Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 28. kedd - 18. szám - Magyarország Alaptörvénye tizenegyedik módosítás ának általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről:

538 vezetőjének írt levelemben főispán úrnak szólítottam Grespik Lászlót, aki, azt gondolom, kitűnően látta el feladatát, sőt túl jól is, ha lehet ezt mondani, és mondjuk, az Izrael általi gyarmatosításunknak hadat üzenve nem is csoda, hogy végül az első Orbán-kormány leváltotta őt hamar a pozíciójából. Mindenesetre a főispánok megjelenése szerintem szintén mindenképpen üdvözlendő és üdvözlendőbb, mint az, hogy mondjuk, politikai igazgatók jelennek már itt meg az Országgyűlésben, és egy államtitkár helyett adott esetben már egy politikai igazgató - jó, hogy nem politikai menedzser - válaszol nekünk. Ez az új törvénymódosítás, hogy most már politikai igazgatók is létezhetnek, egyébként nem mutat igazán komoly koherenciát azzal, hogy ugyanakkor hagyománytisztelő módon a főispán megnevezést is szeretnék visszahozni, azt viszont semmi esetre sem tudjuk támogatni a Mi Hazánk Mozgalommal. Tisztelt Országgyűlés! Örülnék, ha nem Országgyűlésnek, hanem nemzetgyűlésnek is szólíthatnám e nemes ház falai közt működő testületet, azonban bár 2014 óta a külhoni magyarok szavazataival is jön létre az Országgyűlés, nagyjából egy mandátumról döntenek, a Fidesznek sem volt fontos azóta egyszer sem, a legutóbbi listaállítás során sem, hogy egy határon túli magyarnak is helyet biztosítsanak a nemzet templomában; úgy tűnik, hogy csak a szavazataik kellenek. 2014 óta bár nemzetgyűlés is lehetne vagy bizonyos értelemben az, de még sincs külhoni magyar képviselője. A Mi Hazánk Mozgalom viszont majdnem történelmet írt: az Országgyűlésből nemzetgyűlés lehetett volna, ha első határon túli magyarként a pártunk listájának tizedik helyén induló dr. Popély Gyula felvidéki történész, az MTA doktora is bekerül a magyar törvényhozásba, amire jó esély volt. Nagyon reméltük is, de ilyen ellenszélben sajnos ez nekünk most nem sikerült. Biztatom azonban a többi pártot is arra, hogy legalább a következő ciklusban hozzanak be egy külhoni magyart az Országgyűlésbe, és akkor a Jobbikban elvetélt alapvetés után ne csak a Mi Hazánk Mozgalom valósítsa ezt meg, hanem valóban a nemzet gyűlése lehessünk itt. Végül hadd hívjam fel egy érdemibb változtatás szükségességére is a figyelmet, amit egy fél mondatban már említettem, hiszen a csendőrség visszaállításával segíthetnénk a vármegyék közbiztonságának megteremtését. Ezt szorgalmazza a Mi Hazánk Mozgalom, mivel a rendőrség munkáját segíteni kell egy tekintélyt parancsoló, helyismerettel rendelkező, karhatalmi vagy rendvédelmi feladatokra el nem vezényelhető állománnyal. Tehát a vármegyék és főispánok hagyományos elnevezése mellett érdemi változtatásra is szükség van a rend megteremtéséhez. Miután sokszor letelt az a bizonyos két hét, hazánkban mégis terjed az a szubkultúra, amely nem tartja be a társadalmi együttélés alapvető szabályait, hangoskodik, szemetel, állandó jelleggel zavarja, zaklatja a környezetét. A közrend helyreállítása érdekében létre kell tehát hozni a csendőrséget, amelynek hatásköre élesen el kell határolódjon a rendőrségétől: míg az előbbi bűnmegelőzési, az utóbbi nyomozati feladatkört tölthetne be. A tekintélyt parancsoló, egyenruhát viselő, különleges kiképzést kapó csendőrség már a megjelenésével is elriasztaná a bűnözőket. Prevencióra, bűnmegelőzésre van szükség, nem pedig arra, hogy egy megtörtént bűntény után helyszíneljen a rendvédelem. A jogköröket úgy javasoljuk kialakítani, hogy a rendőrség és a csendőrség tagjai a szükséges erővel fel tudjanak lépni a bűnözőkkel szemben a vármegyékben, és ne kelljen attól tartaniuk, hogy őket hurcolják meg egy intézkedés miatt, mert a bűnözőnek többletjogai vannak - sajnos, ma még. (15.20) Rendkívül fontos, hogy visszaállítsuk a rendfenntartó erők tekintélyét. Ehhez bizonyos kifejezések is hozzásegíthetik egyébként adott esetben az alakulatot. Tehát nem biztos, hogy a rendőrség jelenlegi állományában ez kialakítható - sőt szerintem egyébként nem -, amiben őket szocializálták, amilyen vezetése van, amivé alakult ma a rendőrség, amilyen a közmegítélése, igenis nincs tekintélyt parancsoló megjelenése sem. Meg kell szüntetni tehát azt a liberális gyakorlatot, amely az elmúlt 30 évet is jellemezte sajnos, hogy a bűnözőnek gyakorlatilag több joga van, mint a rendőrnek. Fontos, hogy a csendőr ne féljen fellépni a bűnözővel szemben, a bűnöző pedig ne védekezhessen az intézkedéssel szemben származására vagy az emberi jogaira hivatkozva. Mindennél fontosabb a tisztességes emberek biztonsághoz fűződő joga. Ezért van szükség a csendőrség megteremtésére többek közt, ami lehet, hogy egy-két éve még irreálisnak tűnt, vagy nagyon távolinak, most viszont, azt gondolom, hogy már csak két lépésre vagyunk tőle. Köszönöm figyelmüket. (Szabadi István tapsol.) ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Keresztes László Lórántnak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr! DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai vitát szeretném egy icipicit másik irányból megközelíteni, itt nagyon egyforma fókuszú hozzászólásokat hallhattunk, és szeretnék is csak reagálni arra, amik előttem elhangzottak. Itt kormánypárti képviselőtársaimtól, de egyébként még Tóth Bertalan ellenzéki képviselőtársamtól is hallhattuk a kommunista múltra való utalást, és nyilván nagyon helyesen önök utaltak arra, kormánypárti képviselőtársaim, hogy próbálnak lépéseket tenni a gyalázatos kommunista diktatúra társadalomromboló hatásának a mérséklésére. Én csak egyvalamit nem értek, hogy akkor miért nem támogatták eddig 24 alkalommal a kommunista