Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. november 10. csütörtök - 38. szám - A hulladékgazdálkodással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig
1175 A hulladékgazdálkodással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a hulladékgazdálkodással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/1848. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Raisz Anikó asszonynak, a Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Öné a szó, államtitkár asszony. DR. RAISZ ANIKÓ technológiai és ipari minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A jövő építése közös feladatunk, ezért a kormány olyan gazdaságpolitikai intézkedéseken dolgozik, amelyek összekapcsolják az ökonómiai fejlődést az ökológiai fejlődéssel. Ennek érdekében 2023. június 1-jétől új időszak veszi kezdetét a hulladékgazdálkodásban. Úgy alakul át a hazai hulladékgazdálkodás, hogy abban az állam helyett egy magáncég lesz a főszereplő. Az új koncessziós modell a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása és az uniós célértékek határidőre történő teljesítése mellett egységesen magas színvonalon biztosítja a szolgáltatást valamennyi magyarországi településen. A magyar állam által kiírt koncessziós pályázatot a MOL nyerte el, a Nemzeti Koncessziós Iroda ennek megfelelően megkötötte a társasággal a 35 évre szóló szerződést. A jövőben a társaság látja el az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot, a háztartások és a gazdálkodó szervezetek évente mintegy 5 millió tonna hulladékának gyűjtését és kezelését, illetve a kapcsolódó létesítmények fenntartását, üzemeltetését, fejlesztését. A szakmai tevékenységet kormányzati oldalról a hulladékgazdálkodásért felelős tárca felügyeli. A koncessziós társaság felel majd a települési és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerbe tartozó hulladékáramok gyűjtéséért, szállításáért, előkezeléséért, kereskedelméért és kezelésre történő átadásáért. A forprofit tevékenységet végző társaságok a koncessziós tevékenység körébe nem tartozó feladatokat - mint például a hasznosítás vagy az ártalmatlanítás - továbbra is végezhetik. Ezenfelül a koncesszió jogosultjával történő együttműködés keretében koncesszori alvállalkozóként a koncesszió körébe tartozó tevékenységeket vagy azok részeit is végezhetik.A modell biztosítja a hulladékgazdálkodás magas színvonalát, teret enged a magánfelek innovációjának, a költséghatékony működésnek, a rezsicsökkentés vívmányai megőrzésének és az európai uniós elvárások teljesülésének. Örömmel tájékoztatom önöket, hogy a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően hazánkban a hasznosított hulladék aránya 2010-hez képest több mint kétszeresére nőtt. Szeretném kiemelni, hogy az Európai Unió 2035-ig a települési hulladék 65 százalékos újrahasznosítását írja elő, a hulladéklerakókba pedig csupán a hulladék 10 százaléka kerülhet. Ennek megfelelően a MOL feladata lesz az újrahasznosítás arányának és a hulladékválogatás hatékonyságának a növelése, valamint olyan technológiai megoldások kialakítása, amelyek még több hasznos anyag kinyerését teszik lehetővé a hulladékból. Az átalakított, kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben a gyártó viseli a pénzügyi felelősséget a termék hulladékká válását követően a hulladékkezelésért. A hulladékgazdálkodási kötelezettségek teljesítését a gyártók által fizetendő pénzügyi hozzájárulásból pedig a koncessziós társaság valósítja meg. Jelenleg a termékdíjból származó bevételek teremtik meg a termékdíjas termékekből keletkezett hulladékok gyűjtésének és hasznosításának finanszírozási alapját. Az ezzel kapcsolatos állami feladatokat az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet látja el. A koncessziós rendszerben működő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer indulásával ez az állami szerepvállalás megszűnik. Ezzel összefüggésben a termékdíj elveszti jelenlegi, hulladékhasznosításra irányuló forrásteremtő funkcióját, az a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerbe kerül át. A környezetvédelmi termékdíj kizárólag gazdasági szabályozó eszközként a kereslet befolyásolására, a fogyasztói szokások alakítására irányul, mivel a termékdíj azokra a termékekre került megállapításra, amelyek nagy mennyiségük miatt vagy környezetre veszélyes jellegük folytán komoly kihívást jelentenek a hulladékgazdálkodásban. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a hulladékgazdálkodás koncessziós rendszerében az állam oldaláról központi feladatot lát el. Díjelőkészítő, díjszabályozó és díjfelügyeleti tevékenysége az egyik pillére a koncessziós rendszer jogszerű és hatékony működésének. A módosítás a jogalkotással kapcsolatos határidők pontosításával lehetővé teszi, hogy a MEKH a feladatait még gördülékenyebben láthassa el. Az új rendszerben továbbá jelentős feladat, hogy biztosítani kell a jogviszonyok folytatásának, létrejöttének kereteit az átmenet időszakában, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység vonatkozásában egyaránt. A javaslat ezt meghaladóan a jogellenesen elhelyezett vagy elhagyott hulladékok esetén szükséges eljárások és a hulladéklerakási járulékkal kapcsolatos előírások vonatkozásában kívánja elősegíteni a hulladékgazdálkodási