Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 29. szerda - 19. szám - Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VAJDA ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:

646 Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Miért vagyunk itt? Miről beszélünk? Szóval, mit akarunk? Miért vagyunk itt egyáltalán most? És főleg miért most vagyunk itt? Ilyen egyszerű kérdéseim lennének egyébként. Én csak a törvény címét szeretném először elolvasni, ami a 2023. évi központi költségvetésnek a megalapozásáról szól. Szóval, azért teszem fel ezeket a kérdéseket, azon túl, amit Tóth Endre képviselőtársam mondott az imént, hogy ez a salátatörvény tartalmaz olyanokat, aminek abszolút semmi köze nincsen a költségvetéshez, ez egy abszolút valid probléma, de én egy másik problémát is felvetnék ezen túlmutatóan, ha a címéből idézzük azt, hogy megalapozza a költségvetést, akkor ez azt feltételezi, ha a Ház majd elfogadja ezt a törvényt, akkor a költségvetés megalapozott lesz. Én nem vagyok nagyon jó szemantikailag szavakat értelmezni, de ez azt feltételezi, hogy ha valamit megalapozunk, és ezt elfogadtuk, akkor az megalapozott lesz. Szóval, tényleg az a kérdésem, miről beszélünk, miért vagyunk itt, miért most, és miért nem, mondjuk, strandolunk így közösen június utolsó napjaiban; és miért nem akkor beszélünk erről a törvényről is, ahogyan a központi költségvetésről is, amikor, mondjuk, síelnünk kellene közösen, valamikor december hónapban, karácsony környékén, előtt, után, valamikor az év utolsó napjaiban. (13.00) Miért van az, hogy a kormány ennyire makacsul ragaszkodik ehhez? És itt jelzem, hogy államtitkár úr az expozéjában az elsők között említette ezt - mint egy pozitív attribútumát ennek a törvénytervezetnek vagy általában a költségvetésnek. Ő többször is a kiszámíthatóságot jelezte mint pozitív dolgot, hogy milyen jó, hogy már most tárgyaljuk, és hogy elfogadjuk majd várhatóan az önök többségével a költségvetést még a nyár folyamán, a nyár előtt, és hogy ez a kiszámíthatóságot növeli. Hát, én nem látom, hogy hogyan tud valami megalapozott lenni, itt a törvény címét idézem, vagy a költségvetés kiszámítható, ha nemhogy a jövőt nem ismerjük - mert az nyilvánvaló, hogy amikor egy jövő évi költségvetést veszünk, akkor nehéz még a jövőt ismerni -, de nem ismerjük még a jelent, hiszen 2022-nek még az első fél évében vagyunk, június utolsó napjai vannak, tehát a 2022. év második fele előttünk van, nem ismerjük a 2022. év első felének az adatait, és nincs meg még a végső zárszámadása a tavalyi évnek. Tehát nem ismerjük a jövőt, ez persze rendben van, nem ismerjük a jelent, ezzel nekem már gondom van, de egészen borzasztó, hogy a múltat sem ismerjük, és úgy próbáljuk a jövő évi költségvetést elfogadni. Tehát az első probléma az, hogy miért itt, miért ezt és miért most. És hadd mondjak ilyen bizonytalansági tényezőket, amelyek szerintem a kiszámíthatóság ellenére vannak! Tehát értem, hogy azzal lehetne érvelni, hogy ha fél évvel hamarabb elfogadunk egy törvényt, akkor a piac majd mennyire bizakodik abban, hogy kiszámítható. Hát, itt csak jelzem, hogy én értem azt, hogy az a száz módosítás, amiről már a múltkor beszéltünk, államtitkár úr jelezte, jogilag nem módosítások, én ezt készségesen elfogadom, de a piac szempontjából módosítások. Attól, hogy nem az Országgyűlés módosítja, hanem egy ügyes módszerrel máshogyan vannak az átrendeződések, ezek még bizonytalanságot növelő vagy kiszámíthatóság elleni lépések. Szóval, hadd mondjak legalább négy-öt olyan tételt, amely biztos, hogy irtózatos bizonytalanság, ami miatt felelőtlenség most tárgyalni egy költségvetést és mondjuk, nem egy szűk fél év múlva. Az első ilyen bizonytalansági tétel biztos, hogy a nemzetközi környezet, ebben legyünk igazságosak. Ezek Magyarországon kívül álló nemzetközi problémák, amelyekről beszélnünk kell. Egy Covid utáni, remélem, hogy nem Covid alatti vagy újabb hullám előtti időszakban vagyunk, az ellátási láncokra vonatkozó nehézségektől kezdve sok olyan van, amely, legyünk igazságosak, teljesen független a magyar kormány tevékenységétől. Van egy háborús környezet, amely szintén, úgy gondolnám, lényegében azért a kormánytól független, és van egy energiaválságos időszak is. Biztos, hogy ez három olyan irtózatos nagy problematika, amelyeket nehéz most még így előre látni ilyen hosszú távlatban. Ezek azok, amelyek a kormánytól talán függetlenek. Van egy olyan bizonytalansági tényező, amely biztos, hogy nem független az önök tevékenységétől: vajon megérkezik-e az európai uniós adófizetőktől nekünk járó, mindnyájunk által vágyott pénz Magyarországra? Összességében 40 milliárd euróról beszélünk a teljes uniós költségvetési ciklus tekintetében. Sajnos, könnyű szorozni a 40 milliárdot most már 400-zal, 16 000 milliárd forintról beszélünk, amellyel önök játszadoznak, a jövő évi költségvetés tekintetében pedig nagyjából 2000 milliárd forintos uniós pénzzel tervez a költségvetés. Ez minden magyar háztartásnak nagyjából félmillió forint olyan pénz, amelyet az uniós adófizetők adnának Magyarországnak, ha a legalapvetőbb, mondjuk, hogy antikorrupciós intézkedéseket a kormány bevezetné. Örömmel hallottam tegnap Navracsics, nem is tudom, mi a pontos titulusa, de szerintem ilyen uniós pénzekért pitiző miniszter úrnak - nem tudom a pontos titulusát, én csak így hívom őt - a bizakodó nyilatkozatát, hogy most már ő úgy látja, hogy a második félévben lesz megállapodás; ezt könnyű mondani, mert az első félévnek vége van. Én drukkolok neki, és örömmel szeretném, hogy jöjjenek az uniós pénzek Magyarországra, de önök 2000 milliárdot, háztartásonként félmillió forintot kockáztatnak minden magyar háztartásnak azzal, hogy például az antikorrupciós intézkedéseket nem hajlandóak bevezetni. Ez a második irtózatos bizonytalansági tényező. A harmadik, amelyet már többen is említettünk, Varju képviselőtársam is mondta, az inflációs nyomás vagy elszabadult nyomás. Tudjuk a számokat általánosságban, de azért én például innen, az Országgyűlés Hivatala által készített kiváló felkészítő anyagokból így összeszedtem, hogy 2022 májusában - a margarinnak 41 százalék, a kenyérnek 37 százalék, a tejnek 30 százalék, a tojásnak szintén 30 százalék, és hadd ne soroljam - melyek voltak azok az inflációs számok, amelyek az átlagos 10,7 százalékos inflációs szám mögött megtalálhatók.