Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 29. szerda - 19. szám - Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Déjà vu érzésem van, mert Varju László ugyanazokat mondta el, amelyeket a költségvetési vitában is elmondott, 1...

640 tartja ugyanazt, az ön pénzét, csak a kettő közötti különbséget a bank teszi el, a bank nyeli le. Ezt hívjuk egyébként extraprofitnak, és ennek egy részére vonatkozik az extraprofitra kivetett különadó, amikor nem a pluszteljesítmény vagy a magasabb minőség miatt növekszik meg a bevétel, pusztán a külső körülményeknek köszönhetően, most éppen a háborúnak és az energiaválságnak köszönhetően, teljesen függetlenül a banki szolgáltatás minőségétől, a banki alkalmazottak teljesítményétől vagy éppen a szolgáltatások bővítésétől. Ezt hívjuk extraprofitnak, ezért szükséges a szolidaritás nagyobb mértékű hozzájárulása, ezért szükséges a közterhek ilyen módú elosztása. De amikor ön azt mondja, hogy csak azt adóztatjuk meg, ahol nincsen nyereség, ezt azért egy, hogy mondjam, költői túlzásnak is nevezném, de nemes egyszerűséggel nem igaz. Ön megint támadta a rezsicsökkentést, elmondta a szokásos baloldali mantrákat, hogy miért nem jó a rezsicsökkentés. Emlékszünk rá, Dobrev Klára azt mondta, hogy meg sem történt a rezsicsökkentés. Kérdezze meg, mondjuk, hogyha van Hollandiában élő ismerőse, vagy Svédországban élő ismerőse, hogy rezsicsökkentés nélkül mennyit fizet most áramra, és mennyit fizetett, mondjuk, ezen a télen gázra. (Csárdi Antal: És mennyi ott a fizetés?) Fizetésarányban is kérdezze meg, tisztelt képviselő úr, mert Hollandiában 11-szeres a gáz ára most a magyar lakosságéhoz képest, 11-szeres. Svédországban tavaly decemberben, még a háború kitörése előtt egy 130 négyzetméteres családi ház kifűtése ezer euróba került, ezer euróba, tisztelt képviselő úr. Tehát nyugodtan vonja össze a fizetésekkel, arányosítsa a népességszámhoz, a napsütéses órák számával, bármivel nyugodtan arányosítsa, akkor is egyértelműen az jön ki, hogy Nyugat-Európában olyan szintű energiaválság van, és nem kibontakozóban, és nem kizárólag a háború miatt, mert már a tavalyi évben az Eurostat adatai szerint 26 százalékkal nőtt az energia ára, tavaly ősszel, mindenféle háborús időszak nélkül is. Azóta persze nyilvánvalóan még tovább nőtt a háború és az elhibázott szankciók miatt. Varju képviselő úr a főispánt kérdezte. Majd erre kitérek még később is, meg a vármegyékre tért ki. Erről már vitatkoztunk a vármegyei szókapcsolat miatt a tegnapi napon az Alaptörvény vitájában. De ha megnézzük ezt a költségvetést megalapozó törvényjavaslatot, számos törvény, 79 törvény módosítását tartalmazza. Államtitkár úr részletesen felsorolta az okokat, az indokokat és a módosítással majd életbe lépő új változásokat. Szerintem nagyon fontos, hogy vannak benne, az adózási renddel foglalkozó részekben számos egyszerűsítés, számos adminisztrációs terhet csökkentő módosítás is. Én ezeket úgy elvszerűen, bárki nyújtja be, bárki mondja, mindig támogatom, hogy a bürokráciát csökkentsük, az adóterhek különböző adminisztrációját csökkentsük, a vállalkozások és a magánszemélyek állami adminisztrációval töltött óráit alapvetően csökkentsük és minél egyszerűbbé, átláthatóbbá, könnyebbé tegyük. Ez egy olyan folyamat, ahol szerintem rengeteg mindent értünk el, például a NAV által készített adóbevalláson keresztül, például a különböző elektronikus bevallásokon keresztül nagyon sok mindent már elértünk. De szerintem ez egy olyan terület, ahol mindig van mit csinálni. Ebből a törvényjavaslatból is jól látszik, mindig érdemes egyre jobban csökkenteni a lakossági adminisztráció terhét. Ha megnézzük az elmúlt 12 évet, akkor nemes egyszerűséggel ki lehet jelenteni, hogy a Fidesz-KDNP-kormány az adócsökkentések kormánya. 2010 óta 80 alkalommal csökkentettünk adót. A 2010 óta megtett adóintézkedésekkel a GDP 4-5 százalékát kitevő mértékben csökkentek az adók Magyarországon. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló ’96. évi törvény számos ponton módosul 2023-tól. A társasági adó egy olyan adónem, amely a társas vállalkozókat érinti. Ebbe a kategóriába tartoznak például a bt.-k, kft.-k, a szövetkezetek és egyéb szervezetek is. A társasági adó mértéke 2017 óta egységesen 9 százalék Magyarországon. Ez a kedvező adókulcs egyébként hatalmas versenyelőnyt jelent Magyarország számára, ugyanis tőkevonzó és gazdaságösztönző hatású. Tudom, hogy önök a globális minimumadó nagy támogatói, és a globális minimumadót próbálják Magyarországon is bevezetni. Szerintünk pedig a magyar adópolitikát a magyar parlamentnek kell meghatároznia. Nem New Yorkból, Moszkvából, Berlinből, akárhonnan, Washingtonból, Párizsból vagy Brüsszelből határozzák meg a magyar adópolitikát, hanem helyes az, hogy ha mi itt döntünk Magyarországon róla. A kormányunk célja az elmúlt 12 évben mindig az volt, hogy mind a magyar, mind pedig a külföldi vállalatoknak, befektetőknek vonzó célpontjává tegyük Magyarországot. A társasági adó mértéke korábban 19 százalék volt. Ez csökkent 10 százalékponttal 9 százalékra. A mostani módosítások alapján a társaságiadóbevallásban teljesítendő új transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség kerül bevezetésre, mely az adóhatóság ellenőrzési és kockázatelemzési feladatait hivatott segíteni. Az adózó döntése szerint a tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés növeli az adóalapot. Amikor az érintett eszköz kikerül a könyvekből, a megelőző adóévekben az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt összeg csökkenti az adóalapot. A módosítás biztosítja az értékvesztésre tekintettel elszámolt ráfordítás érvényesülését az adóalapban. Szeretnék beszélni a különleges munkavállalói résztulajdonosi programról, hiszen ez esetében nem képez adóalapot a vagyon értékeléséből, pénzre váltásából, illetve kiadásából származó eredmény majd a jövőben. Nagyon fontos, és ma már részben érintettük a hárommal ezelőtti törvényjavaslat vitájában a jövedéki adóról szóló törvény módosítását, amelynek keretében az egyre népszerűbbé váló új dohánygyártmány-kategóriákba tartozó hevített dohánytermékekre vonatkozóan új fogalmat vezet be. Egy olyan jelenséggel állunk itt szemben, amikor a klasszikus dohányzási eszközök mellett - mint mondjuk, a cigaretta vagy a szivar, azt mindenki ismeri - ugyanakkor megjelentek olyan új, ráadásul gyógynövényként