Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 28. kedd - 18. szám - Az Európai Unió jövőjével kapcsolatosan képviselendő magyar álláspontról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. BRENNER KOLOMAN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

561 Az a helyzet, tisztelt Arató képviselő úr, hogy ön azt mondja, hogy mi azt szeretnénk, hogyha csak kormánypárti képviselő lenne az Európai Parlamentben. Amit Deutsch Tamás képviselőtársam felhozott példának, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése, ott a nemzeti parlamentek delegálnak képviselőket, kormánypártiakat is és ellenzékieket is. Tudja, mi volt az elmúlt négy évben az egyetlen szomorú az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében, tisztelt képviselő úr? Hogy a DK delegáltja egyetlenegyszer sem tette tiszteletét Strasbourgban, az Európa Tanács épületében, hogy a DK delegáltja semmivel nem járult hozzá ahhoz a munkához, ami az Európa Tanácsban zajlott, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében zajlott. És az a helyzet, tisztelt képviselőtársam, hogy ön mondhatja, hogy mi volt benne a lisszaboni szerződésben, de az, amit most az Európai Unió részéről tapasztalunk, a politikai vesszőzés, a politikai bunkósbotként a jogi érveket felhasználás, a kettős mérce, az nem volt benne a lisszaboni szerződésben, és továbbra sem fogjuk elfogadni; mint ahogy viszont az egyhangúság benne volt a lisszaboni szerződésben, ön most mégis amellett érvelt, hogy töröljék el az egyhangúságot, közben pedig a lisszaboni szerződést dicsőítette, pedig benne volt, benne van az egyhangúság. (Arató Gergely közbeszól.) Ön azt mondta, tisztelt képviselő úr, hogy végig kell gondolni, hogy biztos, hogy jó-e, hogy tagállamok vétózhatnak bizonyos kérdésekben - ez az egyhangúság felszámolására irányul, ellentmond az Európai Unió alapszerződésének, veszélyes vizekre eveznek ezzel, de nyilvánvalóan ez az önök célja: megbüntessék a renitens országokat, elmondják, hogy aki nem áll be a sorba, az nem kap rétest majd estére. Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez a határozati javaslat mindent elmond az ügyben, hogy mi a probléma ma az Európai Unióval, ezért mindent meg kell tennünk annak érdekében belülről, hogy az Európai Unió (Az elnök csenget.) egy jobb, a nemzetállamokat jobban szolgáló intézményrendszer legyen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Nacsa Lőrinc képviselő úr. Most megadom a szót Brenner Koloman képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. BRENNER KOLOMAN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban történelmi időket élünk, hiszen különösen azóta, amióta a putyini Oroszország agresszív háborút indított Ukrajna ellen, le kell szögeznünk, hogy az európai kontinensen egy új történelmi időszak következett be, amelyben az 1945 vagy akár a helsinki folyamat óta fennálló geopolitikai és geobiztonsági rendszer alapjaiban átgondolásra kerül. Az Európai Unió jövőjéről szóló konferencia és közös gondolkodás ebben a sorsdöntő időszakban, ami a végeredményét illeti, azt gondolom, hogy nagyon komoly kritikákkal is illethető, és vannak benne nagyon pozitív elemek is. Először általánosságban szeretném a Jobbik álláspontját kifejteni, majd aztán - ha szabad így mondani - szinte szakaszonként szeretném ezt a határozati javaslatot értelmezni, pontosan azért, amit az előbb elmondtam, mert vannak szakaszok, amelyekkel a Jobbik hazánk jobbközép nemzeti pártjaként teljes mértékben egyetért, és vannak olyan passzusok, amelyekkel részben tudunk egyetérteni, és vannak olyan passzusok, amelyeket hazánk nemzeti érdeke szempontjából mi kritikusan szemlélünk, és én ezt szeretném úgy kifejteni, hogy ne essen félreértés. Hosszú ideje hangsúlyozzuk egyébként, hogy az Európai Unió jövője szempontjából, amely hazánk számára és talán a többi szovjet-orosz megszállás alatt élt kelet-közép-európai ország számára sem hozta el azt a felzárkózást, azt a jólétet és azt a szabadságot, amelyet, én is jól emlékszem rá, annak idején Sopronban, 32 évvel ezelőtt vártunk tőle, hogy egy új kiegyezés kell Nyugat-Európa és Közép-Kelet-Európa között, és ezt most egy olyan világtörténeti átrendeződés kellős közepette kell megtennünk, amikor is az Európai Unió keleti és nyugat-balkáni bővítése nagyon fontos célkitűzés, amellyel a Jobbik teljes mértékben egyetért, ahogy azt egyébként én tegnap az Európai Parlament külügyi bizottságának ülésén, összevont ülésén, a nemzeti parlamentek külügyi bizottságának összevont ülésén is elmondtam. Az egy nagyon hibás irány ugyanakkor a mi véleményünk szerint, hogy ez a határozati javaslat az Európai Parlament jogosítványait kívánja csorbítani, illetve a megválasztásának a módját valóban visszavetné a ’60-as évekbeli szintre, amikor is a nemzeti parlamentek delegáltak, ugye, az Európai Parlamentbe tagokat. Ez azért is nagyon negatív a mi megítélésünk szerint, mert az európai polgárok számára az Európai Unió működése nem igazán kézzelfogható, és ez a konzultáció sajnos nem vezetett oda, hogy egy átlagos magyar polgár számára az európai uniós intézményrendszer és döntéshozatali mechanizmus egyértelművé váljon. Ugyanakkor valóban, az európai polgárok és a magyar polgárok számára az Európai Parlament az a grémium, ahol politikai szinten lehet az Európai Uniót befolyásolni, és mi azért gondoljuk, hogy igenis fontos lenne hazánk nemzeti érdekének jobb megjelenítése érdekéből az, hogyha az Európai Parlament több jogot kapna, többek között hogy jogszabályt is indítványozhasson. (17.40) Ami az európai integráció célkitűzéseit illeti: vannak olyan kihívások, kedves fideszes képviselőtársaim, amelyeket nemzetállami szinten nem lehet megoldani. Ilyen például a környezetvédelem, a közös védelmi politika, a világgazdasági helyzetekre adott reakció, és így tovább. S az is tény, hogy nagyon szükség van erős