Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 29. szerda - 19. szám - A pénzügyi szektort érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK:

622 akik veszélyérzete nem megfelelő, de akkor orientálni kell őket, és akár a kereseti viszonyokhoz igazodva, akár pedig a bankok szabályozásával gátat kell szabni annak, hogy újratermelődjön a forintalapú hiteleknél is ugyanaz a helyzet, mint amit a devizaalapú hiteleknél megtapasztaltunk. Szándékosan használom azt a kifejezést, hogy devizaalapú, hiszen sokan egyszerűen devizahitelezésnek nevezik. Devizahitelezés a szó szerinti értelemben alig-alig folyt Magyarországon, hiszen aki felvette annak idején ezeket a hiteleket, az bizony az esetek döntő többségében nem svájci frankban vagy nem euróban kapta meg, hanem forintban kapta meg ezeket a hiteleket. Ha úgy tetszik, egy virtuális trükk áldozataivá vált rengeteg magyar ember, aminek aztán - nem akarom megismételni - most olyan messzire vezető következményei vannak, hogy akár a legtöbbször az egyetlen vagyontárgyat vagy egyetlen komolyabb értékű vagyontárgyat jelentő családi házuk vagy lakásuk is veszélybe kerül. Ugyanezt át fogjuk élni a forintalapú hiteleknél is, ha a lakossági tájékoztatást, a hitelfelvétel lehetőségeit nem szorítjuk az eddiginél szűkebb keretek közé, illetőleg nem írunk elő megfelelő szabályozásokat a mindig is profitéhes bankok és hitelintézetek számára. Ugyanis akkor, amikor soha nem látott mértékű nem is ingatlanáremelkedés, hanem ingatlanár-robbanás, akkor bizony akár egy, az ország kevésbé frekventált részein lévő, korábban nem túl értékesnek számító ingatlan is finom falat lehet azoknak a bankoknak vagy éppen faktorcégeknek vagy végrehajtóknak a számára, akik mindig ugrásra készen állnak akkor, amikor az emberek alól pénzt és ingatlant kell kiszervezni. Aztán a szabályozás legvégén van a biztosítási tevékenységről néhány sor, ami gyakorlatilag technikai jellegűnek tekinthető. Mondhatnám azt is, hogy semmi különös, akár át is lapozhatnánk ezen az egészen, viszont nem tudom magamban tartani azt az észrevételt, mely szerint hiányérzet van bennem, hogy mondjuk, a mezőgazdasági biztosítási tevékenységekkel, illetve mezőgazdasági biztosításokkal kapcsolatban miért nem kezdenek - ha nem is ebben a javaslatban fektetik le - vagy kezdünk egy átfogó szabályozásmódosításba. Hiszen minden eddiginél fontosabb stratégiai ágazattá vált, nemzetbiztonsági szempontból is kiemelkedő jelentőségű az egészséges élelmiszer megtermelése, az, hogy Magyarország minél nagyobb mértékben önellátó legyen. Termőföldjeink, adottságaink ezt lehetővé is tennék, ugyanakkor olyan időjárási kockázatokkal kell számolni, amelyekkel nemhogy nagyapáink, még apáink sem találkozhattak. Gondolok itt arra, hogy a június hónap, amit lassan magunk mögött hagyunk, az elmúlt 120 év legaszályosabb júniusa volt, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy a különböző vihar-, jégkárok vagy éppen az év elején a tavaszi fagykárok milyen komoly károkat okoznak a magyar gazdák számára. És ezt nemcsak a gazdák védelme miatt mondom -, persze amiatt is -, hanem azért is, mert hogyha nem tudjuk a megfelelő élelmiszer-alapanyagokat előállítani minél nagyobb mértékben belföldön, akkor bizony nagyon komoly ellátási, minden korábbinál durvább ellátási zavarok állhatnak elő. Az a mezőgazdasági biztosítási rendszer, amelynek a részletesebb módosítását itt hiányoltam, bizony nagyban segítené ilyen szélsőséges időjárású években a magyar gazdákat, mert valljuk be őszintén, jelen pillanatban még az állami támogatás vagy az állami hozzájárulás mértékét tekintve is olyan elképesztően irreálisan drága mezőgazdasági biztosítást kötni, hogy a nagygazdákat kivéve ezt gyakorlatilag senki nem tudja megtenni. Formálisan mondhatják önök, hogy ott a lehetőség, tessék a piaci termékeket megvizsgálni, és tessék, kedves magyar gazdák, biztosítási szerződéseket kötni; de a valóság az, hogy olyan mértékben megdrágultak és eleve nem is voltak olcsók ezek a biztosítások, hogy ha nem nyúlunk a gazdák hóna alá nyilván akár az agrártárcával vagy leginkább az agrártárcával együttműködve, akkor a gyakorlatban nem sok mezőgazdasági biztosítási szerződést fognak kötni. Nem beszélve arról, hogy amit az előbb elmondtam akár a devizaalapú, akár a forintalapú hitelek kapcsán a bankokkal összefüggésben, körülbelül ugyanazt el lehet mondani a biztosítókkal összefüggésben, és tisztelet a ritka kivételnek. Hogy egy futballpárhuzamot említsek itt az ülésteremben, körülbelül ezt úgy kell elképzelni, mint amit annak idején Gary Lineker, a kiváló angol labdarúgó mondott a labdarúgással kapcsolatban, mely szerint a futball olyan játék, ahol huszonketten kergetik a labdát, és a végén mindig a németek nyernek. Ennek még a komoly részigazságai a mai napig megvannak, de ugyanezt át lehet ültetni a bank és adós, illetőleg a biztosító és biztosított viszonylatára. Olyan hatalmas az erőfölénybeli különbség, hogy úgy néz ki, ez is egy olyan játék, hogy a végén az esetek 99 százalékában mindig a bank nyer, vagy mindig a biztosítónak van igaza. Számos példát tudnék önöknek mondani, hogy a biztosítási tevékenységek piacán, mondjuk, a mezőgazdasági biztosítások szegmenseiben milyen rendkívül rosszhiszemű, ha egy kicsit erősebb kifejezést akarok használni, akkor azt kell mondani, hogy aljas, cinikus, arcátlan módon bújtak ki a biztosítók akkor, amikor komoly mezőgazdasági vállalkozóknak, tisztességes gazdaembereknek, miután ők kifizették a biztosítási díját, meg kellett volna téríteni a kárt vagy a kárnak egy nagyobb részét. De ők mindig megtalálták azokat a kibúvókat, hogy a végén azt a meccset is ők, tehát a biztosítók nyerték meg. E tekintetben tehát, amikor ilyen kiváló termőhelyi körülményei vannak a bankoknak és a biztosítóknak, legalább ezekben a nehéz időkben és nehéz években, akár a járvány szolidaritási adó vagy ahogy nevezik önök, extraprofitadó, teljesen mindegy... - egy adósbarát, adósvédelmi, illetőleg biztosítottvédelmi, jelen esetben gazdavédelmi javaslatcsomaggal illő lenne előállni, hiszen olyan mértékben megváltoztak a társadalmi viszonyok, olyan helyzet alakult ki akár nemzetközi szinten, akár olyan hatásai vannak ennek Magyarországon, hogy alapjaiban kell átgondolni azokat a szabályokat, amiket eddig esetleg önök jónak hittek.