Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak
2022. június 23. csütörtök - 15. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: Köszönöm a hozzászólást. Megadom a szót Szabó Sándornak, az MSZP képviselőcsoportja részéről. Jegyző úr, parancsoljon! - SZABÓ SÁNDOR (MSZP):
248 idejéből is: az oktatásra GDP-arányosan 37 százalékkal, az egészségügyre 14 százalékkal, a nyugdíjakra pedig 31 százalékkal költ kevesebbet jövőre a kormány, mint egyébként ezt 2010-ben tette. A szociális területet áttekintve azt lehet mondani, az évek, évtizedek óta nem látott áremelkedések, a beláthatatlan idejű gazdasági válság ellenére továbbra sem mondhatjuk el, hogy a kormány segítene a legszegényebbeken, legjobb esetben is csupán a stagnálást garantálja. Az inflációt éppen elérik a minimális emelések, akár a nyugdíjaknál, akár az egyes szociális ellátásoknál, tulajdonképpen semmiféle perspektívát nem kínálnak a szegénységben élő több százezer nyugdíjasnak vagy éppen családoknak. A lakáshoz jutás állami támogatása továbbra is a magasabb jövedelműek kiváltsága lesz, a rosszabb helyzetű családok változásra nem igazán számíthatnak. Hiába a családvédelmi akció, láthatóan a gyermekszületések további csökkenésével számol a kormány is, hiszen az ezzel kapcsolatos költségvetési sorok jelentősen csökkennek, kevesebb jut anyasági támogatásra, gyesre, gyetre, de még a bölcsődeépítésre is. Az adatokból egyébként egyértelműen kiszámolható, hogy a GDP csupán 23,6 százaléka jut jóléti kiadásokra az idei 24,6 százalék helyett, szintén jelzésképpen, egyébként 2010-ben ez még 31,1 százalék volt. Rátérve az önkormányzatokra, a 2022. évi költségvetés önkormányzatokat érintő fejezetét számostekintetben a tavalyi számok ismétlődése jellemzi. A magas infláció és a forint árfolyamának romlása, valamint az energiaárak bődületes emelkedése ellenére szinte tulajdonképpen ugyanakkora összeg található az önkormányzatok költségvetésében, mint a korábbi években az tapasztalható volt. A központi költségvetés szolidaritási hozzájárulásnak nevezett, önkormányzati adóból származó bevétele ismét emelkedni fog. A számokat nézve 2020-ban ez még 43 milliárd volt, 2022-ben már ennek a háromszorosa, 130 milliárd, és jövőre 217 milliárd forintot kíván beszedni a központi költségvetés az önkormányzatoktól. A gépjárműadóról már nagyon sokat beszéltünk. Ez tulajdonképpen most már teljes egészében a központi költségvetés bevételét képezi. Ez egyébként 2019 óta 35 milliárd forint veszteséget jelent az önkormányzatok számára, ami azért fájó, hiszen a működésen túl talán ez volt az egyetlen bevétele különösen a kistelepüléseknek, amiből esetleg valamilyen fejlesztést vagy bármi mást meg tudtak valósítani. Továbbra is nő az önkormányzatok terhe azzal, hogy kikerültek a rezsicsökkentés hatálya alól. Egy kormányhatározat kimondja, hogy a rezsicsökkentés szabályait úgy kell módosítani, hogy azok a jövőben csak a lakossági fogyasztókra legyenek érvényesek, így tehát az önkormányzatok még nehezebb helyzetbe fognak kerülni a következő évhez képest. Talán egyetlen pozitívum vagy egyetlen előrelépés az önkormányzatok szempontjából, hogy véget ér az egyik legfontosabb bevételi forrásuk, a kis- és középvállalkozások iparűzésiadó-kedvezménye, legalábbis ez egyelőre így tűnik. De hosszú még az év, Parragh Lászlónak, tudjuk, zseniális ötletei vannak, az év második felében még bármilyen javaslattal előállhat, amit egyébként a kormány a magáévá tehet. Egyébként ez a tétel 150 milliárd forinttal csökkentette a települések forrásait. A közvetlen választókerületemben, melynek központja Szeged, az önkormányzat helyzetét áttekintve elmondhatjuk, hogy csak ebben az évben - hogy néhány számot jelezzek - milyen bevételkiesések, elvonások valósultak meg. A hipakiesés 2,3 milliárdot, a gépjárműadó elvétele 500 millió forintot, a szolidaritási adó 1,9 milliárdot, míg a tömegközlekedés támogatásának elmaradása 328 millió forintot jelentett csak ebben az évben. Hogyha meg is szűnik az iparűzésiadó-kedvezmény a következő évben, akkor sem lehetünk sokkal boldogabbak, mert - mint említettem korábban - a szolidaritási adó jelentős mértékben megemelkedik, tehát csak Szeged esetében ez 1,9 milliárdról 3,5 milliárd forintra fog emelkedni. (9.50) Folytatódik a „Modern városok” programjának visszaszorulása is. A számokat tekintve 2020-ban 135 milliárd, 2021-ben 85 milliárd, 2022-ben 50 milliárd, a következő évi költségvetésben pedig csupán 23,3 milliárd forintot jegyezhetünk fel. Hasonló utat jár be egyébként a „Magyar falu” program is, amely a kistelepüléseken élő emberek életminőségének a javítását szolgálná, valamint az 5 ezer fő alatti kistelepülések úthálózatának javítását tűzte ki célul. Erre egyébként tavaly az 50 milliárd forint működési támogatás mellett további 43 milliárd forint felhalmozási kiadás állt rendelkezésre, most, jelenleg a következő évi költségvetésben csupán 26,7 milliárd forint felhalmozási kiadás szerepel. Összességében elmondható tehát, hogy a jövő évi költségvetés nem fogja megoldani az önkormányzatok gondjait, amit főleg 2019 óta tapasztaltunk, sőt kijelenthető, hogy az elszabadult energiaárak tekintetében akár tömeges önkormányzati csődök is bekövetkeznek, amennyiben a kormány nem fog egyértelmű és érdemi segítséget nyújtani a települések számára. Éppen ezért az MSZP képviselőjeként módosító javaslatot nyújtottam be az önkormányzatok finanszírozásának javítása érdekében, melynek lényege értelemszerűen az önkormányzatok pénzügyi helyzetének jobbá tétele, ami egyébként teljes egészében összecseng az önkormányzati szövetségek, érdekvédelmi szövetségek korábbi, illetve mostani álláspontjával is. Ilyen a gépjárműadó teljes mértékben településeken történő maradása, hogy a települések a működési kiadásokon túl valamilyen fejlesztést is megvalósíthassanak, és leginkább infrastruktúrafejlesztésre fordíthassák ezt az összeget. Kapják vissza a települések a közösségi közlekedési támogatást, ami 2 milliárd forint volt nagyon sokáig, de az elmúlt két év költségvetésében ez az összeg már nem szerepelt.
