Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 23. csütörtök - 15. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Juhász Hajnalkának, a KDNP képviselőcsoportja részérőll. Parancsoljon! - DR. JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP):

246 nemzeti konzultáció alapján is egyértelmű, hogy a magyar emberek elutasítják azt, hogy az európai gazdaság zöldátállásának költségeit a lakosságra terheljék. Tisztelt Képviselőtársaim! A jelen költségvetésben teremtett világunk védelmének fontossága számos fejezetben és előirányzatban megjelenik. A nemzetközi elvárásokhoz illeszkedve a magyar klímapolitikáról elmondhatjuk, hogy alapvetően két stratégiai cél mentén alakul: egyrészt célja a hazai üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentése, a gazdaság működésének zöldítése, másrészt pedig az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz való alkalmazkodás. Kiemelt szakpolitikai cél az energiatakarékosság ösztönzése, az energiaszektor klímabarát átalakítása és a megújuló energiaforrások arányának növelése, hasznosításának ösztönzése, illetve az energetikai innovációban rejlő és a klímaváltozáshoz kapcsolódó gazdaságfejlesztési lehetőségek kihasználása. Magyarország klímapolitikai törekvései megvalósításának további kiemelkedő eszköze a LIFE program és a modernizációs alap. A környezetvédelmi feladatok tekintetében említésre érdemes, hogy továbbra is támogatjuk a LIFE közvetlen uniós fejlesztési forrásokból megvalósuló integrált és hagyományos környezetvédelmi projekteket mintegy 473,7 millió forint összegű önrész- és társfinanszírozással, míg a modernizációs alap célja az energetikai rendszerek modernizációja és az energiahatékonyság növelése. Az energiaellátás stabilitása az elmúlt hónapok eseményeit és tendenciáit követően felértékelődött. Hazánk energiapolitikájának fókuszában a jövőben is az ország mindenkori biztonságos energiaellátásának garantálása áll a fenntarthatóság, a fogyasztói teherbíró képesség és a versenyképesség figyelembevételével. Cél a biztonságos, környezetileg is fenntartható és versenyképes energiatermelés és -elosztás, valamint a takarékos energiafelhasználás fejlesztése, hazánk energiafüggőségének csökkentése. Ezzel párhuzamosan célkitűzés a környezeti levegő minőségének javítása, az emberi egészséget és természeti környezetet veszélyeztető légszennyezettség kialakulásának a megelőzése is. A közlekedés, az ipar, az energiatermelés, a mezőgazdaság és a lakosság által kibocsátott részecskeszennyezés csökkentésére szolgáló intézkedések célja az emberi egészség és az ökoszisztémák megóvása, a környezet védelme, a gazdaság működése és fejlődése, a társadalom anyagi, szellemi fejlődésének hosszú távú biztosítása mellett. Az új országos levegőterhelés-csökkentési program minden lényeges légszennyező anyag kibocsátásának csökkentésére országos célértékeket tűz ki, melyek elérése érdekében intézkedéseket is megfogalmaz. Tisztelt Képviselőtársaim! Teremtett világunk vé-delme során kiemelt fontosságú a fenntarthatósági feladatok és közműszolgáltatások előirányzat, melyre 2023-ban az előző évhez képest 6280,7 millió forinttal többet, azaz 25 104,9 millió forintot biztosít a költségvetés. Idetartozik a termékdíjköteles termékek hulladékainak gyűjtése és hasznosítása, a kapcsolódó hulladékgazdálkodási fejlesztések támogatása, lakossági szemléletformálási feladatok ellátása, a hulladékgazdálkodási stratégiai célkitűzéseket meghatározó dokumentumokban megfogalmazottakkal összefüggő tervezési és fejlesztési feladatok ellátása, a hulladékgazdálkodási és víziközműprojektek támogatása, a kiemelt gazdasági övezetek közműfejlesztésének finanszírozása. A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai közt szerepel a jogellenesen elhelyezett hulladék felszámolásának támogatása is, aminek értelmében 1 milliárd forint pályázati összeggel támogatja a kormány az önkormányzatok illegális hulladéklerakás elleni küzdelmét. Ehhez a pályázati rendszer kidolgozása hamarosan meg is kezdődik. Gondoljunk csak bele, hogy ezek az illegálisan elhelyezett hulladékkupacok milyen mértékben szennyezik környezetünket, ha már egyetlenegy, egyébként újrahasznosítható PET-palack is több évszázados lebomlási idővel rendelkezik, mely idő alatt folyamatos szennyezést jelent a környezet számára. Az ilyen termékekkel ráadásul azt is szem előtt kell tartanunk, hogy ha a körforgásos gazdaságnak köszönhetően visszakerülnek a termelésbe, akkor újrafelhasználásának köszönhetően csökkenne a társadalom által gyártott hulladék mennyisége is. E kapcsán kiemelendő, hogy a 2023. évre a körforgásos gazdálkodásért felelős államtitkárság számára a körforgásos gazdaságpolitika tekintetében 45 200,1 millió forint többlet biztosítására kerül sor. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy a Technológiai és Ipari Minisztérium 2023-ban is több mint 222 millió forint értékben fog olyan szervezeteket, szakmai szövetségeket, nonprofit gazdasági társaságokat támogatni, amelyek a környezettudatosság növelésével, környezeti neveléssel, a környezetkímélő technológiák, eljárások, gyakorlatok elterjedésével kapcsolatos feladatokat látnak el. Tisztelt Képviselőtársaim! A környezetvédelmi feladatok mellett szerepet kapnak a természetvédelmi feladatok is. A klímaváltozás hatásairól beszélve nem hagyhatjuk szó nélkül az egyre szárazabbá váló időjárást és annak mezőgazdaságra gyakorolt hatását, hiszen a legtöbb problémát ma a légköri aszály és a légköri szárazság okozza. A vízbiztonság és a biztonságos élelmiszer-termelés fenntartása szempontjából kiemelt fontosságú cél a mezőgazdaság fejlesztése fenntartható, integrált vízgazdálkodással, mely lépést tart az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok várható hatásaival. Hazánkban az öntözött területek aránya jelentősen elmarad az európai átlagtól, ennek megoldására tett lépések egyikeként az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi törvény, valamint az ennek végrehajtásáról szóló 2020. évi kormányrendelet célja, hogy a mezőgazdasági termelők, valamint az öntözéses gazdálkodást tervező ügyfelek olyan lehetőségeket kapjanak, amelyek a fenntartható vízgazdálkodásra ösztönöznek. E két dokumentum a felszíni vízből való öntözést részesíti előnyben, hiszen a felszíni vizek megfelelő tárolásával, átvezetésével, elosztásával, illetve mezőgazdasági öntözési célú