Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 28. kedd - 18. szám - Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat együtt... - ELNÖK: - DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én az előterjesztésnek az országgyűlési képviselőkre vonatkozó részével szeretnék foglalkozni a Mentelmi Bizottság elnökeként, olyan kérdésekkel, a...

496 mandátumot szerzett pártok képviselőcsoportjai közötti átjárást, az a helyes, hogyha megnyitjuk, hiszen nem volt módjuk frakciókra szavazni, és ezért ez a fajta kötelem - hívjuk így atipikus módon - nem áll fönn. (10.50) A demokratikus legitimáció alapját nem a frakció képezi, hanem a pártlistára, illetve a párt jelöltjeire leadott szavazatok, a frakció mindennek a következménye. Ezért azt gondoljuk, hogy nekünk a demokratikus legitimációhoz, a leadott szavazatokhoz kell visszanyúlnunk, és azt gondoljuk, hogy a választói akarat csak így érthető meg, csak így lehet a választók szándékát lefordítani a frakciók, a parlament működésének és a frakciók támogatásának mindennapjaira. Vagyis azt javasoljuk, hogy a listákon belül a szabad frakcióválasztás lehetőségét nyissuk meg. Az Alkotmánybíróság korábban rámutatott arra, amit az előbb említettem irányadó elvként, éppen ezért helyesnek is tartjuk az elvet. Tehát a párt jelöltjére vagy a közös jelöltre leadott szavazat a legitimáció alapja, és éppen ezért, mivel csak listára lehetett szavazni, ezért kérjük ennek a támogatását is. Összességében bízom abban, hogy a politikai költségekről szóló vita, ami politika a politikáról, ennek megfelelő mederben zajlik, és kérem önöket a javaslatunk támogatására, és kérem önöket, hogy a javaslat elfogadása után vegyünk részt abban a közös teherviselésben, amelyet a Rezsivédelmi és a Honvédelmi Alap megőrzése, a magyar emberek biztonsága és a magyar emberek terheinek csökkentése miatt szükséges megtennünk. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most az előterjesztők másik képviselőjének, Hargitai János képviselő úrnak adom meg a szót. Parancsoljon, képviselő úr! DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én az előterjesztésnek az országgyűlési képviselőkre vonatkozó részével szeretnék foglalkozni a Mentelmi Bizottság elnökeként, olyan kérdésekkel, amelyek a Mentelmi Bizottság profiljába vágnak, ezek az összeférhetetlenségi és a vagyonbevallási szabályokban bekövetkező változások. Miért nyúlunk az országgyűlési törvénynek ezekhez a szabályaihoz? Az általános indoklás is ad egy fogódzót ehhez, azt mondja, hogy a javaslat célja tovább erősíteni az európai uniós integrációt a vagyonnyilatkozati szabályok egységesítésével. Többször találkoztam Nyugat-Európából jövő képviselőkkel, európai parlamenti képviselőkkel, és mindig megtapasztaltam azt az érthetetlenséget, ahogy ők a magyar eljárásokat szabályozzák. (Sic!) És én hiába érvelek amellett, hogy a magyar eljárás szerteágazóbb, részletesebb, sokkal több dolgot kell, ha úgy tetszik, bevallanunk, nyilvánosságra hoznunk, mint ami az Európai Parlamentben gyakorlat, a mi eljárásunk mégis általában érthetetlenséget váltott ki, ezért előterjesztőként arra teszünk javaslatot, hogy meghajolva az Európai Unió Parlamentjéből diktált magas jogállami feltételeknek, akkor egységesítsük ezt a szabályrendszert is úgy, ahogy ezt ők teszik az Európai Parlamentben - megjegyzem, az az eljárási rend alapvetően a német gyakorlaton alapszik. Kezemben van (Felmutat egy iratot.)egy európai parlamenti képviselőnek a nyilatkozata az érdekeltségeiről és a jövedelmi helyzetéről, három oldal. Ha önök ránéznek a saját bevallásaikra, amelyek egyébként nyilvánosak, tehát azt az állampolgárok is látják, az sokszor 40-50 oldalt is tartalmaz, a mi eljárásunk mégis kritika tárgya volt, az övék, ami ilyen egyszerű, ennyire áttekinthető, az meg nagyon jogállami volt. Úgyhogy mi most az egységesítésre teszünk javaslatot. Először az összeférhetetlenségi szabályokról. Ugye, a magyar országgyűlési törvény az országgyűlési képviselők elé hihetetlenül szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állít 2010 óta, amikor az úgynevezett főállású képviseletet létrehoztuk, mert a törvény rendelkezik közjogi összeférhetetlenségi szabályokról, ezekben változás most nem következne be; rendelkezik nagyon szigorú gazdasági összeférhetetlenségi szabályokról, ezek a szigorú szabályok továbbra is megmaradnak; vannak egyéb összeférhetetlenségi szabályok, idetartozik az ajándék kérdése, ebben változás lesz, erre majd még kitérek; volt eddig bejelentési kötelezettség alá eső tevékenység, ami nem volt nyilvános, itt változás lesz; és a vagyonnyilatkozat-tételi szabályok nyilvánvalóan értelemszerűen változnak, beszélek majd erről is, részben az eljárási szabályok is változnak. Ugye, azért hivatkoztam a magyar országgyűlési törvényre, amely egy kétharmados törvény, és azt mondtam, hogy hihetetlenül szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állít fel velünk kapcsolatban, ehhez képest ismertetem önökkel az európai parlamenti általános összeférhetetlenségi szabályrendszert, ott így fogalmaznak: amennyiben valamely európai parlamenti képviselő személyes érdekeltsége nem helyénvaló módon befolyásolja az európai parlamenti képviselői feladatának ellátását, összeférhetetlenség áll fenn - ez a mérlegelés rá tartozik, a képviselőre tartozik -, és azt mondja továbbá az ő dokumentumuk, hogy amikor a képviselő érzékeli ezeket az összeférhetetlenségeket, amelyek szembemennek az őáltaluk megfogalmazott kódexszel, akkor ő feloldja ezt az összeférhetetlenséget, ha ez nem megy neki, akkor jelenti az elnöknek, és ehhez segítséget kaphat. Érzik ezt a keretrendszert és ezzel szemben a magyar országgyűlési törvényben megfogalmazott egyértelmű, nagyon szigorú szabályokat. És azért mondtam, hogy érdemi változás a magyar gyakorlatban nem lesz, mert az a keretrendszer, amely a ránk vonatkozó összeférhetetlenséget jelenti, az változatlan marad, és ennek a keretében kell értelmeznünk majd a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségeinket.