Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 28. kedd - 18. szám - Magyarország Alaptörvénye tizenegyedik módosítás ának általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Érveink jórészt elhangzottak, csupán néhánnyal egészíteném ki valóban. Az előttünk fekvő alaptörvény-módosításnak alapvetően két része van; az egyik a várme...

531 tekintettek a megyékre, élükre egy tanácsot állítottak, amelynek valós hatalommal felruházott szervei a végrehajtó bizottságok lettek, élükön az elnökökkel. A kommunisták által a szintén az 1949. évi sztálinista alkotmánnyal eltörölt, és aztán Legfelsőbb Bíróságnak nevezett Kúria 2012-től visszakaphatta régi történeti elnevezését. Láttunk számos ilyen jó példát, hiszen napjainkban, több mint harminc éve természetes már, hogy a települések választott vezetőit polgármestereknek hívjuk, azonban ez is egy hagyományos történelmi elnevezés. Mindezek alapján legfőbb ideje, hogy történelmi hagyományainkat tisztelve, az elmúlt három évtized régi adósságát törlesztve most a vármegye megnevezést is visszaállítsuk, mely néhány év, egy évtized múlva ugyanolyan természetes lesz ismét, mint a polgármester vagy a kúria szavak. A visszanevezés tehát történelmi adósság törlesztése, a magyar történeti hagyományok tiszteletének a jele, és egyben a magyar közigazgatás története előtti tisztelgés, ezért is fogjuk támogatni azt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Hollik Istvánnak, szintén a KDNP részéről. Parancsoljon, képviselő úr! HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Érveink jórészt elhangzottak, csupán néhánnyal egészíteném ki valóban. Az előttünk fekvő alaptörvény-módosításnak alapvetően két része van; az egyik a vármegyékre és a főispán elnevezésre vonatkozik. Itt, tisztelt baloldali képviselőtársaim, megtette ezt már Arató Gergely, valószínűleg még csatlakozni fognak hozzá a többiek, azt a kérdést tették föl, hogy miért most változtatjuk meg ezeket az elnevezéseket. Énszerintem - de persze, nyilván a jog megilleti önt, hogy ezt a kérdést feltegye - ez rossz kérdés. Azt a kérdést kell feltenni, hogy 900 év után miért tették meg azt a kommunisták, hogy ezt a nagy hagyománnyal bíró intézményrendszert átnevezték. Szerintem ez a helyes kérdés. Ha erre a kérdésre válaszolunk, akkor abból a válaszból nem következhet más, mint hogy egyébként a kommunista rombolást, amelynek vannak ilyen szimbolikus eredményei is, mint például a több száz éves hagyománnyal rendelkező intézmények átnevezése, helyre kell rakni. Igen, erre most van lehetőség, ezért meg is fogjuk tenni. Arról, hogy egyébként ezek az elnevezések a köznyelvben gyökeret fognak-e verni, nyilvánvalóan egyikünknek sincsen tapasztalata, talán egy, ehhez viszont érdemes visszanyúlni. Hallottuk azokat a szkeptikus megállapításokat, hogy a Moszkva tér mindig Moszkva tér lesz, hiába nevezzük mi át Széll Kálmán térnek, az mindig úgy marad. Én most azt tapasztalom, de ez nyilván személyes megjegyzés csupán, hogy azért a köznyelv elkezdte használni, és a fiatal generáció tagjai, akik már nem ismerik a Moszkva tér elnevezést, elkezdték használni, sőt szinte csak Széll Kálmán térként használják az elnevezést. Tehát én úgy gondolom, hogy a köznyelv magáévá fogja tenni ezt a szép régi hagyományt. Ráadásul valóban úgy van, ahogy ezt képviselőtársaim elmondták, hogy voltak már ennek a vitának előzményei is, mert 1990-ben visszaállítottuk, visszaállította az akkori Országgyűlés a polgármester és a jegyző nevet is. Ezzel kapcsolatban nem nagyon voltak viták. Nem értem, hogy ha ezek is régi elnevezések, ’49 előtti elnevezések, akkor egyébként, hogyha evvel nem volt bajuk, most a főispánnal és a vármegyével mi a bajuk. A másik pedig, egyetértve Kósa képviselőtársammal abban, hogy valójában ez stíluskérdés, azt azért még egyszer szeretném megerősíteni, hogy ettől a megyék és a kormánymegbízottak feladata, hatásköre nem változik. Tehát ettől nem lesz jobb a kormánymegbízottak munkája, sem rosszabb, és a megyék hatásköre és feladata sem változik meg. Éppen ezért azt gondolom, hogy ezek alapján tulajdonképpen nincsen érv amellett, hogy ezt a változtatást, ezt a visszaállítást, a történelmi hagyományokhoz való visszanyúlást ne támogassák. A másik kérdés a két választás, az európai parlamenti, illetve az önkormányzati választás összehozása. Most arra szeretném felhívni elsősorban a baloldali képviselők figyelmét, hogy nem példa nélküli az Európai Unióban, hogy összehoznak két választást. Dániában például tíz nappal az EP-választás előtt tartották az általános választásokat 2019-ben; ’19. május 24-én egy napon tartották Írországban a helyi önkormányzati és az európai parlamenti választásokat; 2019. május 26-án Görögországban szintén egyszerre tartották az EP-választást és a helyi és regionális választások első fordulóját. De egyébként Finnországban is hasonló rendszer volt, mint nálunk, hogy két különböző időpontban volt a választás, és ők is éppen most dolgoznak azon, hogy ezt megváltoztassák és összehúzzák. Annak, megmondom őszintén, van azért egy diszkrét bája, amikor a Demokratikus Koalíció a közjogi állandóságért, illetve az Alaptörvény stabilitásáért aggódik, ahogy tette ezt Arató Gergely képviselőtársunk. Ahogy Nacsa képviselőtársam elmondta, valószínűleg mindez azért van, mert ők 30 évig nem voltak képesek - valószínűleg nem is akarták - megváltoztatni a korábbi ’49-es, XX-as kommunista alkotmányt. Hogy ehhez még hozzátegyek egy szempontot: akkor, amikor erre törvényi kötelezettségük lett volna, ugyanis a Választási Bizottság a budapesti és a Pest megyei választókerületekkel kapcsolatban akkora eltérést és aránytalanságot állapított meg, amely akkor kötelezte volna önöket egyébként kormányzati többséget birtokló pártszövetségként a választókerületi határok megváltoztatására, önök még ezt sem lépték meg. Tehát önök még akkor sem léptek, amikor egyébként erre kötelezettség lett volna, az Alkotmánybíróság akkor konkrétan