasználásával, a legtakarékosabban, az újrahasználat és újrahasznosítás feltételeit is magában hordozó portékával lásson el bennünket. Gyakorlatilag most ugyanerről beszélünk 50 év elteltével. Abba az irányba kellene vinni magának a gyártási technológiának, magatartásnak, hozzáállásnak, morálnak az alakulását, amely magában foglalja a fenntarthatósági szempontok érvényre juttatását is. Ezen alapelv szerint ugyancsak a termék előállítója viseli a felelősséget a visszavitt termék visszaváltásáért, visszavételéért, a termékből származó hulladék átvételéért, gyűjtéséért, valamint a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben meghatározott további hulladékgazdálkodási tevékenységek elvégzéséért is, amelyek az ezen tevékenységekért vállalt pénzügyi felelősséget is magukban foglalják, mert mindenki, akár gyártó, akár vásárló, alapvetően a zsebén keresztül kezd el felelősségteljesebben gondolkodni. Mindezen előírások ugyan elsődleges felelősként a gyártót nevezik meg, de a fogyasztó sem mentesül a környezetéért viselt felelősség alól. De még egyszer, a pénzügyi felelősség jelentős hányada alapvetően a gyártóra terhelődik. A termékdíjtétel az új rendszerben úgy kerül megállapításra, hogy a jelenlegi egységnyi termékdíjtételből levonásra kerül az adott termékre megállapított egységnyi kiterjesztett gyártói felelősségi díj, így a gyártónak a különbözetet kell csak megfizetnie termékdíjként, tehát itt többletköltség-növekedésre nem kell számítani, ugyanakkor átláthatóbbá válik magának a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer keretében előállított vagy megképződött pénzügyi alapnak a sorsa, amely a koncesszor irányába indul majd el a továbbiakban. A kiterjesztett gyártói felelősségrendszer keretében a termékek előállítói érdekeltté válnak így a takarékos anyag- és erőforrás-használatban.
