Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 23. csütörtök - 15. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: Köszönöm a hozzászólást. Megadom a szót Szabó Sándornak, az MSZP képviselőcsoportja részéről. Jegyző úr, parancsoljon! - SZABÓ SÁNDOR (MSZP):

247 felhasználásával csökkenteni lehet a klímaváltozás káros hatásait, valamint a hosszabb utánpótlási idővel rendelkező felszín alatti vízkészlet túlzott igénybevételét, mely vízkészlet egyébként a hazai ivóvízigény jelentős hányadát biztosítja. Új elemként megjelent a tisztított szennyvizek, valamint a szürkevizek öntözési célú felhasználásának a lehetősége is. A törvény és intézkedési csomagja révén elhárultak a hazai mozaikos birtokszerkezetből adódó termelői öntözésfejlesztési beruházások megvalósítását és működését akadályozó tényezők. (9.40) Mindezek fényében nem meglepő, hogy a költségvetésben az öntözés igénybevétele, fejlesztése fejezeti kezelésű előirányzat jelenleg 489,4 millió forint összegű támogatást tartalmaz, mely támogatás célja az öntözésfejlesztési célú intézkedésekhez szükséges forrás biztosítása, mivel az állami főművek fejlesztése mellett az öntözött területek növekedéséhez elengedhetetlen a termelői oldalon jelentkező igények kielégítése is. Mindezzel összhangban kiemelt fontosságú a természeti értékeink védelme is és a természetvédelmi pályázatok további támogatása, melyek önrészösszegéhez nyújt jelenleg is pénzügyi támogatást az Agrárminisztérium, ennek köszönhetően az uniós és egyéb nemzetközi forrásokat minél szélesebb körben tudjuk kihasználni. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt időszakban tapasztalhattuk - akár a koronavírus-járvány hatásaival összefüggésben is -, hogy jelentősen növekedett a társadalom igénye az erdők sokrétű szolgáltatásai iránt, amire válaszul a költségvetés a korábbinál is nagyobb hangsúlyt fektet az erdők gazdasági, védelmi és közjóléti szolgáltatásainak fejlesztésére, a környezeti nevelésre az ember és az erdő viszonyának javítása érdekében, valamint az erdő rekreációs szerepének erősítésére. Mindezek mellett természetesen a továbbiakban is nagy hangsúlyt fektet a nemzeti erdőstratégiában foglalt célok megvalósítására és teljesítésére, az erdővagyon megőrzésére és gyarapítására, a természetközeli erdőgazdálkodási módszerek fejlesztésére, továbbá az erdők egészségének védelmére, ellenálló és alkalmazkodóképességük javítására, a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésére. Fontos, hogy az erdőket ma a jövő nemzedéke szükségleteinek figyelembevételével használjuk. Mindezekből is látszik, hogy Magyarország Kormánya a természetvédelem, a családok védelme érde-kében hozott döntései során nemcsak a családok pénzügyi támogatását tartja szem előtt, hanem ez a vízió kiterjed a magyar családok egészségének és életminőségének a védelmére, illetve az egészséges környezethez való alkotmányos jog érvényesítésére is, mely cél a környezet állapotának javítása, a gazdasági fejlődés és a környezetvédelmi szempontok összehangolásában is megjelenik. Mindehhez kulcsfontosságú feltételeket jelent a természeti erőforrások fenntartható használata, a környezet minőségének javítása, a természeti örökség megőrzése és a környezeti biztonság megőrzése. Ennek fényében kiemelt célként jelenik meg a környezettudatosságot növelő programok, fenntarthatóságot népszerűsítő események bővítése, valamint az olyan, környezeti nevelést szolgáló, többéves múltra visszatekintő programok folytatása, mint például az országos iskolakert-fejlesztési program, a zöldóvodaprogram vagy éppen a „Ments meg egy kertet!” program. Az előbbiekben felsorolt számos költségvetési elemből is világosan látszik, hogy ma Magyarország elkötelezett abban, hogy megvédje a természeti örökséget és annak az életformának a természeti feltételeit, amelyeket a magyar emberek együtt alakítottak ki. Ez a költségvetés rendkívül nehéz körülmények között is biztosítani tudja a magyar családok védelmét, hazánk energiabiztonságát, a rezsicsökkentés vívmányának a védelmét, a teremtett környezetünk védelmét és a fiatalok jövőjét, ezért rendkívül fontos a törvényjavaslat támogatása. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm a hozzászólást. Megadom a szót Szabó Sándornak, az MSZP képviselőcsoportja részéről. Jegyző úr, parancsoljon! SZABÓ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Talán azzal érdemes kezdeni, hogy a kormány most elénk benyújtott jövő évi költségvetési tervezete túlságosan is hurráoptimista. Nem egy jó környezetben született, valóban, de nem is jó időben, elhamarkodva, és előttünk látva a kiszámíthatatlan gazdasági környezetet, talán a kormány megfontolhatta volna, hogy ezt a költségvetési tervezetet egy későbbi időszakban, megalapozottan, megfontolt számokkal nyújtsa be a parlament elé. 4,1 százalékos GDP-emelkedéssel számol, amit egyébként már a Költségvetési Tanács is nyílt kritikával illetett, ugyanis kisebbfajta csoda kell ahhoz, hogy ez megvalósulhasson. De a Költségvetési Tanács nemcsak ezt mondta, hanem azt is sürgette, hogy a kormány minél hamarabb állapodjon meg az Európai Bizottsággal, hiszen a hazánknak járó 40 milliárd euróra Magyarországnak nagyobb szüksége van, mint korábban bármikor. A büdzsé tervezési számai alapján megállapítható, hogy a kormányzat a GDP-növekedést, az adóbevételek megugrását rendkívüli módon felül-, míg az inflációt, valamint a hiány mértékét pedig rendkívüli módon alultervezte. Az áremelkedések ütemét 5 százalékban, az euró árfolyamát 307 forintban határozta meg, és ezek a számok a büdzsé megalapozottságának mértékét is jól tükrözik, sokkal inkább álomvilágnak tekinthetők. Az is látszik, hogy a kormány egyáltalán nem magán kezdte a spórolást, mint ahogy az új különadók bevezetésénél ezt bejelentette. Az állam magára sokkal többet fordít, mint korábban, a jóléti funkciókat pedig jelentős mértékig visszavágta. Csak hogy néhány számot összehasonlítsunk a korábbi szocialista kormányok