Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 10. csütörtök - 38. szám - A 2026-ig szóló 5. Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. OLÁH LAJOS (DK):

1171 Bencze János képviselőtársamnak és Keresztes Lóránt képviselőtársamnak is szeretném mondani azt, hogy az ivóvízhálózat rekonstrukciójában azért vannak szigetszerű előremozdulások. Az én választókerületemben, a Tatai-medence területén egy 250 ezer ember vízellátását biztosító regionális vízműrendszer működik több mint ötven esztendeje azbesztcement-gerinchálózat kiépítéssel. Ennek a cseréjére éppen most kerül sor, ezekben a hónapokban, vagy mondhatom, hogy években, mert azért ez egy jelentősebb beruházás. Tatabánya, Tata, Oroszlány központtal a szennyvíztisztító technológia korszerűsítésével, kapacitásbővítéssel összességében egy 72 milliárdos fejlesztésről beszélünk, a két bányászati technológiával működő vízakna teljes körű rekonstrukciójával együtt. Vízvisszatartás és vízmegtartásos gazdálkodás. Alelnök úr a megmondhatója, hogy a hajdú-bihari öblözetek részletes helyreállítása mint mintaprogram elindult, foktavakat alakítanak ki, és holnap szintén az agrártörvények vitája során erre vonatkozó bekezdés is bekerül a földhasználattal kapcsolatos szabályozásba annak érdekében, hogy minél több helyen lehessen ezt a fajta vízvisszatartásos, -megtartásos, vízszétvezetéssel kapcsolatos gazdálkodási módot alkalmazni, és ez ne legyen hátrányára a gazdálkodónak, aki fölad valamennyit is az intenzíven művelhető területéből. De az élelmezésbiztonságra is oda kell figyelni, és azt is meg kell nézni, hogy ha fokozatosan áttérünk vagy ebbe az irányba is elmozdulunk, akkor az hogyan érinti az ország élelmezési alapját, hogy ne csak az ott gazdálkodóknak legyen betevő falatja, hanem a városiaknak is jusson, mert ez is egy fontos kérdés. (16.10) Ipari együttműködések - mit kell csinálni a gyakorlatban? Keresztes képviselő úr, olyasmi dolgokon kell dolgozni, és belátom, hogy ez egy képviselőnek többletelfoglaltságot jelent, hogy egy ipari parkban keressük meg a befektetőket, az ipari üzemeket, beszéljük rá őket arra, hogy a hulladékhőt a helyi távhőszolgáltatóval közös beruházásban gyűjtsük össze, a technológia során keletkezett felesleges hőenergiát tápláljuk be, hogy a másik, amelyiknek szüksége van rá, felhasználhassa. Ugyanígy a víztakarékos technológiák esetében is, ha valahol tisztítási, mosási célra használják a vizet, mondjuk, a fecskendőgyárban, a szomszédban vagy néhány száz méterre pedig egy olyan gyár működik, amely hűtővizet igényel, ezeket egy rendszerben kezelve tudjuk integráltan biztosítani a vizet, és ne kelljen kétszer annyit felhasználni, hiszen ugyanazt a vizet lehet erre a célra is és arra a célra is használni. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ezek az apró változások, amelyek itt a törvényhozásban is elindultak, és az ágazati törvényekben, jogszabályokban is megjelenhetnek az elkövetkezendő hetekben, azt mutatják, hogy a nemzeti környezetvédelmi program nemcsak egy szép ívű városi romantika, hanem a vidéki, két lábbal a földön álló embereknek, gazdálkodóknak a jövőtervezését is szolgáló program lehet. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Oláh Lajos képviselő úrnak, alelnök úrnak, DK-képviselőcsoport. Parancsoljon! DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Nacsa képviselőtársam azt mondta, hogy az axióma, hogy soha egy jó szó nem hangzik el a számból, a DK képviselőinek szájából egy előterjesztéssel kapcsolatban. Óvatosan mondom, nehogy újratervezést kelljen csinálni, hogy elmondtam, hogy kifejezetten jó célok vannak benne. Nincs baj, ezt meghallotta, ugye? Nyugtasson meg! (Nacsa Lőrinc mosolyogva széttárja a kezét.) Szóval, nagyon jó célok vannak benne, de ezeknek a nagy részét olvastuk az előző tervben is. Tehát az a baj, hogy mindaddig, amíg az előző tervet nem nézzük végig, nem elemezzük ki, és mindaddig, amíg ebben a tervben nincsenek határidők, feladatok, felelősök, források, addig mindig szép szavak lesznek ebben a történetben, és nem látjuk, hogy ezek a szép szavak hogyan fognak a nap végén megvalósulni. A minisztérium egy bürokráciát jelent. Nem jelent nagyobb bürokráciát, ha egy egységbe tartozó történet több különböző tárcánál van, nem is csak kettőnél, hanem még több tárcánál van szétdarabolva? Szerintünk ez nagyobb bürokráciát jelent. De igaza van képviselőtársamnak, hogy egyébként ez egy technikai dolog. Mi azt gondoljuk, egy fontos üzenet az országnak, ha külön környezetvédelmi tárca van, fontos üzenet lenne az országnak, hogy ne egy rendőr vezesse az egészségügyet, ne egy rendőr felügyelje az oktatásügyet. Szerintem ezek fontos üzenetek, de persze lehetne így is jó a környezetvédelem, de nem jól működik, az a baj. Hátha összevonva talán még akár jobban is működhetne. Sajnos, a hozzászólásokból az látszik, hogy önök nem akarják a szélturbinát, elkenik a dolgot. Lehet, hogy Palkovics exminiszter még akarta, de a hozzászólásokból az látszik, hogy a nap végén önök ezt nem akarják. Ezt kifejezetten sajnáljuk, hiszen hatékonyabban működnek, mint a napelemek, és egyébként pedig pont kiegészítője lehetne - Bencsik képviselőtársam mondta, hogy oda kell figyelni a megfelelő mixre -, pont egyfajta kiegészítője lehetne a szélenergia a napelemnek. Ezért arra biztatjuk önöket, mégiscsak tegyék meg, hogy módosítanak a szabályozáson, hogy végre az önök kormánya is kiadhassa az első ilyen engedélyt. Németországgal kapcsolatosan azt szeretném, ha még egy mondatot mondana Nacsa képviselőtársam, mégpedig azt, hogy becsüli azért ezt a baloldali zöld német kormányt, hogy 2030-ra a teljes energiamix 80 százalékát