Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak
2022. június 28. kedd - 18. szám - Magyarország Alaptörvénye tizenegyedik módosítás ának általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KÓSA LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
524 választásokat pedig Németországban, Olaszországban, Belgiumban, Lettországban, Máltán, Írországban és Dániában egy napon tartották más jellegű szavazásokkal. Tisztelt Ház! Az Alaptörvény ünnepélyes preambuluma, a Nemzeti hitvallás deklarálja: „Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot. Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait, és valljuk, hogy a történeti alkotmányokban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége. Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét. Hazánk 1944. március 19-én elveszített állami önrendelkezésének visszaállítását 1990. május 2-ától, az első szabadon választott népképviseleti Országgyűlés megalakulásától számítjuk.” Az Alaptörvény R) cikkének (3) bekezdése pedig kimondja, hogy az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni. Az R) cikk (4) bekezdése pedig Magyarország alkotmányos önazonosságának védelmét az állam minden szervének a kötelességévé teszi. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Horvátországban a megyéket mind a mai napig zsupánságoknak nevezik. Németországban Bréma, Hamburg és Lübeck mind a mai napig büszkén viselik a középkori gyökerű „szabad Hanza-város” hivatalos címet. A Magyarországhoz hasonlóan több mint ezeréves államisággal rendelkező Anglia közigazgatási egységei ma is ősi angolszász nevüket viselik, és a modern köztársasági államforma mintaországaként szolgáló Egyesült Államokban a választott seriffek látnak el különböző rendészeti és jogszolgáltatási funkciókat, miközben a nottinghami seriff karaktere is jól mutatja, hogy ez egy középkori eredetű angolszász tisztség. Franciaországban és Olaszországban, amelyek köztársaságok, az igazságügyi miniszter a pecsétek őrének tisztségét is viseli. De térjünk haza! Az igazságszolgáltatásban az igazságszolgáltatás bírósági szintjeit a következő elnevezésekkel illetjük: Kúria, ítélőtábla, törvényszék, járásbíróság. Ebből a Kúriáról már szólt képviselő úr az előbb. Az „ítélőtábla” elnevezésről szeretném megjegyezni, hogy azt 1997-ben állították vissza, egy bizonyos Horn Gyula miniszterelnök kormányának javaslatára. A törvényszékeket és a járásbíróságokat pedig már 2010 után - ezt az elnevezést és ezeket a bírósági egységeket - mi állítottuk vissza a kormányunk idején. Ezekből a példákból is világosan látható, hogy azok a szerencsésebb történetű országok, amelyek a történelem során nem kerültek hosszú évtizedekrevagy akár évszázadokra idegen megszállás alá, és államiságuk szuverenitását nem kezdték ki megszállók, az adott kor kívánalmaihoz igazítva sok esetben megőrizték az ősi közigazgatási intézményeiket és tisztségeiket. Mindebből következően az Alaptörvény tizenegyedik módosítására irányuló azon javaslat, amely visszaállítaná a szovjet megszállás és a kommunista hatalomátvétel előtti „vármegye” elnevezést, egy másik javaslattal együtt, amely a főispáni cím visszaállításáról rendelkezne, valójában az Alaptörvény Nemzeti hitvallásával összhangban Magyarország alkotmánytörténeti jogfolytonosságának helyreállítását szolgálja a XX. század nemzeti sorstragédiái után, amelyek szinte kivétel nélkül összefüggtek az ezeréves magyar államiságot és szuverenitást felszámolni igyekvő idegen megszállásokkal. (13.50) Tisztelt Ház! Mindezek miatt a kormány részéről és az Igazságügyi Minisztérium nevében a támogatásunkról biztosítjuk az Alaptörvény tizenegyedik módosítására irányuló javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Kósa Lajosnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának - parancsoljon! - 30 perces időkeretben. KÓSA LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A most tárgyalt alaptörvény-módosításnak két lényeges eleme van. Az egyik az önkormányzati választások előre hozása a parlamenti választások idejére, a másik pedig a magyar állam közigazgatási beosztásában a megyék visszakeresztelése vármegyékre. Nyugodtan mondhatom, a második módosítás egy egyszerű tisztelet a magyar ezeréves államiság előtt. Ízlésbeli kérdés, mondhatom, hiszen egyébként semmilyen más feltétel, körülmény, hatáskör nem változik, tehát a jelenlegi megyék nem veszítenek, nem nyernek, semmilyen változáson nem mennek keresztül, csak egyszerűen az elnevezésükben visszahozzuk azt az ezeréves magyar közigazgatási beosztást, amit még valóban Szent István királyunk alkotott meg. Én, őszintén szólva, ennek örülök, és olyan nagyon nagy jelentőséget nem tulajdonítok annak a vitának, ami a sajtóban ezt övezi, mert az a vita, akik ezt ellenzik, azok hibátlanul és szinte szó szerint visszahozzák azt a sajtóvitát, amit annak idején a Magyar Nép meg az egyéb pártsajtó, Dolgozók Lapja, s a többi hozott a ’49-50-es években, mert ott volt egy rendkívül erős ideológiai máz ezen a változtatáson, mert ott valóban alapvetően megváltozott a vármegyék hatásköre, beosztása, szervezete, mindene. És valóban, „a múltat végképp eltörölni”, tehát nincs új a nap alatt, a cancel culture sem új találmány, már „a múltat végképp eltörölni, rabszolgahad, indulj velünk” című mozgalmi nótában is ez ki volt találva, tehát azt hozzák vissza ilyen értelemben, olyan nagy jelentősége nincs szerintem, mondhatnám, ízlésbeli kérdés. Egy
