Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 23. csütörtök - 15. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz):

289 (14.20) Ezen programok forrása az uniós többéves pénzügyi keret, ahogy ezt leánykori nevén szoktuk nevezni, az MFF. A 2023. év vonatkozásában tehát a költségvetésen keresztül 2057 milliárd forint uniós támogatás - ha jól számolom, akkor ez a GDP-nek mintegy 3 százaléka - érkezik a hagyományos, tehát a hétéves uniós költségvetési keret alapján erre az évre. Fontos kiemelni, hogy a közös agrárpolitika újításának köszönhetően - majdnem azt mondom, hogy ez is magyar sajátosság - 50 százalékról 80 százalékra emelkedik a nemzeti társfinanszírozási arány, ami, úgy vélem, hogy sokkal több forrást, ezáltal nagyobb lendületet adhat a gazdáknak. Ezen összeghez adódnak a költségvetésen kívüli támogatások döntően, amit úgy szoktak mondani, hogy a közvetlen termelői támogatások. Ez összesen 511 milliárd forint értéket tesz ki. Ezzel szemben most nézzük az érem másik oldalát, hogy Magyarország mennyit fizet be az európai uniós büdzsébe: ez jövőre 605 milliárd forint befizetést jelent. Vagyis a mérleg nyelve még mindig a mi javunkra billen. Tisztelt Képviselőtársaim! A jövő évi költségvetés kapcsán az uniós források harmadik feltételezett irányát a koronavírus hatásainak enyhítésére létrehozott „Jövő nemzedék - EU”, Next Generation European Union jelenti, ahogy azt szoktuk rövidítve nevezni, az RRF, a helyreállítási és ellenálló-képességi eszköz révén. Jól tudjuk azt, hogy Magyarország már 2021 májusában benyújtotta az eszközhöz való hozzáférést lehetővé tevő 2511 milliárd forintos keretösszegű nemzeti tervét. Erről a folyamatról egyébként az Európai ügyek bizottságát folyamatosan tájékoztatta és tájékoztatja Ágostházy Szabolcs államtitkár úr. Magyarország 7,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásra jogosult, és 9,6 milliárd euró hitelfelvételre is lehetősége nyílik. A kormány, nagyon helyesen, a költségvetési tervezés során azon az elvi alapon áll, hogy ez a forrás a miénk, jár nekünk, így ezt a költségvetésben szerepeltetni kell. Jól tudjuk, hogy az Európai Bizottsággal a tárgyalások jelenleg is zajlanak Navracsics Tibor miniszter úr vezetésével a folyósítás érdekében. Szeretném megjegyezni, hogy a közös hitelfelvételt eleve Magyarország az Unió egységének a megőrzése érdekében is támogatta. Elsősorban nem nekünk lett volna rá szükség vagy lenne szükség, hanem a déli államoknak, amelyek valóban nagy gazdasági problémával küzdöttek és küzdenek jelenleg is. A források mostani visszatartása az Európai Unió részéről nem fair, egyértelműen politikai okokra vezethető vissza, és én hozzáteszem magyar képviselőként, hogy elhibázott európai uniós politikai okokra, ezt le kell szögeznünk. Tehát a labda most nem a mi térfelünkön pattog. Tisztelt Képviselőtársaim! Az utóbbi évek dinamikus gazdasági növekedése és a költségvetési stabilitás, én úgy hiszem, valódi fordulatot jelent a 2010 előtti válságkezeléshez képest. Csak egyetlen számot. 2004-ben az uniós csatlakozásunkkor az egy főre jutó GDP Magyarországon az uniós átlag 61 százaléka volt; ma ez 76 százalék. Ez olyan adat, amellyel Magyarország például Portugáliát is megelőzte. Fontos adat, hogy 2010-ben Magyarországon minden harmadik ember ki volt téve a szegénység kockázatának. Ez az arány, írd és mondd, tíz év alatt 18 százalék alá csökkent. Tisztelt Képviselőtársaim! A legutóbbi Európai ügyek bizottsága ülésén pedig az Európai Bizottság képviselője is elismerte, hogy 2010-ben a magyar foglalkoztatottsági ráta alig haladta meg a 60 százalékot, most pedig 79 százalék közelében van. Tisztelt Elnök Úr! Az eredmény az eredmény. Ezt nemcsak az Európai Unió Bizottsága, de úgy vélem, hogy a magyar választópolgárok is elismerték és elismerik. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy mindezek az eredmények nyitották meg az utat az olyan kormányzati intézkedések előtt, amelyek a további fejlődés ígéretét és valós ígéretét hordozzák a polgárok számára, és ezek az ígéretek már fokozatosan megvalósultak. Engedjék meg tehát, hogy röviden megvizsgáljuk a költségvetési javaslatot abból a szempontból is, hogy mit ígér kifejezetten a zempléni és az abaúji polgárok számára, miként tudjuk megőrizni az eddigi eredményeket szűkebb pátriámban, Abaújban és Zemplénben, és hogyan tudjuk tovább erősíteni a térség gazdaságát. Elsőként is a területfejlesztésnek kifejezetten a Tokaj-Hegyalja térségét illető vonatkozásairól kell röviden szólnom. Mint az ismeretes, a kormány 2020-ban meghozott határozatával a Tokaj-Zemplén-térség fejlesztéséhez szükséges kormányzati intézkedésekre, közte útépítésre, rekonstrukcióra, turisztikai fejlesztésre, városrehabilitációra, nem sorolom tovább, a költségvetési forrásból 150 milliárd forintot biztosít hároméves felosztásban. A Tokaj-Zemplén-térség fejlesztési program, úgy vélem, egyértelműsíti számunkra, hogy lehetővé teszi az ország legfontosabb térségében - ez nekünk természetesen Zemplén és Abaúj -, hogy itt is megvalósuljanak céltudatosan ezek a fejlesztések. A program megvalósítása egyébként elkezdődött, bár a nehézségek miatt a programban az ez évre szánt összeg a 20 milliárd forintot súrolja, de ez a hároméves program sikerét alapvetően nem fogja befolyásolni. Másodszor: választókerületem szempontjából nagyon fontos eredménynek tartom a „Magyar falu” program eddigi eredményeit, amelyre, hála istennek, a jövő évben ugyancsak a külső nyomás, környezet miatt 26,7 milliárd forint áll rendelkezésre. Tehát számunkra fontos üzenet, hogy folytatódhat Abaúj és Zemplén aprófalvas településeinek a fejlesztése. Egyrészt számos projekt méltó még a támogatásra, ezek közül kell tehát az önkormányzatainknak, a