Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 23. csütörtök - 15. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Juhász Hajnalkának, a KDNP képviselőcsoportja részérőll. Parancsoljon! - DR. JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP):

245 hangsúlyozni, hogy a magyar kormány eddig is és ezután is megtesz mindent, hogy a háború és a brüsszeli szankciós politika árát ne a magyar családok fizessék meg, miközben megvédjük az elmúlt évek eredményeit. Számos sikerről számolhatunk be az elmúlt időszakból, amit még a koronavírus-járvány okozta nehézségek sem tudtak semmissé tenni, hiszen az elmúlt évek tudatos gazdaságpolitikájának köszönhetően, ami a munkaalapú társadalom erősítését célozza, hazánk gazdaságát egy stabil állapotban érte a vírushelyzet, aminek köszönhetően Magyarország lényegesen jobban indult újra, a gazdasági élet pedig sokkal erőteljesebben. A GDP történelmi rekordmértékben, 7,1 százalékkal bővült az előző év során. Ezzel szemben ma azzal kell szembesülnünk, hogy egy szomszédos országban háború van. A háború és a brüsszeli energiapolitika hatására felerősödött az inflációs nyomás, valamint soha nem látott energiaár-emelkedést tapasztalunk. Miközben zajlik a XXI. század eddigi legnagyobb geopolitikai átrendeződése, globális energia- és élelmiszerválság fenyeget minket. Ezt tetézné még a brüsszeli politika a globális minimumadó bevezetésével, ami ebben a nehéz helyzetben komoly adóemelést jelentene a cégek számára, és a vállalkozások terheit növelné. A közép-európai országok, köztük hazánk is, felelős és kiegyensúlyozott költségvetési politikát folytattak, ezért alacsonyan tudtuk tartani a munkát és a gazdasági társaságokat terhelő adókulcsokat. Ez a javaslat viszontMagyarországon okozná a legnagyobb károkat, hiszen komoly adóemelést vonna magával a vállalkozások számára, ami pedig a munkanélküliség növekedéséhez vezetne. Álláspontom szerint a társasági adót nem az előbb említett nehéz világpolitikai és világgazdasági körülmények között kellene 15 százalékra emelni. Ráadásul az OECD javaslata eredetileg a digitális nagyvállalatok megadóztatását tűzte ki célul, mára azonban a fókusz eltolódott, és a termelővállalatokra is pluszadóterhet rónának, ami a magyar emberek tízezreinek munkahelyét veszélyeztetné. Ebben a helyzetben a termelővállalatokat sújtó újabb adóterhek végzetesek lehetnek, főleg úgy, hogy a bevezetésre már 2023 elején sort akarnának keríteni, míg a világ többi részén ki tudja, ezt mikor fogják bevezetni, már ha egyáltalán ezt teszik. Egy ilyen döntés az európai vállalatokat hozná versenyhátrányba. Azt kell mondjam, hogy valóban a válságok és a bizonytalanságok korát éljük, ugyanakkor azt megállapíthatjuk, hogy a benyújtott költségvetés ezekben a rendkívüli időkben is kiemelten kezeli a magyar családok, a nyugdíjasok, a magas foglalkoztatottság és a növekedő jövedelmek megőrzését, az életpályaprogramok stabilitásának biztosítását, az egészségügy és a felsőoktatás fejlesztését, valamint a gazdaságilag és társadalmilag is jelentős beruházások végrehajtását. Mindezek megvalósításához legfontosabb feladatunk Magyarország békéjének és biztonságának a megőrzése. Ahogy az MCC Klímapolitikai Intézet egyik tanulmányában is rámutatott, a stabil energiaellátás biztonsága, az energiaszuverenitás növelése és a rezsicsökkentés védelme jelenleg prioritást élvező nemzetbiztonsági kérdések. Az elmúlt napokban frakciótársaim is többször említették már, hogy a magyar kormány számára kiemelt fontosságú a családok védelme és támogatása. Ennek kapcsán a 2023. évre szóló költségvetés számos elemet tartalmaz, hiszen a családok támogatását szolgáló, családpolitikai célú kiadásokra és kedvezményekre a költségvetés 3225 milliárd forintot különít el. Ez a politika többek között jelenti az adó- és a járulékkedvezmények garantálását, a 25 év alattiak szja-mentességét, a gyermekétkeztetés támogatását és az ingyenes tankönyvellátást is, de idetartozik az otthonteremtési program folytatása is, amire a költségvetés több mint 490 milliárd forintot biztosít. Ez közel három és félszerese a 2010-ben lakástámogatásokra fordított összegeknek. (9.30) Az otthonteremtési programnak köszönhetően folytatódhatnak például olyan programok, mint a falusi CSOK, a családok lakáshoz jutása, a lakhatási körülmények javítását támogató konstrukciók, valamint a lakóépület korszerűsítéséhez nyújtott adó-visszatérítési támogatás. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy ezek a támogatások nemcsak a családok helyzetét segítik és pénztárcájukat kímélik, de teremtett világunk védelméhez is nagyban hozzájárulnak. A felújítások javítják a magyar házak energiahatékonyságát, az ingatlanállomány minőségének javulása pedig egy további lépést jelent hazánk energiafüggetlenségének javításához, hiszen a legolcsóbb és legkörnyezetkímélőbb az az energia, amit fel sem használunk. A környezetünk védelme érdekében megfontolt, de hatékony lépéseket kell tennünk, melyek hozzájárulnak a vállalt klímacélok eléréséhez, mint például a kormány klíma- és természetvédelmi akcióterve, mely megfelelő keretet biztosít ehhez. Nem pedig olyan átgondolatlan kezdeményezéseket kell megvalósítani, ami a lakosságot terhelné, mint például a Brüsszel által szorgalmazott karbonadó, ami a túlnyomórészt az ipar által generált környezetszennyezés árát az emberekkel, így többek között a magyar lakossággal fizettetné meg. A Klímapolitikai Intézet elemzésében rámutat arra is, hogy az említett javaslatcsomag a gyakorlatban azt eredményezné, hogy a lakossági fogyasztó számára jelentősen drágulna a tankolás, felszöknének az élelmiszerárak, nem is beszélve az otthoni gázszámlák összegéről. Mindez teljesen szembemegy azokkal a célokkal, amelyekért hazánk kormánya folyamatosan küzd. A karbonadó tehát alapvetően a kevésbé tehetőseket vagy éppen a kkv-szektort sújtaná elsősorban, akik nem tudnak például azonnal tisztább meghajtású járműveket vásárolni, így megnövekedett adóterhekkel néznének szembe. Nemhiába nevezte miniszterelnök úr Timmermans európai zöldmegállapodásért felelős uniós biztos karbonadó-javaslatát őrült gondolatnak. A tavaly indított