Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 23. csütörtök - 15. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - SZABÓ REBEKA (Párbeszéd):

259 jövőre, 2023-ban költsük környezetvédelemre. Költsünk ebből jelentős összeget, nagyságrendileg akár 100 milliárdot az otthonok energiahatékonysági korszerűsítésének vissza nem térítendő támogatására. Itt szeretném megjegyezni, hogy minden önkormányzatnak, minden budapesti kerületnek egy visszatérő problémája, hogy akár az önkormányzati tulajdonú lakóházak, akár a magánházak, a társasházak, de akár a kertes házak is, nyilván, ahol nincsenek társasházak kisebb településeken, nem tudnak segíteni az energiahatékonysági felújításokban, és erre alig van valamiféle állami forrás. Korábban az Európai Unió erre már egyszer adott pénzt Magyarországnak valamikor 2012-13 táján, ha jól emlékszem, mintegy 3000 milliárd forintos nagyságrendben. Ezt akkor Lázár János hathatós közbelépése miatt nem sikerült a magáningatlanokra, a társasházakra vagy önkormányzati lakóházakra elkölteni, hanem mindenféle közintézményekre költötték. Én azt gondolom, hogy ha már elhangzott az előbb a KDNP részéről, hogy az a jó energia, amit nem használunk el, akkor elsődleges fontosságú lenne egy klímaválság idején az otthonok energiahatékony felújítása, hiszen egyébként tudjuk, hogy a szén-dioxid-kibocsátás és egyébként városokban a légszennyezés egy része is a nem hatékony, nem jó fűtésből származik. Ezen rengeteget lehetne spórolni. Nem arról beszélünk, hogy az emberek fagyjanak meg az otthonaikban. Nem, nem erről beszélünk, hanem arról, hogy úgy érjünk el megfelelő hőmérsékletet, hogy nem az utcát fűtjük, és erre igenis egy nagyon nagy összeget kellene végre áldozni a kormánynak, nyilván egyébként évekre előre, egy hosszú távú programban. Mondjuk, volt 12 évük, amikor ebben tehettek volna valamit, de hát ezt nem igazán sikerült megtenni. Szeretnénk mintegy 30 milliárdot költeni környezeti károk elhárítására is. Sajnos Magyarországon még mindig nem alkalmazzák kellőképpen a „szennyező fizet” elvet, és nagyon sok olyan, évtizedekre visszanyúló környezeti kár van ebben az országban, akár, ha különböző szennyező ipartelepek felszámolására is gondolunk, amelyeket még mindig nem sikerült végrehajtani. Nagyon fontos lenne, és legalább 5 milliárdot érne az, hogy az egyébként gyakran állami feladatokat átvállaló környezet- és természetvédő civil szervezeteket támogassák és az ő feladataikat finanszírozzák egy kiszámítható, átlátható pályázati struktúra kere-tében, de odafigyelve arra, mondom, hogy nagyon gyakran ezek a civil szervezetek kvázi állami feladatokat látnak el. Ha már állami feladatokat ellátó civilekről van szó, akkor újra elmondom, hogy hozzák létre az országos állatvédelmi alapot, jelenjen meg ez így külön csomagként a költségvetésben, erre nagyságrendileg 8-10 milliárd forintot szerintem érdemes lenne fordítani, amiben több, állatvédelemmel kapcsolatos feladatot is lehetne finanszírozni. Egyrészt szintén itt van nagyon sok civil szervezet, amelyek állami feladatot látnak el az állatvédelem területén. Nekik rendszeres pályázati támogatásra lenne szükségük. Nagyon fontos lenne megoldani, hogy az akár állatvédelmi, akár más ügyekben elkobzott állatok megfelelő elhelyezését és tartását megoldják. Itt nagytestű állatokra, akár legelő állatokra, lovakra, birkákra, szamarakra és egyéb haszonállatokra is gondolok. Van két ilyen hely az országban, egyrészt a Dharma Ló Menedék Alapítvány, másrészt pedig a Bottyán Equus, amelyek lovakat képesek megőrizni. Nem finanszírozzák önök ezeket sem, ez a költségvetés, sem egyébként az Agrárminisztérium nem segít rajtuk, pedig ez is egy nagyon fontos állatvédelmi feladat lenne. Fontos lenne az ebrendészeti telepek korszerűsítésére, ellenőrzésére költeni, szemléletformálásra, ivartalanításra. Hosszan tudnám még sorolni, de akkor nem maradna elég idő másra. Tehát az országos állatvédelmi alap létrehozására teszünk javaslatokat. Aztán nagyon fontos lenne az országban lévő nagy tavak állapotát javítani. Itt van a Tisza-tó, a Velencei-tó, a Fertő tó és nyilván a Balaton. Egyrészt nagyon jó lenne, ha nem költenének rengeteg turisztikai forrást környezetkárosító beruházásokra. Azt látjuk, hogy gyakorlatilag tönkreteszik, a Balatonban egyrészt irtják a nádast, tönkreteszik a partot, rengeteg beruházás épül közvetlenül a partra. A balatonaligai magaspart tönkretételét említem most csak idő hiányában. (11.00) Én azt gondolom, hogy a turisztikai beruházásokat is meg lehetne úgy valósítani, hogy ne tegyék tönkre a természeti környezetet, gyakorlatilag ezzel ezeknek a vizeknek a jövőjét veszélyeztetik. Tehát ezekre ne fordítsanak pénzt, ellenben például a rekonstrukciós munkákra, például a Velencei-tó esetében a vízpótlás hatékony és természetközeli megoldására viszont kellene pénzt fordítani. Nagyon lényeges lenne, hogy a nemzeti parkok finanszírozását megemeljék. Magyarország nemzeti parkjai védik, őrzik a természeti területeket. Én azt gondolom, hogy a jelenleg betervezett kevesebb mint 13 milliárd forint erre nem elég, javaslatot teszünk a nemzeti parkok személyi és működési keretének is az emelésére. Tényleg ők a letéteményesei a természeti örökségünk megőrzésének. Nagyon nagy probléma egyébként Magyarországon a vízvezetékek állapota, a teljes víziközmű-hálózat rekonstrukciójára lenne szükség. Sajnos, az önök rezsicsökkentése, illetve a vezetékesközmű-adó miatt elmaradnak gyakran a karbantartások és a fejlesztések. Ez az egész országban probléma, de például a budapesti agglomerációban konkrét vízhiányokhoz vagy rossz minőségű ivóvízhez vezet. Példaként említhetem Érd vagy Pilis települést, ahol gyakran tapasztalják, hogy barna színű, üledékes víz folyik a csapból, mert egy tisztítóberendezés megvásárlására nincsen pénz. Tehát egészen egyszerűen erre létre kellene hozni egy alapot, amelyből szintén évről évre ütemezetten segítik a víziközmű-hálózat rekonstrukcióját.