Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 23. csütörtök - 15. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Juhász Hajnalkának, a KDNP képviselőcsoportja részérőll. Parancsoljon! - DR. JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP):

244 mondom, ezt az állam finanszírozza, nem a fenntartó alapítvány. Ezért adtunk be módosítóként egy jövővédő alapot, amivel tehát ezt a két problémát kezelnénk. A második állításom az volt, hogy ez a költségvetés nem a megélhetési válságra adott helyes válaszok költségvetése. Szerintem, és ez jól kiolvasható a számokból, ez az adóemelések, adósarcok költségvetése és a lakosságra terhelt adósarcok költségvetése. (9.20) Ha megnézzük, hogy milyen összegűek a legfontosabb adótételek, amelyek nagyon jelentős részét a lakosság fizeti, a jövedékiadó-bevétel 1500 milliárdra nő, a személyijövedelemadó-bevétel majd 4000 milliárdra nő, az áfabevétel összességében majd 7000 milliárdra nő, és óriási ütemű növekedésekről beszélünk. Tehát jól látható, hogy mi, lakosok fogjuk megfizetni áruk vagy szolgáltatások vásárlása során azt, hogy ez a költségvetés valamennyire még összetákolva maradjon. Persze, önök mindig azt mondják erre, hogy de most vezették be az extraprofitadót. Csak annak meg az az érdekessége, hogy voltaképpen nem extraprofitot adóztatunk. Tehát amikor, mondjuk, népegészségügyi termékadót emelünk, azt mi fogjuk kifizetni, emberek, amikor bemegyünk, és üdítőt veszünk a boltban. Ha jövedéki adót emelünk - ez történik -, akkor azt mi fogjuk megfizetni, amikor jövedékiadó-köteles terméket vásárolunk. Amikor a gyógyszergyártókra, importőrökre terhelnek pluszadót, azt mi fogjuk kifizetni, mert árbevétel alapján határozzák meg, és még hosszasan sorolhatnám. Ezekben az esetekben ugyanis nem az adózás előtti eredmény ennek az extra adótehernek az alapja. Innentől kezdve ez nem extraprofitadó, ez szépen vissza lesz terhelve a lakosokra, ezt már kezdjük tapasztalni egyébként, mindenki megnézheti a saját számláit lassan, meg a híreket, amit a szolgáltatója már közölt előre, hogy hogyan fogja emelni az árakat. Egyetlenegy elem van ebben az egész csomagban egyébként, ami úgymond extraprofitot adóztat, az a technikai értelemben a MOL-ra kivetett pluszadó vagy -bevétel, merthogy nagyon olcsón jut hozzá az orosz kőolajhoz jelen pillanatban a MOL, és nagyon drágán értékesíti, ebből van egy pluszbevétele, ebből finanszíroztatja most az állam a 480-as üzemanyagárat. Az nagy kérdés lesz, hogy jövőre mi lesz, mert ezt elvonja majd egy pluszadóval az állam. Összefoglalva tehát, ez nem a megélhetési válságra adott helyes válaszok költségvetése, hanem az emberek megsarcolásának a költségvetése. És a harmadik, amit említettem, hogy ez nem a Csepelen és a Soroksáron élők költségvetése. Jól látszik, hogy Budapest megszenvedi majd a jövő évi költségvetést. Fennmarad az a rendszer, hogy ott tartunk, hogy már a hulladékból előállított áramot is ellopják Budapestről. Tehát amit mi Budapesten hulladékként megtermelünk, annak egy jó részét elégetik egy égetőműben, abból termelődik egy bevétel, majd azt fogja az állam és elvonja. Még a szemetünket is ellopják. Abból a közvilágítást egyébként pont lehetne biztosítani Budapesten. Mondják, hogy jó, de az iparűzésiadó-elvonást megszüntetik jövőre. Persze, cserébe meg a szolidaritási hozzájárulást pont ugyanennyivel megemelik, és akkor még az inflációval nem is számoltunk. És ebből adódik az, hogy semmire nincs pénze a fővárosnak, és így nálunk Csepelen és Soroksáron is nagyon sok beruházás nem indulhat el. Ezért én adtam be a Budapest 2.0 alapunk keretén belül olyan módosító javaslatokat, amelyek kezelnék a legfontosabb helyi problémákat. Például: a gerincút fejlesztésének az elindítását Csepelen, a II. Rákóczi Ferenc út vagy a Csepeli út fejlesztését, felújítását el kellene indítanunk - erre adtam be módosítót -, Soroksáron a kiság kotrására, vagy például, megint csak Soroksáron, a vasúti aluljáró megépítésére. Ha ezek nem valósulnak meg, akkor sajnálatos módon, mi nagyon rossz helyzetben leszünk jövőre is, ezért ha mást nem, legalább azt kérem, hogy ezeket támogassák. Összességében tehát, csak megismételni tudom, ez a költségvetés szerintünk nem a jövő költségvetése, nem a megélhetési válságra adott helyes válaszok költségvetése, és nem Csepel és Soroksár költségvetése. És értem én a kommunikációs feladatokat, értem én, hogy próbálják ezeket elterelni, mármint az emberek figyelmét erről elterelni, erre ez a vármegye- meg ispántörténet nagyon jól néz ki - mert sokan most erről beszélnek az utóbbi egy napban -, de a valóságban ez a lényeg, amiről én most beszéltem. Nem az a fontos, hogy hogyan nevezünk bizonyos tisztségekben lévőket, meg hogy nevezünk egy területi közigazgatási egységet, hanem hogy mi van a költségvetésben, és ugye, a tények, számok sajnos makacs dolgok, és abból csak az jön ki, ezt olvasva, amit én itt most elővezettem. Úgyhogy ha mást nem, azt kérem, hogy legalább a módosító javaslatainkat fogadják meg és szavazzák meg. Köszönöm szépen. (Gelencsér Ferenc tapsol.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Juhász Hajnalkának, a KDNP képviselőcsoportja részérőll. Parancsoljon! DR. JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem kérdés, hogy a 2023-as költségvetés tervezése kihívásokkal terhelt nemzetközi környezetben érte hazánkat. Éppen hogy csak kilábaltunk a koronavírus-járvány által jelentette veszélyhelyzetből, amikor az elszabaduló energiaárak korszaka köszöntött ránk, és az orosz-ukrán háború következményei világszerte rendkívüli próbatétel elé állítják az országokat. Mindezen külső események hatásai meglátszanak a kormány által benyújtott költségvetési tervezeten is, amely, mint ahogyan többször is elhangzott a Házban, a rezsivédelem és a honvédelem költségvetése. Fontos