Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 29. szerda - 19. szám - Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:

658 Például az állam által finanszírozott beruházási programoknál a pályázatokat már jóval korábban ki lehet írni, mint ahogy az adott év elindul. A vállalkozások, akik egy változó világban kell hogy tervezzenek, tudják, hogy milyen adószabályokkal szembesülnek, és konkrétan ezek az érvek, amelyek minden előző évben a költségvetési vitában elhangzottak, most még kiegészülnek azzal az érvvel, amit nem én mondok, hanem Domokos László elnök úr, aki azt mondta, hogy egy változó világban épp hogy a stabilitást kell erősíteni, és egy korábbi költségvetés és korábbi adótörvény elfogadása ezt a stabilitást egy kiszámíthatatlan világban erősíteni tudja. Tehát azt gondolom, hogy igenis vannak érvek, ha úgy tetszik, a korai költségvetés elfogadása mellett. Azért itt két dologra hadd hívjam fel a tisztelt Országgyűlés figyelmét! Egyrészről többen mondanak európai gyakorlatot. Ha Európába nézünk, akkor tudjuk, hogy minden tagállamnak kötelező középtávú költségvetési tervezést készíteni. És nézzük meg az európai gyakorlatot, ahol bizony középtávú sarokszámokat rögzítenek már adott esetben tavasszal. Tehát olyan költségvetési részletes tervezés, ami a magyarországi gyakorlatot jellemzi, valóban kevés helyen van az Európai Unióban, de középtávú tervezés, ahol középtávon, adott évben nem fél évvel, hanem az egy évvel korábban meghatározott számoktól való eltérést kell igazolni, az számos országban jelen van. Ez az egyik dolog, amit azért hangsúlyozni szerettem volna, hogy nem kirívó az, hogy a naptári év kezdete előtt tervezés van, hiszen ismétlem: minden európai országban középtávú, többéves kitekintéssel bíró költségvetést kell készíteni, és ezeknek a többéves kitekintéseknek változó jelleggel, de számos területen kötőereje van. A másik tétel, amit említeni szeretnék: kétségtelen tény, egy orosz-ukrán háború szomszédságában, közvetlen környezetében mindenütt nagyobb a szokásoshoz képest a bizonytalanság. (14.20) Ugyanakkor a költségvetés a bizonytalanságokra is tud készülni, épp ezért a jövő évi költségvetésitörvényjavaslat a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatánál 170 milliárd forinttal számol. Ez fedezetet jelenthet nem várt kiadások teljesítésére, illetőleg ellentételezni tudja az esetleges bevételi elmaradásokat. A második felvetés az inflációra vonatkozott, szintén Varju László képviselő úr és Vajda Zoltán képviselő úr is említette. Nagyon örülök, hogy Vajda Zoltán képviselő úr helyre tette azokat a számokat, amelyeket Varju László képviselő úr említett. Ha jól írtam fel, akkor képviselő úr úgy fogalmazott, hogy a jegybank 10 százalék fölötti inflációval számol jövőre. Nem, a jegybank tegnap közzétett számításai szerint, ahogyan elhangzott, 6,8-9,2 százalékos sávba valószínűsíti az inflációt a jövő évre. Azt is elmondja a jegybank, hogy ez az infláció 2024-ben érheti el a jegybanki célértéket, illetőleg azt a toleranciasávot, amelyet a jegybank meghatároz. Nagyon fontos az infláció kapcsán azt rögzíteni, hogy igen, háborús környezetben nehéz a tervezés. Ugyanakkor nem magyar specifikumról van szó. Sokan a háborús infláció kifejezést támadják. Nekem meggyőződésem, hogy amit látunk Európában, az háborús infláció. Megint elismétlem a legutóbbi Eurostat-adatokat. Észtországban például 20 százalék feletti infláció van, de az összes környező országban a magyar inflációnál magasabb mértékeket látunk. Át kell-e dolgozni a költségvetést vagy nem? Nem gondolom, hogy át kell dolgozni az infláció miatt. Ha Vajda Zoltán képviselő úr szakmai válaszokat tart fontosnak, akkor egyrészről el kell mondjam, hogy a jogrendszer biztosítja azt, hogy az inflációhoz kapcsolódó kiadások mindenképp finanszírozhatók legyenek. Elég erős vállalása az a kormánynak, és mindenképp teljesíteni szeretné, hogy amennyiben az infláció nagyobb lesz, mint a tervezett, akkor a nyugdíjasok a megemelt infláció szerinti juttatást kapják. Hozzáteszem, jövőre a költségvetésitörvény-tervezet szerint a 13. havi nyugdíj is teljes egészében kifizetésre kerül. S abban bízunk, hogy a növekedés a 3,5 százalékos szintet meg fogja haladni, ez esetben nyugdíjprémium is kifizetésre kerül. Ez az első lényeges dolog. A második lényeges dolog, amit a költségvetés egésze kapcsán el szoktam mondani, hogy a nagyobb inflációhoz kapcsolódóan amennyiben a bérek is emelkednek, márpedig a munkaerőpiaci folyamatokból azt látjuk, hogy a bérek is emelkedni fognak nemcsak idén, hanem jövőre, és várhatóan infláció felett emelkednek, akkor a fogyasztási bevételek is nőnek. Tehát nemcsak többletkiadásokkal, hanem többletbevételekkel is számolhatunk. Ha picit távolabbra nézünk, és az infláció mellett felidézzük, hogy a jegybank milyen számokat tett még közzé a tegnapi nap folyamán, akkor mindenkit emlékeztetnék arra, hogy az idei gazdasági bővülésre 4,5-5,5 százalékos sávot adtak meg. Márpedig ez középértékét tekintve érdemben magasabb, mint a jövő évi költségvetésnél számolt idei 4,7 százalékos növekedés, tehát akkor beszéljünk arról is, hogy a jegybank nagy valószínűség szerint nagyobb gazdasági bővülést feltételez az idei évre. Ez összességében több költségvetési bevételt jelenthet idénre is, és ha úgy tetszik, bázishatásként jövőre is több adóbevételt eredményezhet. Ha az infláció kapcsán aggódunk, és Varju László képviselő úr aggodalmát fejezte ki, akkor azért felhívom arra a figyelmet, hogy a jövő évi költségvetési törvényben a Rezsivédelmi Alap pont azt célozza, hogy a háztartások és azon belül a nyugdíjasok tekintetében kiemelkedő súlyú rezsikiadások jövőre is változatlanok legyenek. Tehát ha fontosnak tartjuk az infláció elleni lépéseket, akkor most ebben a háborús inflációs környezetben a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat szándékát kifejezetten támogatni kell azoknak a baloldali képviselőknek, akik aggódnak a jövedelmek elvesztése miatt. Varju László képviselő úr úgy fogalmazott, hogy 15 százalék fölötti lenne az infláció intézkedések nélkül; akkor, képviselő úr, úgy érzem a szavaiból, támogatja is azokat az