Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 24. péntek - 16. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja részérőll. Öné a szó, képviselő úr. - NACSA LŐRINC (KDNP):

348 milliárd forint. Akkor önök 12 milliárd forintot hagytak ott a családoknál, ez most 980 milliárd forint csak a családi adókedvezményen keresztül. Ne mondja, hogy ez nem egy szemmel látható változás, tisztelt képviselőtársam! Nagyon fontosnak tartom, hogy beszéljünk egy picit az árstopok, a benzinárstop rendszeréről is, hiszen önök rendre idehozzák az infláció kérdését. Ebben igazuk van, hiszen az egész világon, Európában is és Magyarországon is magas az infláció, ezért lépéseket kell tenni, lépéseket kell meghozni annak érdekében, hogy az inflációt valamilyen módon letörjük, meg tudjuk állítani, és minél jobban segítsük a magyar embereket. Ezért vezettük be az élelmiszerárstopot. Örömmel jelenthetem, hogy a kormány döntése alapján 2022. október 1-jéig meghosszabbítottuk ezt az árstopot. És a benzinárstop szintén ilyen: 480 forint, Európában a legolcsóbb a benzin és a gázolaj ára, mert a magyar kormánynak fontos a magyar családok megélhetése, fontosak a magyar családok költségei, hogy minél jobban segítsük őket, és emiatt az inflációt is tudjuk egy picit mérsékelni. Az élelmiszerárstop, a kamatstop, a rezsicsökkentés és a benzinárstop több százalékkal, 3-4, elemzők szerint akár több százalékkal is csökkenthette az inflációt az elmúlt időszakban. De ha megnézzük most a júniusi adatokban, hogy a legkedveltebb nyaralási célpontokon, a magyarok legkedveltebb nyaralási célpontjain - persze, Magyarországon kívül - mennyi a benzin átlagára, tisztelt képviselő úr, akkor láthatjuk, hogy Horvátország most, Magyarországot követve bevezette a benzinársapkát, de nem 480 forinton, hanem 715 forinton, tisztelt képviselő úr. Ez a kedvezményes horvát benzinár. De ha megnézzük Görögországot, Görögországban 962 forint a benzin ára - 962 forint a benzinnek az ára -, duplaannyi, mint Magyarországon. Ausztriában 818 forint, Spanyolországban 845 forint, hogy csak a legkedveltebb üdülőhelyeket, nyaralóhelyeket említsem Európában, mindeközben Magyarországon 480 forint marad a benzin ára. És hát, ne felejtsük el, tisztelt képviselőtársaim, hogy Dávid Ferenc, a DK gazdasági szakpolitikusa volt az, aki azt mondta, hogy ha sokba kerülne a benzin, ugyanúgy megvennék az autósok, ugyanannyit tankolnának, mint most. Azt is mondta: nyugodtan az egekbe szökhet az üzemanyag ára, a magyarok úgyis kifizetik. Tisztelt Képviselő Úr! Ha önön, az ön frakcióján múlna, akkor ma nem lenne benzinárstop, azért ezt valljuk be így, egymás között! Önök mindent megtettek annak érdekében, hogy korábban a rezsicsökkentést eltöröljék - Dobrev Klára szavait tudnám ideidézni -, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy most a benzinárstopot eltöröljék. Ha nem lenne benzinárstop, akkor Magyarországon 700-800 forint lenne egy liter üzemanyag. Most 480, a legolcsóbb Európában! Mint ahogy a magyar családok fizetik a legolcsóbb rezsiköltségeket is Európában. Szerintem ez egy eredmény, ezt nem támadni, hanem támogatni kell, még akkor is, ha mi nyújtottuk be, ha mi döntöttük el, ha mi próbáljuk így segíteni a magyar embereket. Szerintem az ellenzék konstruktív kritikái mellett az is hozzátartozhat, hogy ha valami siker és valami ténylegesen segíti a magyar embereket, akkor abban egyetértünk. Ön azt is mondta, hogy „szerintem a piaci folyamatokba ily módon beavatkozni nem szabad, és a költségeket el kell ismertetni az árban, tehát én nagyon idegenül nézem ezt a dolgot”. Tisztelt Képviselő Úr! Megértem, illetve nem értem meg, de elfogadom, hogy ön idegenül nézi ezt a dolgot, de mégiscsak ismerje azt el, hogy jelenleg a magyar autósoknak sokkal jobb ez a rendszer, mint hogyha a nyugat-európai vagy a környező országokbeli árat kellene fizetniük, hiszen választhatnának, hogy látják pontosan a számlájukon, hogy tankolnak, mondjuk, 30 ezer forintért és 20 ezer forintot kell kifizetni helyette a benzinárstop miatt. Szerintem ez nagyon fontos. Beszélni szeretnék önöknek egy picit a gazdasági rész után az egyházpolitikáról. Nagyon fontosnak tartom, hogy 2010 óta több mint duplájára emelkedett az egyházi fenntartású intézményekbe járó diákok száma, szakképző intézményekbe, köznevelési intézményekbe járók száma, amely ma már több mint 240 ezer fő. 2010-ben 6,5 százalék járt egyházi intézménybe, ez most 15,5 százalék. Szerintem még mindig van hova fejlődnünk, hiszen a 2011-es népszámlálás szerint a magyar emberek több mint 55 százaléka tartja magát valamilyen felekezethez tartozónak, így a 15 százalék, aki most felekezeti iskolába jár, ott szerintem van még mozgásterünk a következő időszakban. És ugyanez igaz a szociális és gyermekvédelmi ellátások terén is, hiszen a szociális szakellátásokban 15 százalékról 25 százalékra nőtt az egyházi fenntartású intézmények száma, a gyermekvédelmi szakellátásban viszont 6,5 százalékról 72 százalékra. Óriási növekedés - köszönjük szépen azoknak az intézményeknek, azoknak a fenntartóknak, akik a szerencsétlenebb sorsú gyermekek mindennapjaiért megtesznek mindent. Azt gondolom, hogy Magyarországon az egyházak társadalomépítő, közösségépítő munkája olyan érték, amelyet támogatni kell, és szerintem helyesen teszi a magyar kormány és a magyar Országgyűlés, ha igent mond olyan forrásokra, amit ez a társadalomépítő, közösségépítő munka megérdemel; és hogy nemcsak a hitéleti támogatásokat, nemcsak a szorosan vett egyházi elsődleges tevékenységet, a hitéletet segítjük valamilyen forrásokkal, hanem az államtól átvállalt feladatokat is, az intézményfelújításokat is, és folyamatosan növeljük azokat a forrásokat, amelyeket az egyházak a közösségépítő munkájukhoz megkaphatnak. (8.30) Az elmúlt 12 évben Magyarországon és a Kárpát-medencében több mint 3 ezer templom újult meg és 200 új épült. Egy óriási, szerintem 70, de inkább 80 éves lemaradás volt mögöttünk, hiszen a kommunista időszakban - egyértelmű, hogy miért - a kommunisták vallás- és egyházellenessége miatt nem újultak és nem épültek