Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 29. szerda - 19. szám - Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Déjà vu érzésem van, mert Varju László ugyanazokat mondta el, amelyeket a költségvetési vitában is elmondott, 1...

639 elképzeléseik, amelyek itt, ebben a törvényben jelennek meg, azok mennyiben készítik elő azt, hogy sokkal több kárt okozzanak annak a 450 ezer embernek, akiket becsábítottak korábban ebbe az adózási nembe, és most pedig megpróbálják őket, az előbb említett csapások egyikeként terhekkel sújtani, visszaszedni tőlük, és nem hagyni azt, hogy egyébként boldoguljanak a maguk elképzelése szerint. A főispán megnevezés bevezetésére nem szentelnék túl sok időt, mert igazság szerint ezt, azt gondolom, hogy önök olyan elterelő hadműveletként hagyják itt nekünk vagy hagyják ott az embereknek, mint amikor a vadászgépek mögött kilövik azokat a rakétákat, hogy egyébként mi az, amire más figyeljen. De azért örömmel hallanám, amikor államtitkár úr részletesen megindokolja azt, hogy mi az oka annak, hogy ennek a bevezetésére szükség van, ha már itt így összefutottunk. A magyar Eximbankra államtitkár úr is kitért, szeretném jelezni, hogy államtitkár úr, fogalmazzon egyértelműen: ugye, arról szól a történet, hogy a nagyobb kockázatvállalás lehetőségét teremtik meg a banknál? Tehát, ami eddig is házi kifizető hely volt, ahol mindig kitaláltak valamit - aminek eredményeként a TV2 szerződéseinek finanszírozását, és még mondhatnánk tovább -, aminek semmi köze nincs az export-import tevékenységhez, ilyen hitelezést folytattak, és eközben most, ahogy államtitkár úr finomabban fogalmazta, a korlátokat emelik. Magyarul a kockázatvállalási lehetőséget bővítik a bank vezetői számára. Ha esetleg mondana példát, hogy erre miért van szükség, akkor azt nagy örömmel venném. Szerintem semmilyen módon nincs erre szükség. Ami a foglalkoztatás elősegítésére, a munkanélküliek ellátására vonatkozó rész, államtitkár úr, itt szeretném emlékeztetni arra, amit lényegében több millió ember egyértelműen támogatott és kezdeményezett, mondhatnám így is, a nevükben is szólva, említem, hogy igen nagy szükség lenne arra, hogy a 90 napos munkakeresési járadék helyett a 9 hónapról beszéljünk. Sajnálom, hogy ebben a törvényben ez ebből a szempontból nem jelenik meg, és önöket ez itt ilyen értelemben hidegen hagyta. Azt látom, hogy a legfőbb ügyész, illetve a köztársasági elnök közötti viszonyt majd ilyen módon törvényben kell rendezni, de majdcsak megoldják ezt valahogy. Azt érdeklődve várja most már elég sok település, hogy a hulladékkezelésről szóló, vonatkozó koncessziós pályázatokkal most már mi fog történni, és találnak-e egy céget, vagy a MOL-nak a nyakába sózzák ezt az egész történetet, hogy egyre több olyan település van, ahol ott marad a szemét. Mi fog történni, államtitkár úr? Hogy lesz ennek a megvalósítása, ha ez a törvénymódosítás hozzájárul ahhoz, hogy egyébként ezt tisztességesen megoldják? Bár, tulajdonképpen itt is az önkormányzatisággal szembemenve egy olyan szolgáltatást kiszerveznek, elvettek az önkormányzatoktól, amelyek egyébként ezt eddig jól megoldották, most pedig magánkézbe adják azoknak, akik ebből majd hasznot húznak, de most egyelőre az alapvető kérdést szerettem volna csak feltenni. Ami a végéhez tartozik: a civil szervezetekkel való harcukat, úgy látom, most itt folytatják, bár inkább azzal, hogy a hazai civil szervezeteket vegzálják, eközben pedig lehetőséget teremtenek arra, hogy határon túli civil szervezeteket sokkal könnyebben tudjanak finanszírozni, amiről nem egy esetben, sőt sok esetben bebizonyosodott, hogy egyébként olyan kifizető hely, amit ilyen szempontból fontosnak tartanak. Utolsó gondolatként csak egy dolgot áruljon még el nekem, államtitkár úr! Az, amikor a miniszterelnök úr százmillió dollárt ígért egy pártvezérnek itt a balkáni területen, azt is ilyen hasonló keretek között fizették ki, vagy ennek kerestek valamilyen más módot, és ahhoz nem kellett külön törvénymódosítást kezdeményezni? Köszönöm szépen, és várom megtisztelő válaszait. (Szórványos taps az ellenzék soraiból.) ELNÖK: A következő felszólaló Nacsa Lőrinc képviselő úr, a KDNP vezérszónoka. Parancsoljon! (12.20) NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Déjà vu érzésem van, mert Varju László ugyanazokat mondta el, amelyeket a költségvetési vitában is elmondott, 10 percig a költségvetés általános vitáját folytatta, majd 5 percig a megalapozó törvényekrõl is beszélt (Varju László: Csak részben!), ilyen kiterjesztõen értelmezte a mostani törvényjavaslatot, hiszen ezeket a vitákat a költségvetésrõl a múlt héten 30 órán keresztül folytattuk le. Számos kérdésre egyébként, amit most ismét feltett, már választ kapott, részben nyilván tőlünk, de Banai államtitkár úrtól mindenképpen a múlt hét során, akár legyen az az extraprofitadóra vonatkozó, akár a rezsicsökkentésre, akár számos olyan témára vonatkozó kérdésre, amit most is feltett. Azért egy ilyen hosszú, 15-15,5 perces felszólalásban mindig kijön, néha még az őszinteség is megcsillan még a DK-s politikusoknál is, amikor azt mondta, hogy olyan intézményektől, olyan szektoroktól vonunk el az extraprofitra kivetett különadóval forrást, amelyeknek semmilyen nyeresége nincsen, szó szerint ezt mondta. Megint megéltük, mint sokszor az egymás utáni években, hogy a DK a bankok profitjáért aggódik. Azt mondja, képviselő úr, hogy semmilyen profitjuk nem keletkezik a bankoknak, a biztosítóknak vagy éppen az energiakereskedőknek egy mostani háborús, inflációval terhelt időszakban. (Varju László: Ne mondjon olyat, amit én nem mondtam!) Tisztelt Képviselő Úr! Azt mondja, hogy nincs a banknak egy fillér profitja sem akkor, amikor az ön pénzéért, mondjuk, 0,3-0,4 százaléknyi betéti kamatot fizet a bank, és a Magyar Nemzeti Bankban pedig 5-6-7 százalékon