Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 24. péntek - 16. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja részérőll. Öné a szó, képviselő úr. - NACSA LŐRINC (KDNP):

349 templomok, ’90 után pedig az a helyzet, hogy a politika fontosabbnak határozott meg dolgokat, és nem volt elég forrás arra, hogy utolérjük magunkat a leromló ingatlanok állagjavításában, renovációjában és az olyan épített örökség védel-me érdekében, amely fontos és halaszthatatlan beruházás. Ezért is örülök, hogy legutóbb 2021-ben hirdette meg a magyar kormány a magyar templomfelújítási programot, amelynek keretében 1800 esetben már megkezdett projektek fejeződhetnek be vagy indulhatnak újra, 1400 anyaországi és 400 külhoni. Szerintem nagyon fontos, hogy a külhoni területeken az egyház a közösség helye. Az egyházközségek a magyarság megtartásának, a hit megtartásának a színhelyei, ezért nagyon fontosnak tartom, hogy Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben, Délvidéken, sőt Horvátországban és Szlovénia területén is a magyar közösségek megkapják a szükséges forrásokat ahhoz, hogy a közösségük színhelyei, a magyarságuk megélésének színhelyei, az egyházak és egyházi intézmények tudjanak működni, tudjanak üzemelni, és még felújítási pénzt, felújítási támogatást is tudnak kapni. Ez egyértelmű: a gyakorlatba ültetése annak a politikának, amit úgy hívunk, hogy minden magyar számíthat az anyaországra, bárhol is éljen a világban. Az egyházi személyek jövedelempótlékára szánt forrás keretösszege tovább emelkedik, amely így a 2022. évben a tavalyi szinthez képest közel a háromszorosára nőtt; ennek elosztásáról, az egy főre jutó konkrét összegről az egyházak saját hatáskörben döntenek. Lássuk azt, hogy vannak olyan papok, lelkészek, akik olyan kistelepülési szórványrészben végeznek nagyon-nagyon fontos szolgálatot, ahol nem biztos, hogy az egyházközség ki tudja gazdálkodni a papnak vagy a lelkésznek a fizetését, az ellátására szükséges összeget, a közösségi ház üzemeltetésére vagy épp az autó üzemeltetésére szánt összeget. Ezért helyesnek gondolom azt, hogy ezzel is segítjük azoknak a papoknak és lelkészeknek a hivatását, akik ellátják nehezebb környezetben, nehezebb körzetekben, régiókban is az egyházi szolgálatot. A külhonban magyar nyelven szolgálatot teljesítő egyházi személyek kiegészítő támogatása tekintetében, a korábbi tendenciát folytatva, itt is nagyobb összegű keret áll rendelkezésre. 2014-es bevezetése óta a négyszeresére nőtt a külhonban magyar nyelven szolgálatot teljesítő egyházi személyek kiegészítő támogatása. A hittanoktatási támogatások 2021. szeptembertől emelkedtek, 2022-től összesen évi 5 milliárd forint kiegészítő forrás áll ehhez rendelkezésre. 2022-ben az egyházi iskolai hittanoktatáshoz átlagbéralapú támogatás további 6 milliárd forint keretösszeggel került bevezetésre, ezzel 2022-ben összesen 17,96 milliárd forint keretösszeg állt rendelkezésre a kötelező és fakultatív hittanoktatásra. Az elmúlt 11 év költségvetésében már összesen több mint 1100 milliárd forint támogatás került az egyházakhoz. 2021-re az egyházi támogatások összege több mint a hatszorosára emelkedett a 2010-es egyházi támogatásokhoz képest. Nagyon fontosnak tartom, és az orosz-ukrán háború vonatkozásában érdemes beszélni az egyházak karitatív tevékenységéről, hogy Magyarországon a legnagyobb karitatív szervezetek, egy kivételével, mind egyházi hátterűek; a Vöröskereszt az, ami nem egyházi hátterű. Folyamatosan látjuk azt, hogy olyan munkát végeznek most éppen az ukrán-magyar határ mellett, a tranzitzónákban, például Magyarországon a BOK Csarnokban, Budapesten vagy éppen számos olyan régióban, ahol a rászorulókat segítik, aminek különös jelentősége van akkor, amikor naponta 10-12 ezer menekülő is érkezik Ukrajnából. Elsősorban az állami hatóságok és önkormányzatok mellett az egyházi karitatív szervezetek azok és a nem egyházi karitatív szervezetek is egyébként, amelyek ott állnak a frontvonalban, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy azok, akik egy nagyon szörnyű háború elől menekülnek, és hátra kellett hagyni az életüket, bizonytalan a jövőjük, és nem tudják, hogy mi lesz velük, megkapják a szükséges lelki, fizikai támogatást, kapnak élelmet, kapnak gyógyszert, kapnak gyermeknevelési cikkeket, ha erre szükség van, kapnak szállást. Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, személyesen is több alkalommal meggyőződhettem róla, hogy ezek az egyházi karitatív szervezetek a legmagasabb szinten végzik el a munkájukat szakmailag is, miközben megmarad az emberségük, megmarad a lelkiismeretük, és megmarad az a humánus hozzáállás, ami szükséges ahhoz, hogy az ilyen munkát el tudják végezni. Egyébként nagyobb reflektorfény vetül a karitatív szervezetekre egy ilyen háború idején, de azért lássuk be, hogy mindennap, a hétköznapokban egy iskolakezdési programmal, egy adventi adománygyűjtő akcióval, a legszegényebb térségekben és falvakban meglévő folyamatos jelenléttel ezek a karitatív szervezetek nagyon sokat tesznek azért, hogy Magyarország jobb hely legyen, folyamatosan fejlődhessen. Én csak innen tudom megköszönni a munkájukat. Hál’ istennek, a költségvetési törvény szerinti eredeti előirányzatuk is folyamatosan nő: 2022-ben ez 84 milliárd forint volt, jövőre, 2023-ban a törvénytervezet szerint ez 99 milliárd forint lesz. Nemcsak azért szerettem volna idehozni az egyházi támogatásokat, mert nagyon fontosnak és helyesnek tartom azt, hogy az állam támogatja az egyházak szerepvállalásait és közösségépítő tevékenységét, hanem azért is, mert nemrég volt egy országgyűlési választás, és annak kampányában és az azt megelőző időszakban azért a baloldaltól számtalan olyan hangot hallottunk, hogy elvette volna az egyházaknak járó támogatást, ahogy ezt egyébként tette 2010 előtt is, hiszen emlékezhetünk arra, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette kabinet elvonta az egyházi szociális és oktatási intézmények fenntartásához szükséges állami hozzájárulásnak egy részét, és ezt azután is folytatták, hogy az Alkotmánybíróság egyébként kimondta, hogy ez törvénysértő. Az Alkotmánybíróság döntése után sem adta vissza Gyurcsány Ferenc az egyházi intézményeknek járó jogos támogatást.