Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 28. kedd - 18. szám - Az Európai Unió jövőjével kapcsolatosan képviselendő magyar álláspontról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. BRENNER KOLOMAN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

562 nemzetállamokra ahhoz, hogy az Európai Unió és az európai kontinens abban az új világrendszerben, amiről az elején beszéltem, megállja a helyét. És igen, itt lenne nagyon-nagyon fontos a sokszor hangoztatott és nehezen kimondható szubszidiaritás elve. Ez a mi véleményünk szerint, a Jobbik véleménye szerint azt jelentené, hogy itt gyakorlatilag, amikor hazánk csatlakozott az Európai Unióhoz, akkor a szuverenitás egy részét átruháztuk, és közössé tettük az Európai Unió többi tagállamaival. Nem Brüsszellel, az Európai Unió többi tagállamaival. Azt gondolom, itt nagyon fontos ezeket az egyes politikai, szakpolitikai területeket nagyon cizelláltan kezelni, és megszabni azt, hogy hol van kizárólagos nemzeti hatáskör, sőt továbbmegyek, igazán az európai régiók és a régiók és a helyi önkormányzatok szerepét kellene a Jobbik véleménye szerint egy csomó kérdésben erősíteni, mert mi hiszünk a helyi közösségek szerepében. S emlékeztetnék minden képviselőtársamat arra, hogy 32 évvel ezelőtt a rendszerváltoztatás egyik legnagyobb vívmánya az volt, hogy a polgárok végre közvetlen módon dönthettek a helyi ügyeikről, és nem a tanácselnökök. A Fidesz egypárti túlhatalma ebbe az irányba mozdította el hazánkat az elmúlt lassan 13 évben. Ez ellen fel kell lépni, és azt gondolom, ez egy olyan kérdés, ahol nagyon-nagyon egyértelműen kell fogalmaznunk. Európa keresztény gyökerei és kultúrája jelentik az európai integráció alapját, ami erkölcsi iránytűként szolgál a bizonytalanságok korszakában, fogalmaz ez a határozati javaslat. Ezzel a Jobbik elvi nyilatkozata alapján tökéletesen egyetért, hiszen az Európai Unió alapító atyjai, Konrad Adenauer, De Gasperi és Schuman kereszténydemokrata politikusok voltak, és mi keresztényszociális alapon politizáló pártként őket tartjuk valódi európaiaknak. Azoknak az európaiaknak, akik hittek a szociális piacgazdaságban, tisztelt fideszes képviselőtársaim! Nem egypárti túlhatalomban, nem elszegényített vidékben, hanem szociális piacgazdaságban. A mi véleményünk szerint a magyar polgárok jóléte és szabadsága egy ilyen közös Európában képzelhető el. Azt gondolom, itt van közöttünk filozófiai különbség. Mert láthatóan az egypárti túlhatalmat kiépítő Fidesz az Európai Unióra - vagy az önök szóhasználata szerint Brüsszelre - úgy tekint, mint egy ellenségre, amely ellen gyűlöletkeltő plakátkampányokat folytattak, és amelyet önök kvázi egy pénzkiadó automatának tekintenek. S most csodálkoznak, hogy a jogállamiság teljes lebontása - amely egy régi európai konzervatív érték, tisztelettel jelezném - miatt most a magyar polgárok nem jutnak hozzá azokhoz a forrásokhoz, amelyekre nagyon nagy szükségük van a jelenleg kialakult szociális és gazdasági válságban. Ez az önök felelőssége, senki másé. Nagyon egyszerűen megkaphatná hazánk ezeket a pénzeket: tessék visszaállítani a kiegyensúlyozottan működő polgári demokrácia nem díszleteit, hanem valódi működését! Nézzünk néhány olyan témát, amelyben tökéletesen egyetértünk. A közös európai hadsereg egy olyan hosszú, már a ’93-as maastrichti egyezmény alapján elindított közös projektje az európai nemzetek közösségének - hiszen azóta a közös kül- és biztonságpolitika az egyik alappillérévé vált az Európai Uniónak -, amelyben én azt gondolom, hogy éppen a jelen történelmi helyzet, a putyini orosz agresszió az, amely talán felgyorsítja ezt a folyamatot. Talán az új fideszes honvédelmi miniszter, aki egyben egy cseh hadiipari repülőgépgyár tulajdonosa is volt, mint az közismert, tudna erről a fideszes képviselőknek többet is mondani, hogy hogy áll ez a folyamat, és ezt hogy lehetne felgyorsítani. Teljesen egyetértünk mint jobbközép konzervatív párt abban, hogy a demográfiai kihívást nem migrációval, hanem a családok kiemelt támogatásával kell elérnünk. Azonban itt is le szeretném szögezni, hogy a letelepedési kötvénnyel és a harmadik világból származó vendégmunkások tízezrével történő betelepítésével éppen az önök kormánya az, amely ugyan szavakban mindig migrációellenes, de én elmondom önöknek, hogy Sopronban az építkezéseken kizárólag ukrán szót lehet hallani, mert ez az önök kormányának a valódi politikája, hogy a Gruevszki-ügyről már szó se essen. Szerződéses szinten kell garantálni minden nép jogát arra, hogy eldönthesse, kivel akar együtt élni a hazájában. Tisztelt fideszes képviselőtársaim, önök végiggondolták, hogy ez a mondat mit jelent? Elmondom önöknek. A Beneš-dekrétumok, amelyek a mi véleményünk szerint és minden jóérzésű nemzet véleménye szerint összeegyeztethetetlenek az Európai Unió alapjogi chartájával, ezek szerint rendben vannak. Önök szerint. Mert akkor a cseh nemzetnek és a szlovák nemzetnek megvan a joga, hogy megszabja, kivel él együtt a hazájában. Ugye, jól értem? Vagy csak nagyon rosszul fogalmaztak. Mert akkor ezt a passzust biztos, hogy meg kell változtatni, nagyon biztos, hogy meg kell változtatni, mert azt gondolom, hogy ez ellene mond annak a nemzeti konszenzusnak, ami a határon túli magyar nemzeti közösségek irányában megnyilvánult már a Minority SafePack támogatásában, amelynek én egyik legelső támogatója voltam a FUEN európai német kisebbségek elnökeként akkor még, és ellene mond szerintem minden jóérzésű európai polgárnak. Tehát én azt gondolom, hogy ezt a nagyon szerencsétlen megfogalmazást olyan értelemben meg kell változtatnunk, hogy az ne lehessen félreérthető, még egyszer mondom. A következő kérdés, amelyet meg kell említsek ehhez kapcsolódóan, hogy a Jobbik, mint ahogy eddig is, természetesen mindig támogatja az Európai Unió területén élő őshonos nemzeti kisebbségeket, és pontosan az előbb emlegetett Minority SafePack ügye az, amelyben ebben az Országgyűlésben és az előző Országgyűlésben is nemzeti konszenzust tudtunk kialakítani. A Jobbik nagyon régóta követeli, hogy legyen monitoringrendszer, mert amikor egy belépő országnak a koppenhágai kritériumokat teljesítenie kellett a kisebbségvédelem területén is, a belépés után viszont nincs olyan monitoringrendszer, amely számonkérhetné az európai uniós tagállamokon