Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 28. kedd - 18. szám - Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat együtt... - ELNÖK: - DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én az előterjesztésnek az országgyűlési képviselőkre vonatkozó részével szeretnék foglalkozni a Mentelmi Bizottság elnökeként, olyan kérdésekkel, a...

497 Ezek után rátérek arra, amit már előrevetítettem, hogy ismertessem a képviselőtársaimmal azt, ahol változások várhatóak. Ilyen az ajándék kérdése. Ugye, ez, az ajándék ügye az egyéb összeférhetetlenségi szabályok között volt szabályozva. A jövőben a következő rendelkezések vonatkoznának erre a területre. A képviselő a képviselői megbízatásával összefüggésben tartózkodik bármely ajándék vagy hasonló juttatás elfogadásától, tehát ez az első szabály, ajándékot nem fogadunk el. Ez nyilvánvalóan teljesen életszerűtlen lenne ismerve a magyar ajándékozási szokásokat, Geresdlakon, ha egyéni képviselőként megfordulok, biztos, hogy a kezembe nyomják a levendulapálinkát, Márokon, mit tudom én, a csalamádét, a befőttet, a harmadik helyen egy fél sajtot, és így tovább, és így tovább. Ezekre mondja a jogalkotó azt, hogy ezek udvariassági szokásoknak megfelelő ajándékok, de hogy értékhatárt is megfogalmazzunk, ezért a törvény azt mondja a 104. § (1) bekezdésében, hogy a mindenkori képviselői tiszteletdíj 5 százalékát meghaladó ajándékok azok, amelyeket már nem fogadhatunk el, tehát itt ez egy egyértelmű összeg, megjegyzem, ez is több tízezer forint. Soha - 24 éve vagyok képviselő - nem találkoztam ilyen ajándékokkal, és a jövőben sem fogok találkozni, mert amikkel egy átlag képviselő találkozik, azok nem ezek az értékhatárok, és ezek az udvariassági szabályoknak megfelelő ajándékok a továbbiakban is elfogadhatók lennének. És azt is mondja majd a jogszabály, hogy az Országgyűlés hivatalos képviseletében eljáró az ajándékokat - hogy mik ezek, hogy mikor vagyunk az Országgyűlés hivatalos képviseletében eljáró képviselők, ezt szintén szabályozza a törvény, alapvetően nyilvánvalóan a házelnök engedélyéhez van az ilyen kötve -, az ilyen típusú ajándékokat a házelnöknek, ha hivatalos képviselőként eljárva külföldön, nemzetközi eseményen képviseli, beadja a házelnöknek. Általában ezek is bagatell dolgok, amiket ott ajándékba kap egy képviselő, és a házelnök dönthet arról, hogy azt a képviselő tartsa meg magának, vagy másként dönt. Itt van szabályozva az Országgyűlés nekünk adott ajándéka, pártjaink nekünk adott dolgai, pártalapítványtól vagy a frakciótól kapott, a munkánkat segítő dolgok, azok nem esnének ez alá a tilalmi rendszer alá, ezekre, ilyen juttatások elfogadására továbbra is nyilvánvalóan lehetősége van a képviselőnek. A következő pont, amelyre utaltam, ami változik, az összeférhetetlenség alá nem eső tevékenységeket szabályozza a 33. fejezet. (11.00) Ez eddig bejelentési kötelezettség alá eső tevékenység volt. Amikor a mandátumunkat átvettük, akkor egy külön űrlapon ezeket kitöltöttük, és a házelnöknek bejelentettük. De ez nem volt nyilvános. Ez a gyakorlat megszűnik, az összeférhetetlenség alá nem eső tevékenységekről is a vagyonnyilatkozatunkban el fogunk számolni. A vagyonnyilatkozat a törvénynek egy 1. számú melléklete volt eddig is. Az új típusú 1. számú melléklet nyilvánvalóan a képviselők rendelkezésére áll. Tehát egy szigorú formában kell majd a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségünknek eleget tennünk. Ha ránézünk egy ilyen nyomtatványra, nyilvánvalóan ez hasonlóan egyszerű lesz a továbbiakban, mint az európai parlamenti képviselők által alkalmazott nyomtatvány. Ott A-tól H pontig tájékoztatást adunk különböző területen arról, hogy milyen jövedelmekkel rendelkezünk, X-szel jelöljük azt, hogy ez a jövedelem milyen kategóriákba esik, milyen gazdasági érdekeltségeink vannak. Nóvum igazán az első, az A pontban megfogalmazott nyilatkozat. Itt a nyilatkozatunk arról szól majd, hogy a képviselői tevékenységünk előtt három évvel milyen érdekeltségeink voltak. Ezt kell kimutatni. A múltból hozott érdekeltségeinket, a közjogi tisztségünk betöltése előtti érdekeltségeinket nyilvánvalóan magunkkal hozzuk, nem tudjuk meg nem történtté tenni, és az a kapcsolati háló esetleg befolyásolhatja a tevékenységünket. Nyilvánvalóan rendelkezünk azokról a tételekről is, amit a képviselői tevékenység mellett végezhetünk. Az Európai Parlamentben ez egy nagyon tág lista, nem véletlenül olvastam föl az általános összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat. A mi esetünkben, a mi szabályrendszerünkben az országgyűlési törvény továbbra is szigorúan megköti az országgyűlési képviselő kezét, ezért kevés, ha úgy tetszik, bevallanivaló lesz ezen a tételen belül. Tudom, hogy az eljárási rend olyan tekintetben változik, hogy a vagyonról, amiről mi eddig számot adtunk, a jövőben nem kell számot adnunk, hisz ez Európában nem gyakorlat. Az én vagyonnyilatkozatom is arról szól, hogy milyen ingatlanokkal rendelkezem, amit kárpótlási folyamat során a szüleimtől, ha úgy tetszik, megszereztem vagy megörököltem. A vagyon ilyen szempontból kikerül ebből a nyilatkozattételi rendből, és a hozzátartozók is kikerülnek, akik persze eddig se voltak ilyen szempontból nyilvánosak. Tehát a mi vagyonnyilatkozati eljárásunk is a jövőben az európai parlamenti gyakorlatnak megfelelőenértelemszerűen egy jövedelmekről szóló nyilatkozat lesz, és egy érdekeltségekről szóló nyilatkozat lesz, ami gazdasági tevékenységekre terjed ki, és más egyéb tevékenységekre, hogy milyen civil szervezeteknek vagyunk tagja, milyen alapítványok vannak körülöttünk, amiknek mi esetleg tagjai vagyunk, milyen befolyással rendelkezünk a gazdasági társaságokban bizonyos cégekre, ezeken keresztül képesek vagyunk-e közjogi folyamatokat befolyásolni, és így tovább, és így tovább. Tehát ez a vagyonnyilatkozat-tételi rend. Mikor tesszük a vagyonnyilatkozatokat? Nyilvánvalóan, amikor a képviselőt megválasztják, esküt tesz, és egy hónapon belül jön el a rendje ennek a vagyonnyilatkozat-tételnek. Utána ennek a nyilatkozatnak egy folyamatos karbantartási kötelezettségével találkozunk, mert ha a nyilatkozatban megfogalmazott bármelyik tétel bármikor megváltozik, akkor ezt a Mentelmi Bizottságnak a képviselő köteles jelezni, a Mentelmi Bizottság pedig ezeket a