Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. november 9. szerda - 37. szám - Az egyes gazdasági tárgyú törvények, valamint egyes vagyongazdálkodást és postaügyet érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1036 körébe tartozó ingatlanokat és súlyos közpénzmilliárdokat ajándékoz az érdekkörébe tartozó civil szervezeteknek, és ami rendkívül aggályos, a közpénz felhasználását nem ellenőrzi. Köszönöm szépen. (Taps a Mi Hazánk soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka Csárdi Antal képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó. CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Igen, egy olyan salátatörvény van előttünk, amely 14 törvényt módosít. Ezt csak azért mondtam el, mert mindenki elmondta, mondom, én se maradjak ki a sorból. De mégis engedjék meg, hogy ebből a 14-ből én a lakástörvénnyel kezdjek! Úgy is kezdhetném ezt a felszólalásomat, hogy ki és mikor telefonált önöknek, Bayer Zsolt, vagy Rákay Philip, hogy lassan jut hozzá az egyébként már önökkel kialkudott budai vári lakásához. Mert ugye, mit is mond a lakástörvény módosítása? Azt mondja, hogy amennyiben az önkormányzat nem küldi időben az értékbecslőt, akkor majd a helyileg illetékes kormányhivatal kiküldi hat hónap után. Na most a probléma ott van, hogy tisztelt képviselőtársaim, azt gondolom, érdemes beszélnünk erről a módosításról. Higgyék el nekem, hogy minden lakó, aki érintett ebben a lakásvásárlásban, rendkívüli módon várja eztaz értékbecslést, de azt is látni kell, hogy az a törvény, amely alapján a vételi jog keletkezett, egy átgondolatlan és nem kellően kidolgozott törvény volt. Emlékezzenek vissza, ez a törvény kimondta, hogy minden olyan épületet társasházzá kell nyilváníttatni, ahol önkormányzati lakás van. Csak szeretném mondani, hogy gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az I. kerületben... - ezeknek a lakásoknak a túlnyomó többsége, nem száz százaléka, de túlnyomó többsége az I. kerületben van, tehát az I. kerületben 110 házat kell társasházzá nyilváníttatni. Mindannyian ismerjük a földhivatali eljárások nehézkességét, ez még nem zárult le. Mit is jelent ez? Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, hogyha a kormányhivatal szeretne egy értékbecslést elvégeztetni, nem tud, méghozzá azért nem tud, mert az értékbecslő nem fog tudni értéket becsülni, hiszen nem történt meg végérvényesen, jogerősen a társasházzá való átalakulás. Úgyhogy én azt szeretném tisztelt képviselőtársaim figyelmébe ajánlani, hogy ennek a módosításnak itt és most nem biztos, hogy van értelme olyan szempontból, hogy ez bármilyen módon is gyorsítaná a lakók lakáshoz jutását. De ha már erről beszélünk, azt gondolom, érdemes megnézni, hogy miért is tartunk itt. Ez a törvény már régen el lett fogadva, de mégiscsak azt gondolom, mindenkinek szükséges, hogy tudja, hogy a Miniszterelnökség, illetve a műemlékvédelmi hatóság 2022. március 30-án küldte el azoknak a lakásoknak a listáját az önkormányzat számára, mert az önkormányzat ilyen típusú nyilvántartással nem rendelkezett, amelyekre vonatkozik a lakástörvény utolsó, viszonylag jelentős módosítása. Ez azt jelenti, hogy 2022 áprilisában tudott elkezdődni gyakorlatilag az egész folyamat. Azt gondolom, hogy ha figyelik a híreket, akkor ennek ellenére most ott tartunk, hogy gyakorlatilag az első értékesítések már meg is történtek, de értelemszerűen a műemlékvédelmi hatóság késedelme miatt az egész folyamat csúszott. Én azt gondolom, hogy ha már viszont hozzányúlunk ehhez a törvényhez, akkor érdemes lett volna az eredeti jogalkotói szándékot figyelembe venni. Emlékezzünk vissza, az indoklásban fehéren-feketén le volt írva, hogy az a cél, hogy azokat a Várban élő honfitársainkat, akik vesztesei voltak a ’95-ös, sok tíz évvel ezelőtti bérlakásértékesítésnek, őket rehabilitáljuk. Ehhez képest, azt gondolom, azt kellett volna ebben a törvényben önöknek javasolniuk, hogy közelítsük a feltételeket a ’95-ösökhöz ehhez képest azok számára, akik már akkor is bérlői voltak az önkormányzatnak, és ezen belül is azok számára, akik a mai napig benne élnek a bérelt lakásukban. Értelemszerűen így kimarad Bayer Zsolt vagy Rákay Philip, de mégis azt gondolom, hogy ha végiggondoljuk, elsősorban nekünk nem a haverok számára van itt felelősségünk, hanem a kerületben vagy az országban élő állampolgárokkal szemben. De azt gondolom, pontosan ugyanezen elv alapján mondhatták volna azt is a módosító javaslatukban, hogy az így megszerzett vagyon... - az előbb felsorolt körnek, tehát akik már ’95-ben is bérlők voltak, és benne élnek a bérleményükben, mondjuk, illetékmentességet biztosítanak, ahogy ’95-ben is illetékmentességet élveztek az akkor tulajdonhoz jutók. (14.00) De hát értelemszerűen itt nem áll meg a történet, mert hát ez a törvény sok más - egyébként elvétve akad benne támogatható rész is, de engedjék meg, hogy ellenzéki képviselőként mégse ezeket emeljem ki, hanem én is a postai szolgáltatásokról beszéljek pár mondatot, mert érdemes azt végiggondolni, hogy hosszú éveken keresztül gyakorlatilag a posta igazgatója Magyarország egyik legjobban fizetett köztisztviselője volt, és hogy a jól megfizetett köztisztviselők sora mit is tett a postával. Gyakorlatilag minimálisan sem tudta felvenni vagy megalapozni a posta versenyképességét, és ma ott tartunk - megérkezett a XXI. század a postára is -, hogy az elsőbbségi levélküldemények esetében nem másnap, hanem harmadnap kell csak az elsőbbségi küldeményeket kézbesíteni. (A jegyzői székben Z. Kárpát Dánielt Dócs Dávid váltja fel.)
