Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 29. szerda - 19. szám - A pénzügyi szektort érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK:

621 Tehát a végéről kezdem, semmilyen okát nem látom annak, hogy ezt a mi frakciónk elutasítsa, mondom, technikai, illetve előremutató javaslatok és módosítások vannak benne. Ebből csak kettőt nagyon röviden kiemelek, ami nekem tetszik. Az egyik, amit egyébként államtitkár úr a bevezetőjében is mondott az alvó számlákkal kapcsolatosan, hogy ez akkor megszűnhessen. Talán mindnyájunknak van ilyen tapasztalata ismerősi vagy családi körben, hogy el is feledkeznek egy számláról, és aztán sok-sok-sok hónap vagy akár évek múlva - valamennyi tartozással - felszólítja a pénzintézet, hogy szüntesse meg. Ez egy teljesen piacszerű megoldás, hogy azt hiszem, két hónapot követően akkor ezt meg lehet szüntetni, azt hiszem, halott esetében ez az idő hosszabb. Például ez egy olyan módosítás, amely teljesen egyértelmű és életszerű. A másikat tényleg csak a vicc kedvéért emelem ki, hogy mennyire támogatandónak gondolom azt, hogy a kommunikációs rendszerek kötelező elemei közül a fax mint elvárt kommunikációs eszköz kikerül. Szerintem ez életszerű a 2022. évben, Európa közepén. Összefoglalva, tehát ez alapvetően szakmai, technikai, finomhangolásos, jogharmonizációs EU-s irányelveknek az átvétele, részben az MNB-törvényt is módosítja. Én a magam részéről nem látom azt, hogy ezt miért kellene elutasítanunk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A Mi Hazánk képviselőcsoportjának vezérszónoka Apáti István képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. DR. APÁTI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Esküszöm, hogy nem kötözködős kedvemben vagyok, vagy nem bal lábbal keltem fel, és nem a kákán is csomót keresek, de mégiscsak meg kell tennem azt a pikírt megjegyzést, hogy rendkívül érdekes helyzet bontakozik itt ki az ülésteremben. Nagyon érdekes azt látni, hogy kivételesen mennyire egymásra talált a Fidesz és az MSZP vagy a Fidesz és a baloldal egy részének álláspontja. Bár kétségtelen, ez egy döntően szakmai jellegű javaslat, jogharmonizációs EU-s irányelveknek való megfeleltetési és technikai szemponttól vezérelve, azonban én némi politikai tartalmat próbálok ebből kinyerni, és nem is kell ábrándos elemzésekbe fognom, amikor az előbb említett módon, ilyen mértékben nehéz időket élünk. A második világháború óta meg nem tapasztalt korlátozásokkal, intézkedésekkel, tilalmakkal találtuk magunkat szemben az elmúlt két esztendőben, akár még egyébként a parlamenti üléstermekben is és a mindennapokban is, akkor azt láttuk, hogy Magyarországon a bankszektor, a hitelintézetek nemcsak európai, hanem világszinten is kiemelkedő mértékű profitra tettek szert. Mondhatnám egy mezőgazdasági szakkifejezéssel élve, hogy kiváló termőhely Magyarország a pénzintézetek számára, itt igazán kedvező minden feltétel és minden adottság ahhoz, hogy a pénzintézetek extraporfitra tegyenek szert. Ahhoz képest egyébként még csak esetlegesen a távolabbi jövőbe vesző módon sem látjuk, hogy mondjuk, ennek a ciklusnak a végéig egy emberes mértékű extraprofitadónak legalább előkészítése benne lenne ebben a javaslatban, vagy, ahogy mi hívjuk, járványszolidaritási adónak. Ez a fajta, a közteherviselésből való nagyobb szerepvállalása a pénzügyi szektornak, a bankoknak igazán elvárható lenne, és nem lett volna akadálya annak sem, hogy mondjuk, ebbe a csomagba belerakják. Vagy, ha már egyébként az emberek, a választópolgárok, az átlagpolgárok védelménél tartunk, akkor talán érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy jelen viszonyok közepette az OBA felelősségvállalása eddigi 100 ezer eurós összeghatárát vagy értékhatárát jelentősen, akár legalább 50 százalékkal megemelnék, legalább egy átmeneti időre, amíg a háború nem ér véget, és nem lesznek kedvezőbbek a forint körüli viszonyok, tehát nem erősödik a forint, és még nem csökken szabad szemmel is jól látható módon az infláció. (10.20) Ráadásul oly mértékben gyengül a forint az euróhoz képest, hogy amíg ez a 100 ezer euró még akár egy évvel ezelőtt is 35-36 millió forintos értékhatárt jelentett, ma már 40 millió forint, ami ilyen értelemben akár pozitívumként is elkönyvelhető. De azért annak nem örülhetünk, hogy ezt annak árán értük vagy érték el, hogy gyengül a forint. Érdemes lenne ezt az összeghatárt 150 ezer euróra - legalább átmeneti időtartamra - fölemelni. Az pedig egészen furcsa, és e tekintetben ott folytatnám,ahol az előző vezérszónokiban abbahagytam, mondhatnám, hogy szándékosan hagytam az előző vezérszónoki végére a bírósági végrehajtásról szóló törvényt, mert elhiszem, hogy a hitelintézetek, a bankok remekül érzik magukat, csak anélkül, hogy ezt jogászként, közgazdászvégzettség nélkül csak úgy belekiabálnám az ülésterembe, azért józan paraszti ésszel fölfogható, hogy a jegybanki alapkamat folyamatos emelkedése, amely összefügg a jelenlegi hazai és nemzetközi környezettel, könnyen jelentheti vagy eredményezheti majd végeredményében ugyanazt a forintalapú hiteleknél, mint amit eredményezett a devizaalapú hiteleknél az árfolyamkockázat, illetőleg a forint-svájci frank vagy forint-euró árfolyam elszállása vagy kedvezőtlenné válása az adósok számára. Hiszen a forintalapú hitelezés addig kedvezőnek tűnt, amíg a jegybanki alapkamat történelmi mélyponton volt, de ahogy az elmúlt fél-egy évben elkezdett emelkedni, az fokozott aggodalomra adhat okot, ráadásul a nem jelzálogalapú hitelek esetében a hagyományos, szabad felhasználású vagy fogyasztói hitelek esetében kirívóan magasak most is a kamatok mértékei. Tehát ez véleményünk szerint komoly veszély az adósok számára, és itt igenis szigorú állami szabályozási eszközökkel kell beszállni vagy beavatkozni ezekbe a viszonyokba, mert nyilván vannak olyan honfitársaink,