Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak
2022. június 29. szerda - 19. szám - Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
659 intézkedéseket, amelyeket korábban a baloldali pártok nem támogattak, amelyek az infláció kordában tartására vonatkoznak, legyen szó itt akár az üzemanyagárstopról, akár a már említett rezsicsökkentésről. Varju László képviselő úr a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat megalapozó törvényjavaslatáról azt mondta, hogy az Orbán-csomag elemeit tartalmazza, közvetlen adóemelést. Képviselő úr ezeket a szavakat mondta. Én nem látom ebben az önök előtt lévő törvényjavaslatban a családokat érintő közvetlen adóemelést. Itt megint a „megszorítás, az emberek sanyargatása” kifejezés hangzott el. (Varju László: Cégautóadó!) Igen, a képviselő úr úgy fogalmazott, hogy „megszorítás, emberek sanyargatása”. Ha a cégautóadóra gondol, képviselő úr - köszönöm szépen -, akkor tíz éve változatlan mértékről van szó. Tíz éve változatlan! Pont Vajda Zoltán képviselő úr említette az inflációt. Hát nézzük meg, hogy a magyar cégek profitabilitása hogyan alakult, nézzük meg, hogy a cégautó nominális értéke hogyan veszített az értékéből, és nézzük meg, hogy a vállalkozások milyen helyzetben vannak. Én azt gondolom, a kormányzati gazdaságpolitikának is köszönhetően, hál’ istennek, ma arról beszélünk, hogy a foglalkoztatottak száma történelmi magasságban van. Hál’ istennek, arról beszélünk, hogy a magyar gazdaság bővülése az elmúlt évben kiemelkedő mértékű volt. Hál’ istennek, arról beszélünk, hogy az első negyedévben kiemelkedő mértékű volt, 8,2 százalékos volt ez a növekedés. Hál’ istennek, a magyar gazdaság a nyilvános statisztikai adatok alapján erős európai viszonylatban is. Igenis azt gondolom, hogy helye van annak, hogy a cégautóadó tíz éve változatlan szintje legalább részben - nem teljesen - kövesse az infláció változását. Ha Varju László képviselő úr fontosnak tartja a szegényebb rétegek növekedését, akkor adóügyben nem megszorítás, sanyargatás szerepel az önök előtt lévő törvényjavaslatban, hanem kedvezmény. Megint felhívom a figyelmet az álláskeresést ösztönző juttatást érintő személyijövedelemadó-törvény változtatására. Ennek értelmében azok a személyek, akik álláskeresési támogatásban részesülnek, a személyijövedelemadókedvezményeket - családi kedvezmény, személyi kedvezmény, első házasok kedvezménye, négy gyermeket nevelő anyák kedvezménye, 25 év alatti fiatalok kedvezménye - igénybe vehetik, amennyiben a tisztelt Országgyűlés a kormányzat javaslatát elfogadja. Rezsi még, utolsó mondat. Képviselő úr arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak gáz és villany van, maximálisan egyetértek képviselő úrral, a rezsinek részét képezi a víz-, a csatorna- és a hulladékszolgáltatás is, amelyek szintén hatósági árasak, rögzítettek, tehát ezeknek az ára sem növekedett az idei évben. A gázzal és a villannyal azért foglalkozunk kiemelten, mert a háború hatásaként radikális áremelkedést láthatunk. Ezek azok a szolgáltatások, ahol célzott és érdemi beavatkozásra van szükség a rezsicsökkentett fogyasztói, lakossági árak megvédése érdekében. Ha a vizet, csatornát, hulladékot mondtam, akkor hadd vitatkozzak Varju László képviselő úr azon véleményével, mely szerint a hulladékgazdálkodás állami ellátása önkormányzati feladatokat csorbítana. Hát, én azt gondolom, hogy egy önmagában többlet költségvetési forrást, közkiadást igénylő, beavatkozást igénylő szolgáltatás állam általi átvétele az önkormányzatoktól terhet vesz át. Ismétlem, a hulladékgazdálkodási feladat költségvetési kiadást jelent. Ezt tartalmazza a jövő évi költségvetésitörvény-tervezet is. Ezzel a szolgáltatással meggyőződésem szerint az önkormányzatok anyagi helyzete a beavatkozás nélküli állapothoz képest kedvezőbb. Képviselő úr - még mindig Varju László képviselő úr - úgy fogalmazott, hogy a gyógyszerek árát drágítjuk. Hát én, hogy mondjam, akármennyire kutatom, keresem az erre vonatkozó rendelkezéseket az önök előtt lévő törvényjavaslatban, akár a 2023-as költségvetésitörvény-javaslatban, egyszerűen nem találom. Tehát nincs ilyen rendelkezés. (Nacsa Lőrinc: 2018-as!) Képviselő úr az egészségügy kapcsán pedig úgy fogalmazott a legutóbbi hozzászólásában, hogy az orvosok zsebébe dugott források, amelyek jellemzik ma a magyar egészségügyet. Képviselő úr, a 2023-as költségvetésitörvény-javaslat nemcsak továbbviszi az orvosok korábban eldöntött béremelését, hanem érvényben tartja azt a szabályozást, hogy hálapénzt nem lehet adni. Én azt gondolom, hogy egyidejűleg sikerült az orvosok bérét jelentősen emelni - ennek köszönhetően a közszférában foglalkoztatott orvosok száma növekedett -, és mellette egy évtizedes viszonylatban méltatlan szituációt megszüntetni, a hálapénz intézményét megszüntetni. (14.30) Tehát amikor kritikusok vagyunk az elmúlt évek eredményeit tekintve, akkor azért kérem, idézzük fel, hogy a hálapénz mióta jellemezte a magyar egészségügyet, és mikor sikerült ezt megváltoztatni úgy, hogy az minden magyar családnak, minden magyar állampolgárnak a javát szolgálta. Az Eximbank ügyét többen szóba hozták. Azt szeretném rögzíteni, hogy az önök előtt lévő törvényjavaslat meghagyja mind az Eximbank, mind a Fejlesztési Bank tekintetében az általános tőkekövetelményi rendelkezéseket. Ez a két intézet speciális pénzintézet, mind a kettőre európai uniós szinten is speciális szabályok vonatkoznak. Az általános tőkemegfelelésen belül a belső tőkemegfelelési szabályok módosulnak. Véleményünk szerint ez igenis hozzájárul a hitelezési aktivitás bővítéséhez, és ezáltal a gazdaság bővüléséhez. Ami a civil szervezetekkel kapcsolatos észrevételt illeti. Itt maximálisan egyetértek Nacsa Lőrinc képviselő úrral. Nemzeti alapról beszélünk, a nevében is benne van. Ha minden magyar felelős minden magyarért - márpedig ez közjogi kötelezettségünk -, akkor igenis lehetőséget kell tenni a határon túli magyar szervezetek pályázatai befogadására. Én azt gondolom, hogy minden olyan indítványt, ami a nemzeti összetartozást erősíti,
