Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak
2022. június 29. szerda - 19. szám - Egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig
608 Nagyon szépen köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/366. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Koncz Zsófia asszonynak, a Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár asszony! DR. KONCZ ZSÓFIA technológiai és ipari minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló törvényt 2021. április 27-én fogadta el az Országgyűlés. Az önálló szabályozó szerv létrehozásával a közérdeket fókuszba helyező, stabil, kiszámítható működési és szabályozási környezet jött létre az állam által felügyelt ágazatok tekintetében. A szervezet ezeket a célokat eredményesen szolgálja. A most tárgyalt törvényjavaslat összesen 17 törvényt módosít a gyakorlati jogalkalmazás során felmerült kérdések kezelésére, a törvényi szabályozás pontosítására, illetve jogharmonizációs céllal, valamint az uniós elvárásoknak való megfelelés érdekében. Expozémban három nagyobb területet emelnék ki. Az ukrajnai háború miatt kialakult helyzetben egész Európában felértékelődött az energiabiztonság kérdése. Magyarország Kormánya mindent megtesz annak érdekében, hogy hazánk energiaellátása a háború miatti bizonytalan időkben is biztosított maradjon. Ennek jegyében folytatódik Magyarország villamosenergia-hálózatának megújítása, a kapacitások fejlesztése a tervezettnél jóval gyorsabban halad. Célunk, hogy 2030-ra az elektromos áram 90 százalékát szén-dioxidkibocsátástól mentesen állítsuk elő. A hazai napelemek kapacitása öt év alatt tízszeresére nőtt, 2021-ben már a megtermelt villamos energia 26 százaléka megújuló forrásból származott. Az Európai Bizottság 23 milliárd forint értékű támogatást utalt át hazánknak, amely összeg hazai forrásokkal került kiegészítésre. Ennek köszönhetően 103 milliárd forinttal tudjuk támogatni a hálózat fejlesztését. Magyarország energiabiztonsága szempontjából fontos a diverzifikáció kérdése. 2010 óta kettőről hatra nőtt azon szomszédos országok száma, amelyekkel össze van kötve a gázellátásunk, idén pedig elérjük azt is, hogy a magasfeszültségű áramhálózatunk a hét szomszédos országból héttel össze legyen kötve a jelenlegi hat helyett. (9.00) Szeretném felhívni az önök figyelmét, hogy nem minden ország rendelkezik stratégiai tárolókapacitással, Magyarország azonban igen. A stratégiai tárolók feltöltése Európa jelenlegi helyzetében kiemelten fontos kérdés. Európa a szankciók miatt komoly energiaellátási kihívásokkal néz szembe, de a magyar energiaellátás jelenleg stabil és biztonságban van. Elsősorban, de nem kizárólag az építőipar számára fontos a hazai kitermelés fellendítése, a nyersanyagellátás biztosítása. Ennek érdekében szükséges módosítani a bányászatról szóló törvényt, amelynek célja elsősorban a kitermelés növelésének ösztönzése, valamint a gyakorlati jogalkalmazás során felmerült kérdések kezelése. A magyarok életminősége szempontjából a megbízható és megfizethető energiaellátás alapvető fontosságú, ezért minél több a hazai lelőhely, annál nagyobb hazánk energiaszuverenitása. A törvényjavaslat emellett számos, a bányavállalkozók adminisztratív terheit, munkáját könnyítő és bürokráciacsökkentő elemet is tartalmaz, így például nem szűnik meg a bányavállalkozó kutatási joga, ha határidőn belül nem kezdeményezi a bányatelek megállapítását, csak annak kizárólagossága vész el. A koncessziós területek kijelöléséhez kapcsolódó módosítással kerül be a törvénybe, hogy az úgynevezett komplex érzékenységi és terhelhetőségvizsgálatot a bányafelügyelet mely szervezetek közreműködésével folytatja le. A vizsgálat részletszabályait a korábbi kormányrendelet helyett a jövőben hatósági rendelet szabályozza, ehhez szükséges a törvényi felhatalmazás. A vállalkozások tevékenységét könnyítő szabály, hogy a módosítás alapján a kutatási területet a bányavállalkozó nemcsak akkor adhatja vissza, ha rendelkezik hatályos kutatási, műszaki, üzemi tervvel, hanem akkor is, ha a műszaki, üzemi tervet a bányafelügyelet még nem hagyta jóvá, illetve a kutatási tevékenység befejezését követően is, ha a bányavállalkozónak nincs szándékában bányatelek-megállapítási kérelmet benyújtani. A javaslat a tájrendezésre vonatkozó szabályozás pontosítását is szolgálja. A bányavállalkozó tájrendezési kötelezettsége a törvény erejénél fogva áll fenn, melyet a műszaki, üzemi tervnek megfelelően köteles elvégezni. Ennek megfelelően köteles a bányászati tevékenységgel érintett területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani.
