Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 23. csütörtök - 15. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - BÁNKI ERIK (Fidesz):

240 A méhésztársadalom nagyon sok olyan kollégával dolgozik, akik 70 pluszosak. Ők adnák át fiataloknak ezt a tudást, de egy olyan tényező szólt közbe, amiről hallunk évek óta, de valahogy nem vettük komolyan, ez az éghajlatváltozás. Az éghajlatváltozás okozta hektikus időjárás, a tavaszi fagyok, az aszály, ami jelenleg is tombol az Alföldön, például Békés megyében már láthatóan tönkretette a napraforgóméz-termést, ezáltal a méhésznek nem érdemes napraforgóra vándorolnia, tehát nem fogja elvégezni a megporzási munkát. Nincs olyan bolond ember, aki a saját költségére teherautószámra méhkaptárakat hordjon egy aszályos, kiszikkadt területre, hogy szinte jótékonysági munkát végezve megoldja ezt a problémát, és a magyar mezőgazdaság számára másodlagosan hasznot hajtson. Én arra kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy ha beérkezik a javaslat, gondolkodjanak el nagyon a támogatásán, ugyanis a megporzási munkát meg kellene becsülni anyagilag is, sőt nem meg kellene, meg kell, ugyanis ha nem lesz hajtóerő a méhésztársadalomban, szakmaszeretetből ezt a mennyiségű méhcsaládot, ami ma Magyarországon a komplett virágzó kultúrák megporzását ellátja, senki nem fogja tartani. A fiataloknak nem lesz érdeke, és nem lesz utánpótlás, ezt tapasztalatból mondom. Úgyhogy arra kérem önöket, hogy támogassák ezt a javaslatot is, mert enélkül a magyar mezőgazdaság még katasztrofálisabb helyzetbe fog kerülni. Végül, de nem utolsósorban van egy olyan probléma Magyarországon, ami nagyon sok települést érint, nagyon sok megyét. Én nagyon örülök, hogy a kétharmados kormánypárti többségben olyan javaslat született, hogy foglalkozzanak a megyékkel, megszületett a „vármegye” elnevezés, és azt tudom mondani, hogy ez nagyon sok megyét szó szerint váratlanul érintett. Tehát vannak más ilyen váratlan események, amelyek megyéket érintenek, szintén visszautalnék a rendkívüli időjárási helyzetre, bármikor történhet katasztrófahelyzet, elmos egy települési vízelvezetőt a víz, egy házat, egy partfalat, egy utat. Ez Tolna megyében nemrég meg is történt a dombóvári térségben. Láttam képviselőtársamat, hogy kiment, megnézte a helyszínt, de per pillanat ennél akár egy megyei képviselő, akár egy megyei közgyűlési tag, egy országgyűlési képviselő sokkal többet tenni nem tud. Elindul egy folyamat, vis maior esemény, mindenki tudja, hogyan működik, elindulnak a hivatal malmai szép lassan őrölni, a probléma fönnáll, végigfut a folyamat, megszületik a döntés, és kijavítják az adott hibát. Én arra fogok javaslatot tenni a költségvetésben, és ezt a megyei képviselői tapasztalataim mondatják velem, hogy hozzunk létre, hozzanak létre - nem tudom, hogy hogyan mondjam pontosan - a megyék, vármegyék számára egy vis maior alapot. Tehát a „vármegye” név mellé töltsük fel a megye kincsesládáját, hiszen a megyei közgyűlések elnökei, képviselői nagyon pontosan ismerik a saját megyéjüket. Ez egy politikafüggetlen javaslat. Mindenki tudja, hogy a megyei közgyűlések kormánypárti többségűek. Ezzel mindenkinek jót tennének, ugyanis egy megye nagyon gyorsan tud reagálni, egy megyei közgyűlési elnök, aki a megyében él, egy alelnök, egy képviselő, aki jól ismeri a helyszínt, egy gyors közgyűlés összehívásával villámgyors döntést tud hozni a vis maior felhasználásáról. Hetek, hónapok helyett órák vagy napok alatt meg tudnánk oldani egy ilyen költségkerettel a felmerülő apróbb problémákat, ami mind a megyékben élőknek, mind a településeken élőknek hatalmas segítség lenne. Úgyhogy arra kérném a tisztelt képviselőtársakat, hogy amennyiben lehetséges, és úgy látják, támogassák ezt a javaslatot. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Bánki Eriknek, a Fidesz részéről. Parancsoljon, képviselő úr! BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! A koronavírus-járványt követően a magyar gazdaság megőrizte teljesítőképességét, sőt az Európai Unió éllovasai közé tartozott azon országok közül, amelyek a leggyorsabban tudtak kikerülni a válságból, és amelyek a legnagyobb növekedést tudták produkálni a 2021. évben. Magyarország rekordot döntött a 2021. év gazdasági növekedésével, hiszen 7,1 százalékos növekedést produkáltunk, ami, azt gondolom, nemzetközi szinten is komoly elégedettséget és elismerést váltott ki. A kormány döntéseinek köszönhetően folytatódott a gazdaság erősödése ebben az évben is, hiszen az első negyedévben 8 százalék fölötti bővülést mutatott a magyar gazdaság. Ez azért fontos, tisztelt hölgyeim és uraim, mert a jelenlegi bizonytalan helyzetben, az orosz-ukrán háború okozta változások következtében a háborús infláció nyomása alatt egy olyan világgazdasági válsággal kell szembenéznünk, ahol nagyon fontos az, hogy milyen alapokról indul a magyar gazdaság, milyen állapotban van a magyar költségvetés. A sikeres gazdaságvédelmi és gazdaság-újraindítási program eredményeként sikerült megvédenünk Magyarországon a munkahelyeket, így számos országtól eltérően, ahogy említettem, lényegesen gyorsabban indult újra a gazdasági élet Magyarországon. Magyarország Kormánya, ahogy azt vállalta, az elhúzódó háborús helyzetben is megvédi a munkahelyeket, a nyugdíjakat, a családokat és a rezsicsökkentést. Ennek a forrásait a 2023-as költségvetés, ami önök előtt fekszik, minden tekintetben biztosítja. A következő évben is megmarad a 13. havi nyugdíj, folytatódnak a családtámogatások, és az infláció mértékének megfelelően tovább emelkednek a nyugdíjak. Az orosz-ukrán háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika miatt most a legfontosabb Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése, valamint az ország energiaellátásának biztosítása és a rezsicsökkentés védelme.