Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 28. kedd - 18. szám - Magyarország Alaptörvénye tizenegyedik módosítás ának általános vitája a lezárásig - ELNÖK:

537 szól, még ha így is szólítják meg általában a felszólalók a beszédük elején a hallgatókat, hanem ennél szélesebb közvéleménynek, és egy kicsit talán képmutatás is, de most nagyon őszintén arra kérem önöket, hogy tényleg fogadják meg azt a módosító javaslatot, amelynek mellőzése esetén, talán még nem látják, de 2024 tavaszának végén csőstül fog jönni a baj, amikor nagyon sok leváltott polgármester fog tragikus döntéseket hozni, vagy éppen nem fog csinálni semmit, azokban a hónapokban nem lesz elérhető a helyi lakosok számára, és döntésképtelenséget fog mutatni az önkormányzat. (15.10) Ezért azt javaslom, hogy rövidítsük le ezt a ciklust, mivel a javaslat vége felé látjuk is a hatályba léptető rendelkezések kapcsán azt is, hogy lehet bizony azt is módosítani, hogy az önkormányzati választás jelenlegi ciklusa ne október 1-jéig tartson, hanem az európai parlamenti választás napján járjon le az önkormányzatok mandátuma is. Mondhatják persze azt, hogy ők öt évre szerződtek úgymond, de ember tervez, és nagyon sokszor, ugye, itt az Országgyűlés pedig az emberek mindennapjait érintő kérdésekben írja át a mindennapokat és a hatályos szabályozást. Azt gondolom, így is még egy négy évnél hosszabb, négy és fél éves mandátumot kaphatnak, illetve jó előre közölné az Országgyűlés minden testülettel, hogy 2024 tavaszán, május végén az európai parlamenti választások napján véget érne a mandátum, illetve ha jól végzik munkájukat, természetesen folytathatják, ha szeretnék, a következő ciklusban is. Tehát nem érzek én itt semmi méltánytalanságot, nem érzek semmi alkotmányossági aggályt, annál is inkább, mert magát az Alaptörvényt módosítjuk. Ilyen értelemben viszont lehetőség volna arra, hogy ne legyen ilyen csúszás, hogy fél évig egy már leváltott polgármester hozhasson még döntéseket vagy éppen odázza el a szükséges döntéseket, hiszen egy települést adott esetben működtetni kell. Az, hogy az Európai Unióhoz, az Európai Parlamenthez akarnak már megint választást igazítani, egyébként számomra az előbb említett költséghatékonysági szemponton túl önmagában nem támogatandó, szerintem sokkal inkább az Európai Unió utáni életre kellene már felkészülni. Korántsem biztos, hogy lesz még a későbbiekben EP-választás, könnyen lehet, hogy ez lesz az utolsó EP-választás, vagy legalábbis Magyarországon ez lesz az utolsó EP-választás, de ezt talán majd a következő napirendi pontban, az Európai Unió jövője kapcsán lehet megvitatni. Viszont ha adott esetben mégis lenne, akkor 2034-ben fordulhatna elő az, hogy egyszerre lenne országgyűlési, európai parlamenti és önkormányzati választás, meg ki tudja, akár még egy-két-há-négy népszavazás is egy napon. De talán egy kicsit a bürokratikus rendszert csökkenthetnénk is, ha európai parlamenti választásokat akkor már talán nem kell tartani. Tisztelt Országgyűlés! Úgy érzem, egy kisebb történelmi fordulatot is hozott a Mi Hazánk Mozgalom megjelenése itt az Országgyűlésben, ahogy egyébként 2010-ben az akkor még nemzeti radikális Jobbik is a Trianon-megemlékezések kapcsán, hiszen korábban itt mindenféle szélsőségesnek, rasszistának, idegengyűlölőnek mondtak el minket, akik Trianon-megemlékezést tartottunk egyfajta, már-már földalatti mozgalomként, illegalitásba tolták ezeket a megemlékezéseket, aztán a megjelenésünkkel, azt gondolom, sikerült átírni a parlament napirendjét is, és hivatalos állami szintre lehetett emelni a Trianon-megemlékezéseket úgyahogy, nyilvánvalóan egy kicsit narancsszínűre festették, és kicsit ünneppé próbálják már beállítani, de mégis történt egy paradigmaváltás. Most hasonlóképpen a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnökéből lett pártelnök, Toroczkai László vezetésével megjelent új párt hozza el talán valamiféleképpen azt a politikai légkört, amelyben a korábban elvetett, a rendszerváltáskor is elvetett, a 2011-es Alaptörvény elfogadásakor is elvetett vármegyék megnevezést végre vissza lehet hozni, ami, azt gondolom, mindenképpen persze támogatandóbb, de a hagyományos elnevezéseknél indokoltabb volna érdemi változásokat is eszközölni. Szükség van például a rend megteremtéséhez a csendőrség felállítására. Bár sokak szerint a vármegye szó visszaállítása a kormány részéről egy kiüresedett és szimbolikus pótcselekvés, amelynek egyetlen célja a Mi Hazánk Mozgalomra való rálicitálás, de véleményem szerint elfogadható és támogatható a javaslat, mivel a megyék elnevezése a magyar történelmi hagyományokra, a történeti alkotmányunk vívmányaira tekint vissza, hiszen közigazgatásunk alapvető területi egységei az államalapítástól kezdődően egészen 1949-ig a vármegyék voltak, amíg a diktatórikus kommunista rendszer meg nem szüntette, és az ezeréves magyar államiság, alkotmányos hagyományainak, közös történelmi emlékeink megőrzését is szolgálja, ami a hagyományőrzés szempontjából is üdvözlendő. Néhány tekintetben ugyanis elszoktunk a saját hagyományainktól, ezért ha meglepőnek és furcsának is hat néha egy-egy megnevezés, kívánatos oda visszatérni. Gondoljunk csak bele, ha a Tanácsköztársaság rémuralma, államterrorja folytatódhatott volna, és mondjuk, népbiztosnak hívták volna a későbbiekben is, akár a mai nap is a minisztereket, akkor mennyire meg lennénk rökönyödve azon, ha mi azt mondjuk, hogy ezeket a terroristákat, ezeket a népbiztosokat felejtsük már el végre, és térjünk vissza a miniszter kifejezéshez, aminek a latin eredete vagy jelentése, a szolga esetleg megrökönyödést is kiválthat bárkiben. Mégis ma miért nem rökönyödünk meg a miniszter kifejezésen? Azért, mert bevett volt régóta. Úgy gondolom, ha nem lett volna a kommunista diktatúra, akkor ugyanilyen elfogadott lett volna folyamatosan és ma is elfogadott lenne, mint ahogy néhány éven belül újból elfogadott lesz a főispán kifejezés is. Hozzáteszem, én már a századfordulón is Grespik Lászlónak, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal