Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 23. csütörtök - 15. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - SZABÓ REBEKA (Párbeszéd):

258 Én ebben teljesen egyetértek önnel, és nagyon örülök, hogy az önök padsoraiból is elhangoznak ezek a mondatok. Csak azt nem értem, hogy amikor ellenzéki képviselők, például egy főpolgármester-helyettes ilyeneket mondanak, hogy esetleg kevesebb energiát kéne használni, akkor rászáll a fideszes média, üldözni fogják, és minden, Fidesz által befolyásolt médiafelületen - hogy mondjam? - szinte őrültnek bélyegzik, hogy hogy lehet ilyet mondani, hogy használjunk kevesebb energiát. (10.50) De én örülök, hogy ezt most Juhász Hajnalka is elmondta, mert akkor ezek szerint csak... Lejegyzeteltem ezt a mondatot, majd megnézhetjük a jegyzőkönyvben. Tehát akkor örülök, hogy mégiscsak van valahol egy ilyen konszenzus, hogy igen, egyébként egy klímaválság és egy energiaválság idején az energiatakarékosság és energiahatékonyság, hogy elérjük azt a komfortfokozatot, amire az embereknek szüksége van, de kevesebb energiát használjunk erre, ez igenis egy nagyon fontos cél. De sajnos azt látom, hogy még annak idején Orbán Viktor kormányfő úr, amikor még csak a második miniszterelnöksége kezdődött, akkor ő elmondta, hogy nem lesz környezetvédelmi minisztérium, ezt már akkor láttuk, de a környezet- és természetvédelem kormányzati súlya változatlan marad. Aztán még annak idején a boldog emlékű Szájer József fideszes EP-képviselő is tett egy ígéretet, még akkor, amikor ő Alaptörvényt szerkesztett, hogy a környezet- és természetvédelem alkotmányos garanciái változatlan érvénnyel kerülnek majd át a régi alkotmányból az új fideszes Alaptörvénybe. Én attól tartok, hogy ez nem teljesült. Ezekhez képest most ott tartunk, hogy a fenntarthatóságnak Európában egyedülálló módon már a negyedik ciklus óta nincs képviselete a kormányban, teljesen leépült ez az ágazat, elveszítette szakmaiságát és tekintélyét a kormányhivatalokba betagolt környezetvédelmi hatóság, és sajnos a nyilvánvalóan alaptörvény-ellenes kiemelt beruházási törvény révén a hatalom manapság bármilyen állami vagy magánberuházást függetleníteni tud a hatályos környezet- és természetvédelmi jogszabályoktól, ahogyan azt most éppen számos esetben látjuk, akár a Fertő tó tönkretétele kapcsán is. De Budapest területén belül is számos ilyen kiemelt beruházás van, az egyik pont a zuglói Bosnyák téren, ahol nem sikerült a helyi emberek véleményét meghallgatni, mielőtt kiemelt beruházássá nyilvánították volna. Sajnos, a benyújtott költségvetési tervezet is ennek a tragikus és megmagyarázhatatlan leépülési folyamatnak a folytatását ígéri, illetve nemcsak ígéri, hanem sajnos meg is határozza, merthogy egyetlen, a fenntarthatósághoz kapcsolódó terület sincs benne, amelynek növekedne a támogatása, miközben a környezetileg káros tevékenységekre többet áldoz a kormány. Van egy ilyen sor a költségvetésben, hogy környezet- és természetvédelemi feladatok. Erre volt valamiért tavaly 4 milliárd forint; ez idén 3 milliárdra csökken. Én nem tudom, pontosan mit takar ez a cím, de nem tudom elképzelni, hogy van olyan környezet- és természetvédelmi feladat, amiből el kell venni pénzt, ismerve a magyar környezeti állapotot; különösen azzal összehasonlítva, hogy az autó- és motorsport támogatását közben 3 milliárd forinttal növelik. Én nem tudom, miért kormányzati feladat ez. Nincs elég autógyártó az országban? Állítólag ez a magyar gazdaság legerősebb ágazata. Ha fontos az autógyártóknak az autósport, akkor vajon miért nem támogatják ők ezt a nemes célt? Ha pedig még nekik sem fontos, akkor miért kell mindannyiunk adójából erre a hobbitevékenységre költeni, mondjuk, például a környezetvédelem helyett? Aztán a GMO-kártalanításra szánt keret a háromszorosára nő. Itt felmerül bennem, hogy mi lehet ennek az oka egy olyan országban, amelynek GMO-mentességét az Alaptörvény garantálja. Nem tudom, nem jól működik az import ellenőrzése, vagy esetleg illegális szennyezett vetőmagok kerülnek az országba, folyhatnak termesztési kísérletek, amikről nem tudunk. Ezeket majd meg fogom kérdezni még a megfelelő fórumokon, de nem vagyok benne biztos, hogy ezért a számlát az adófizetőknek kell állni az érintett cégek és az ágazatok helyett. Aztán azt is látjuk, hogy a kétszeresére nő a Központi Nukleáris Alap támogatása. A Nukleáris Alap feladata a nagy aktivitású sugárzó paksi hulladék eltakarításának finanszírozása. Én azt gondolom, hogy ha ez a rendszer tisztességesen működne, akkor ez az alap nem szorulna támogatásra, hiszen a vonatkozó magyar és uniós szabályok szerint a Paksi Atomerőmű befizetéseiből kellene ezt feltölteni. Ehhez képest minden évben állami segítségre szorul ez az alap, és éppen kétszer akkorára, mint legutóbb. Mindezt egy olyan országban vállalja magára a költségvetés, ahol Európában példátlan módon be van tiltva a szélerőmű-építés, és a napelemek pedig meg vannak adóztatva. Én nem tudom, hogy biztosak-e önök abban, hogy ilyen körülmények között, amikor egyébként egész Európa azt keresi, hogy hogyan tudná minél nagyobbra növelni a helyben megtermelt megújuló energia arányát, nekünk egy atomerőmű megtámogatására kell-e költenünk az állam szűkös forrásait. Illetve, hogyha az önök költségvetése valóban a jövőről szólna, és nem a Fidesz-holdudvar pénzigényéről meg az elhibázott gazdaságpolitika nyomán keletkezett rések kétségbeesett betömködéséről, bár most látjuk ebben a költségvetésben, hogy ez sajnos nem is igazán sikerül, akkor egészen más arányokat kellene tartalmaznia ennek a költségvetésnek. Ezért a Párbeszéd benyújt egy módosítójavaslat-csomagot, amelynek több eleme van, megpróbáljuk az igazságos és zöld Magyarország költségvetését legalábbis megközelíteni ebből a kiindulási költségvetésből, amit az önök pénzügyminisztere benyújtott az Országgyűlésnek. A Párbeszéd javaslata, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán teljességgel ellehetetlenült és ugyanezen okok miatt például Finnországban már leállított Roszatom-beruházás jövő évre tervezett 150 milliárdját a szokásos „nem épül semmi, de Mészáros Lőrinc cégei azért jól keresnek” projekt helyett idén inkább, illetve