Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 23. csütörtök - 15. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz):

288 rendelkeznek, ahogy azt önök állítják, de egyenesen a csőd és a működésképtelenség szélén billegnek, köszönhetően az elmúlt évek őket ért kivéreztetéseinek, forráselvonásainak. Csak hogy a legkisebb mértékű támogatást elnyerő, előbb is említett Audit említsem példaként, a 8,5 milliárd forintból 500 új munkahely létrehozását támogatta az állam, amely munkavállalónként 17 millió forintot jelent, ami a jelenlegi hazai átlagkeresettel számolva csaknem 34 havi átlagfizetésnek felel meg, ami közel három év fizetése és bértömege. Mondanám, hogy nem kételkedünk a befektetés hasznosságában, de ebből a 8,5 milliárd forintból legalább ugyanennyi, ha nem több magyar munkahelyet is létre lehetett volna hozni magyar kézben lévő cégek számára, ezek pedig szavatolják, hogy a befektetésünk nem külföldi tőkeként fogja végezni. Minden egyes külföldre vitt forint, amelynek kivitelét közvetve támogatja a magyar kormány is, veszélyezteti a magyar gazdaságot, a magyar gazdaság válságállóságát, és mélyíti a lehetőségét annak, hogy Magyarország elmerüljön a recesszió mocsarában. Nemcsak látnunk kell az előttünk álló válsághelyzetet, de hathatós intézkedéseket is kell tennünk annak érdekében, hogy hatékony prevenciót tudjunk végrehajtani egy olyan világgazdasági helyzet közepén, mint amilyet ma is tapasztalhatunk magunk körül. Az olcsó élelmiszer megtermelésével megerősíthetjük nemzeti valutánk értékét, a magyar emberek számára garantálhatjuk a jó minőségű, olcsó hazai termékeket, biztosíthatjuk a saját munkahelyeket, visszaszoríthatjuk az inflációt, és a vidéken megtermelt magyar élelmiszerek a boltok polcain pedig nem európai, magas árakon jelennének meg, hiszen mi is képesek vagyunk megtermelni és feldolgozni azokat, amelyre a nemzetgazdaság alapjait fel lehetne húzni, és nem függenénk az euró újabb elszabadulása után tapasztalható árrobbanásoktól. Ezen intézkedések képeznék az alapját annak, hogy a magyar adófizetőknél, mint ahogy említettem is, több pénz maradhasson, ezáltal a válság ideje alatt az életszínvonaluk pedig ne csökkenjen. A feladat előttünk, önök előtt áll. Kérem önöket, hogy ne politikailag, hanem szakmailag döntsenek a költségvetésünk elfogadásáról, hogy az minden szempontnak megfeleljen, ami hazánk, a magyar emberek érdekeit tartja szem előtt. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a Mi Hazánk soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló a Fidesz képviselőcsoportjából Hörcsik Richárd képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó. DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az Országgyűlés, amint az számos költségvetési vitában az elmúlt évtizedekben elhangzott, legfontosabb hatásköreinek az egyikét gyakorolja, amikor az ország pénzügyi tervét vitatja meg és fogadja el. Ha jól számolom, számomra ez már a 28. költségvetési vita, amiben részt veszek. Azt is tudjuk, hogy a költségvetés hagyományosan naptári évre szól, így az ország sorsát befolyásoló folyamatokra is könnyebben reagál. Gazdasági növekedés és nehézség idején is éppúgy szükség van a költségvetésben a megfontolásra, hogy a körülményeinket is figyelembe vevő cselekvési terv tudjon születni. Úgy vélem, hogy mindezekre az elmúlt években különösen is nagy szükségünk volt, hiszen ezt az időszakot - már nagyon sokszor elhangzott a képviselőtársaimtól - a koronavírus-járvány miatt a bizonytalanság jellemezte. Sajnos nem állíthatunk mást az elkövetkezendő évekről sem: ahogy kijöttünk a koronavírus válságából, máris itt van a háború válsága, és az orosz-ukrán háború gazdaságilag is fenntartja ezt a bizonytalanságot, ahogy nemrégen erről előadást tartott Kovács Árpád. Tehát úgy vélem, hogy így ennek az évnek a költségvetésének az összeállításában még nagyobb lesz az igény arra, hogy végre a bizonyosság uralja életünket. Úgy látom, hogy a kormány mindent elkövet, hogy ez a bizonyosság kialakuljon. Látszik ez abból is, hogy a szokott időben terjesztette elénk a költségvetésitörvény-javaslatot, amelynek a célja - ahogy Varga Mihály miniszter úr expozéjában megfogalmazta -, hogy az eddigi eredményeinket a nehéz körülmények között is meg tudjuk védeni. Bár a délszláv háború után 30 évvel ismét háború dúl a szomszédságunkban, ami sajnos globális élelmiszer- és energiaválsággal fenyeget, továbbra is elsőrendű cél a családok anyagi biztonságának a megvédése, az infláció féken tartása és a megfizethető rezsiárak megőrzése. Úgy vélem, tisztelt államtitkár úr, hogy ez önmagában is egy nagyon nagy eredmény, nemes célkitűzés, különösen, ha körbenézünk Európában, hogy a szomszédos európai uniós tagországokban milyen energia-, milyen rezsiárak vannak. Ezt az ambiciózus célkitűzést egyébként a tavalyi 7 százalék feletti európai összehasonlításban is kiemelkedő gazdasági növekedésünk tudta megalapozni, ahogy a jövőre előirányzott 4,1 százalékos gazdasági növekedést és a 3,5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánycélt is. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy hiszem, hogy a bizonytalansággal terhes időkben igazán fontos érték a stabilitás, ennek a költségvetésnek a stabilitása is, és a fegyelemre törekvő költségvetés. Felmerül tehát a kérdés, hogy mit jelent ez a stabilitást és fegyelmezettséget tükröző költségvetési javaslat például az uniós ügyek, valamint szűkebb pátriám, választókerületem, Zemplén-Abaúj prioritásának a szempontjából. Tisztelt Képviselőtársaim! Elsőként is a költségvetés európai uniós kapcsolatait bemutatva azt mondhatjuk el, hogy a jövő évben háromféle folyamat jellemzi majd a költségvetést. Egyrészt jól tudjuk azt, hogy lezárulnak a 2014-20-as programok, másrészt a 2021-27-es költségvetés keretében összesen 7900 milliárd forint áll a rendelkezésre a kohéziós és a strukturális programokra.