Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 28. kedd - 18. szám - Magyarország Alaptörvénye tizenegyedik módosítás ának általános vitája a lezárásig - DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK: - ELNÖK:

543 DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Talán személyes érintettség okán is néhány gondolattal reflektálnék a vezérszónokok szavaira. Én voltam polgármester is, kormánymegbízott is, és ha a kormánymegbízotti elnevezésből indulok ki, neveztek kormánybiztosnak, biztos úrnak, de amikor elmondtam, főleg az idősebbek számára, hogy mi az én titulusom és a funkcióm, és azt mondtam, hogy főispán, az idős korosztály ezt már értette, egyébként nagyon nem. Ezért visszatérni a hagyományokhoz szerintem fontos dolog, még akkor is, ha Bedő Dávid mindezt bohóckodásnak tartja. Ez a különbség köztünk és önök között, hiszen ezt a szót használta, hogy erre nem érdemes több szót vesztegetni, mi pedig tiszteljük a hagyományokat. Ha már a hagyományok kapcsán előkerült a nemzeti örökség védelme, szeretném elmondani, hogy soha ennyi pénz nem fordítódott kastély- és várprogramra, mint az elmúlt 12 esztendőben. Csak a ’14-18-as ciklusban, jól emlékszem, 54 milliárd forint került elköltésre kastély- és várprogramra, amiből emblematikus nemzeti örökségek újultak meg. Soha nem a szervezetrendszer dönti el, hogy egyébként mit teszünk, hanem az, hogy milyen a tevékenység e körben. A polgármesteri választás kapcsán Kósa Lajos utalt ’94-re. Én azt végigéltem. Októbertől decemberig mindenki várta, hogy na, mikor tűzi ki a kétharmados többségű MSZP-SZDSZ-kormány majd az önkormányzati választásokat, így lett aztán decemberben a választás kitűzése. Nemcsak hogy egymással nem tudtak megegyezni, hogy az összeférhetetlenségi szabályokat megszüntetik, hanem akkor volt a Bokros-csomag előkészítése és nem akarták behozni a parlamentbe, míg az önkormányzati választások lezajlanak. Ennyit a demokráciáról. Tekintettel arra, hogy a két percem lejárt, másik két percben folytatni fogom. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Következő kétpercesre megadom a szót Bedő Dávidnak, a Momentum részéről. BEDŐ DÁVID (Momentum): Köszönöm szépen. Sejtettem, hogy félre fogják érteni, amit mondok. Nem azt mondtam, hogy a vármegyék maguk a bohóckodás (Dr. Kovács Zoltán: De ezt mondtad! - Nacsa Lőrinc: Dehogynem!), és a történelmi múltunkra visszatekintve, az lenne bohóckodás. Azt mondtam, hogy amit önök csinálnak ennek kapcsán, az a bohóckodás. Ezek voltak a konkrét szavaim, vissza lehet nézni a jegyzőkönyvet, meg lehet nézni, ezt fogják benne találni. De ha már felszólalok, még egy-két dolgot hozzáfűznék az előző mondanivalómhoz. Többen kiemelték, Novák Előd képviselőtársam is, Keresztes Lóránt képviselőtársam is, hogy mi lesz abban a fél évben, amíg ez az interregnum-időszak uralkodik az önkormányzatoknál. Erre tényleg érdemes lenne valami érdemi választ kapni, mert a korrupció csak egy dolog, hogy esetlegesen kiürítik az államkasszát, valamilyen megbízásokat kapnak azok a polgármesterek, akik éppen leköszönnek, de tényleg fontos lenne valami érdemi választ kapni, mert nem bízom abban túlságosan, hogy önök valóban megváltoztatják a véleményüket és ezt az alkotmánymódosítást nem nyomják át. Át fogják nyomni, mint ahogy ezt mindig is teszik. Szóval, erre tényleg jó lenne valami érdemi választ kapni. Még egy ilyen hasonló kérdés, amit még nem hallottam ebben a vitában és szerettem volna feltenni. Gondoltak-e arra esetleg, hogy abban az időszakban, abban a fél évben, ami május és október között eltelik, mi lesz azokkal, akik abban az időszakban töltik be a 18. életévüket, mi lesz azokkal az emberekkel, akik abban az időszakban sajnálatosan elhunynak? Akkor ők ugyanúgy, feltételezem, nem szavazhatnak. Ezt csak szerettem volna tisztázni és egyértelműen rákérdezni, hogy tulajdonképpen mi lesz abban a fél évben, ami valaki hivatalba lépése és a választás között van, mert erre viszont nem nagyon van példa, hogy a választás és a hivatalba lépés között ennyi idő eltelik. Tehát a választás idejétől számítódik a szavazati jog, és akkor abban az időszakban, aki csak, mondjuk, három hónappal később tölti be a 18-at, nem szavazhat értelemszerűen? Jól értem? Erre szerettem volna még választ kapni. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A következő kétpercesre megadom a szót Novák Elődnek. Parancsoljon! NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Tisztelt Országgyűlés! Örülök, hogy a nemzetgyűlés már napirendre kerülve kicsit vita témáját is képezi, és örülök, hogy a Momentum erre reagálva felhozta, hogy a 106 választókerületből a 107. és a 108. helyre jelölt volna külhonit, illetve a listán feltették, csak azt nem mondta a képviselő asszony, hogy a 124. helyre, ahogy nézem, miközben összesen 93 helyet osztanak ki. Tehát még a matematikai esélyt sem adták meg annak, hogy egy külhoni bejusson. Én pedig pont amellett érveltem, hogy a szimbólumokon túllépve itt legyen jelen a magyar Országgyűlésben (Nacsa Lőrinc, dr. Zsigmond Barna Pál helyére mutatva: Itt ül!), vagy 2014 óta nemzetgyűlésnek is nevezhetnénk, egy külhoni magyar képviselő. Arról, hogy ki honnan származik, meg kinek mi volt a nagyapja, persze lehet beszélni, de azt, hogy életvitelszerűen valaki külhoni magyarként jár a nemzet templomába dolgozni - igen, egy pozsonyi magyar miért ne járhatna be ugyanúgy, mint egy pécsi magyar -, ezt hiányolom, és erre még a matematikai esélyt sem adta meg a Momentum. De örülök, hogy legalább szándék szintjén szimbolikus helyre feltették. Én azt mondtam, hogy Popély Gyula volt a legközelebb 2010-ben a Jobbik 50. körüli helyén, az akkor még jóval nagyobb parlamentben, illetve most a 10. helyén a Mi Hazánk Mozgalom listáján.