Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 23. csütörtök - 15. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Kanász-Nagy Máté úrnak, az LMP képviselőcsoportja részéről. Parancsoljon, képviselő úr! - KANÁSZ-NAGY MÁTÉ (LMP):

320 vonatkozó költségcsökkentések hatását az Országgyűlés részére benyújtott költségvetésitörvény-javaslatnak már tartalmaznia is kell. Látom, hogy eléggé fogytán van az időm, ezért egy nagyon fontos dologgal folytatom, pedig lenne még miről beszélni. A most, június 17-én tartott Kormányinfón Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter cáfolta és álhírnek nevezte azt a sajtóban napvilágot látott információt, hogy a kormányhivatalokban és az állami szférában nagy leépítés következne be a bürokráciacsökkentés jegyében. Úgy tűnik, hogy az álhírgyártásért a kormánynak sem kell a szomszédba menni. (17.40) Ugyanis lebuktatta önmagát, hiszen a költségvetésben az olvasható, hogy a költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezetéhez fűzött indoklás szerint a kormány az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó és általa kijelölt központi költségvetésből finanszírozott szervezeteknél a költségvetés ’23. évi hiánycéljának elérése érdekében létszámleépítést tervez végrehajtani, amiből 30 milliárd forint megtakarítást vár - ez szerepel, ezért érdekesek a június 17-ei Kormányinfón elhangzottak -, emellett a törvényjavaslat 10. § (9) bekezdése értelmében a kormány felhatalmazást kap arra, hogy meghatározza a létszámleépítésből eredő megtakarítás érvényesítésének módját. A részletes indoklásban olvasható magyarázat szerint a létszámcsökkentésből eredő megtakarítások a szervezetek típusától függően többféle módon érhetők el, és ami a döbbenet, a törvényjavaslat ezek kidolgozására felhatalmazást ad a kormánynak. Ezek a rendelkezések a mi értelmezésünkben azt jelentik, hogy a létszámcsökkentés a költségvetési szerveket nem egyformán érinti majd a jövőben, a mértékét a kormány egyidejűleg fogja meghatározni. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének információi alapján például a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalnál 10 százalék feletti létszámcsökkentéssel számolnak, míg Budapest Főváros Kormányhivatalához nem nyúlnak. Eszerint a kormány éppen vidéken tervezi a nagyobb létszámcsökkentést, ahol a diplomások körében az adóhivatalok mellett a kormányhivatalok a legnagyobb foglalkoztatók. A kormány létszámcsökkentésre irányuló szándékát támasztja alá az is, illetve a Költségvetési Tanács véleménye, miszerint a közszférában 3,3 százalékos létszámcsökkentés várható. Mivel 30 milliárd forint költségvetési bevételről van szó, a Mi Hazánk Mozgalom választ vár arra, hogy Gulyás Gergely tévedett-e, vagy a törvényjavaslat tartalmaz valótlanságot. A kormány tervez-e a központi költségvetési szerveknél létszámcsökkentést végrehajtani, amennyiben igen, arra idén vagy jövőre kerülhet-e sor, és az egyes szerveknél mi alapján fogják meghatározni a létszámcsökkentés mértékét? Végezetül, bár csak pár másodpercem van, ez a költségvetési tervezet tulajdonképpen engedi az inflációt a magasban tartani vagy engedi emelni, ezért a kérdés csak az, hogy jövőre a kenyér megint 3 lesz-e, csak nem forintban, hanem euróban. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Kanász-Nagy Máté úrnak, az LMP képviselőcsoportja részéről. Parancsoljon, képviselő úr! KANÁSZ-NAGY MÁTÉ (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a költségvetésnek a jóléti területeit, illetve a zöld-, fenntarthatósági területeit értékeljem röviden! Utóbbit viszonylag nehéz lesz, mert azt nem igazán tartalmazza a költségvetés, ott inkább a hiányokról kell beszámolnom. A jóléti területtel kapcsolatban, ha technikailag akarnám értékelni a költségvetést, akkor viszonylag nehéz dolgom van, ugyanis nagyon nehéz kihámozni, kivenni azt a költségvetésből, hogy pontosan mit tekintenek jóléti kiadásnak, pontosan hol vannak ezek a jóléti kiadások. Azért az elmúlt években, elmúlt évtizedben is ezzel a problémával küszködött a költségvetés, hogy mi az, ami szociális kiadás, mi az, ami jóléti kiadás, társadalompolitikai célú kiadás. Ezt nehezen lehet megtalálni, az indoklások sem feltétlenül tartalmazzák, hogy ezek micsodák. Korábban, amikor még létezett az Emberi Erőforrások Minisztériuma, akkor sem volt egyszerű a helyzet. Most, hogy nem is létezik ilyen minisztérium, talán ez még nehezebb. A főbb számokból azonban az mégis kiolvasható, hogy amilyen elvonások érintették a jóléti területet a korábbi években, gyakorlatilag 2010 óta, ezeknek a visszapótlása, korrekciója az idei évben sem történik meg. Ami nagyon-nagyon fontos - többször elhangzott már itt a vita során -, hogy egy rekordinflációs időszakban vagyunk. Ennek a rekordinflációnak a korrigálása akár a szociális normatívák, a szociális dolgozók bérei, a pedagógusbérek terén, a szociális ellátások, pénzbeli ellátások terén szintén nem történik meg. Nekünk az az álláspontunk, hogy egyébként a jóléti terület a közszférának egy nagyon fontos területe. Ennek kiemelt jelentősége van abból a szempontból, amit mi egyébként a politika fő céljának tekintünk. Ez az emberek, családok, közösségek jóllétének, életminőségének az emelése. Mi ezért szeretnénk sokat és nagyon sokat költeni a közszférára, mert ez hozzájárul az egyének, családok, közösségek, településen élők jóllétéhez, ami jóval több és jóval szélesebb fogalom, mint a jólét, ami egy anyagi, materiális meghatározást jelent. Szeretnék rátérni a közszférára, a közszféra bérhelyzetére, ami nagyon-nagyon súlyos. Itt az alapvető probléma az, hogy szükség lenne egy inflációkövető, folyamatosan emelkedő, versenyképes közszférára, a közszolgálatban dolgozóknak ilyen versenyképes béreket kellene biztosítani. Ez a korábbi években sem történt meg, és a jövő évben sem történik meg. Ezeket az érdemi béremeléseket nem tartalmazza a jövő évi költségvetés.