Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 28. kedd - 18. szám - Magyarország Alaptörvénye tizenegyedik módosítás ának általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár:

523 állnak. A vármegye és a főispán szavak visszaállításával lényegében követjük a V4-országok gyakorlatát és értékrendjét, és szó sincs száz évvel ezelőtti állapotok iránti nosztalgiáról, amivel a baloldal riogatott 1990-ben. A régebbi időkben használt, igazgatással is összefüggő jelentésű szavak közül egyébként már ma is használunk jó néhányat, így például 2012-ben az egykori Kúria visszakapta eredeti elnevezését, miután 1949-től egészen addig a Legfelsőbb Bíróság nevet viselte. 2012-ben állítottuk vissza a járásokat is. De olyan, közigazgatási tisztséget jelentő, ma is használt szavunk is van, aminek alaposan megváltozott a jelentése, így például a budapesti főpolgármester eredetileg a kormány képviselője volt, a fővárosi polgárok által választott elöljárót polgármesternek nevezték. Az 1872. évi 36. törvénycikk rendelkezése szerint a főpolgármestert a király által jelölt három személy közül választhatta meg a fővárosi közgyűlés. (13.40) Tisztelt Képviselőtársaim! Ha az Alaptörvény mostani módosítása a múltidézés szándékával készült volna, akkor konzekvensen a javaslatnak tartalmaznia kellene például azt is, hogy a budapesti főpolgármesteri tisztség a kormány képviselője, ilyen azonban nincs a szövegben, ezért senki se magyarázzon bele többet, mint ami valóban le van írva. A mai időkben, amikor az európai nemzetállamokat, köztük hazánkat egyre több támadás éri a birodalomépítő, nemzeti kötődést feladó, az eltörlés kultúráját hirdető baloldal részéről, minden eszközt és lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy erősítsük a magyar identitást és történeti kötődést. Az Alaptörvény módosítására tett javaslat ezt a célt szolgálja. Kérem, önök is támogassák. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Most a kormány nevében Répássy Róbert államtitkár úrnak adok szót. Parancsoljon! DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Előterjesztők! A Kocsis Máté frakcióvezető úr, Simicskó István frakcióvezető úr és képviselőtársaik által beterjesztett alaptörvény-módosítás két területen módosítaná Magyarország Alaptörvényét. Az Alaptörvény XXXV. cikk (2) bekezdése akként módosulna, hogy október hónap helyett a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását az azt megelőző helyi önkormányzati választást követő ötödik év április, május, június vagy július hónapjában, az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg kellene megtartani. Átmeneti szabályként pedig bekerülne az Alaptörvény záró és vegyes rendelkezései közé, hogy a 2019. évi októberi helyhatósági választásokat követően a jelenleg hivatalban lévő képviselő-testület és polgármester megbízatása 2024. október 1-jéig tart. A javaslat általános indoklása tartalmazza, hogy a 2022. évi országgyűlési képviselők általános választása és az országos népszavazás közös eljárásban történő lebonyolítása jelentős költségmegtakarítást eredményezett, amely a konkrét esetben több mint 10 milliárd forint volt. Az elmúlt bő két esztendőben sajnos az egyik súlyos világválság követi a másikat, amelyek a nemzetgazdaságokat is jelentős mértékben megviselik, rontván ezzel a központi költségvetések egyenlegét Magyarországon, az Európai Unióban és a világ számos más országában is. 2020 márciusától kezdve a koronavírus-világjárvány okozta pandémiás helyzet kezelése érdekében bevezetett lokális lezárások okoztak komoly zavarokat a globális ellátási láncokban, amelyek az olyan exportorientált, nyitott szerkezetű nemzetgazdaságokat, mint a magyar, különösen megviselték. A 2022. február 24-én indult teljes körű invázióval pedig az orosz-ukrán háború a második világháború utáni legsúlyosabb regionális harci konfliktussá eszkalálódott, amely egy olyan szomszédos ország területén zajlik, ahol jelentős létszámú külhoni közösség, a kárpátaljai magyarság is él. A februári agresszió kezdete óta több mint 800 ezer menekült, többségükben nők, idősek és gyermekek érkeztek hazánk területére, humanitárius ellátásuk pedig az egyházak és a segítő karitatív szervezetek mellett az adófizetők pénzéből működő állami szervek számára is jelentős napi szintű megélhetést jelent. A háborús infláció és a sok esetben kontraproduktívnak tűnő szankciók okán is az energiahordozók árának drasztikus emelkedése, az energia- és több iparágban a nyersanyagellátás akadozása pedig olyan gazdasági világválsággal fenyeget, amely egy Ukrajnával szomszédos államként Magyarországot is különösen megviselheti. Ebben a helyzetben a kormány számára, mint mindig, most is a magyar emberek és családok érdekeinek képviselete és a magyar gazdaság évtizedes eredményeinek a megvédése az első. Álláspontunk szerint ezt a célt szolgálja az európai parlamenti és helyi önkormányzati választások egy napon történő megtartásának szándéka is. Itt szeretném megemlíteni, hogy napirend előtt egy ellenzéki képviselő arra tett javaslatot, hogy az augusztus 20-ai tűzijátékot spóroljuk meg, hiszen szükség van arra a 3 milliárd forintra is, amennyibe kerülne ez a tűzijáték. Gondoljanak csak most majd ezekre a szavakra, amikor arról beszélünk, hogy 10 milliárd forintot spórolnánk azzal, hogy egy napon tartunk két választást. Tisztelt Országgyűlés! Az Igazságügyi Minisztérium áttekintette a szóban forgó alaptörvény-módosítási javaslatot. Érzékelvén, hogy az Európai Unió több országában is egy napon kerülnek megtartásra az európai parlamenti választások más voksolásokkal, elmondható, hogy a javaslat illeszkedik a helyhatósági és népképviseleti választásokkal összefüggő európai közjogi gyakorlatba. Baden-Württemberg választási törvénye külön kiemeli, hogy lehetséges az EP-választással azonos napon tartani a tartományi voksolást. Luxemburgban 1979-től 2009-ig egy napon tartották a parlamenti képviselők választását az EP-választással. A 2019-es EP-