Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 23. csütörtök - 15. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - BÁNKI ERIK (Fidesz):

241 Ezen tények ismeretében, tisztelt hölgyeim és uraim, a tegnapi vitanapot hallgatva több mint meglepő, ahogy néhány ellenzéki képviselőtársam fogalmazott a költségvetés tervezetéről, illetve a kormány elmúlt időszakban elvégzett munkájáról. Ezért érdemes felidézni azt, hogy hogyan is működött a baloldali válságkezelés Magyarországon. Azt gondolom, abban mindannyian egyetértünk, hogy a baloldal válságkezelésből egyszer már megbukott, hiszen 2010-re adósságválságba döntötte Magyarországot, és gyakorlatilag a fizetésképtelenség csak azért volt elkerülhető, mert az IMF a hitellel segítette az akkori baloldali magyar kormányt. Nézzük, hogy mi is volt a baloldali válságkezelés receptje! Megszüntették a 13. havi nyugdíjat; csökkentették a gyes időtartamát; az áfa általános kulcsát 5 százalékponttal megemelték; bevonták az adózásba a családi pótlékot; megemelték a nyugdíjkorhatárt; csökkentették a táppénzt; elvettek egyhavi bért a közszférában dolgozóktól; ingatlanadót akartak bevezetni, erre már nem maradt idejük, mert a kormányváltás ezt a lehetőséget elvette tőlük; és ahogy említettem, emellett egy eszméletlen nagy hitellel, az IMF-től felvett hitellel terhelték meg Magyarország adósságállományát. (9.00) Tisztelt Ház! A nemzeti kormányzás óta Magyarország fordulatot hajtott végre, növekedési pályára állítottuk a gazdaságot, és ezt a járvány ellenére is megőriztük. A kormányzati intézkedéseknek és a koronajárvány utáni gazdasági visszarendeződésnek köszönhetően - ahogy említettem önöknek az imént - a növekedés rekordot döntött a tavalyi évben, és az idei év elején is folytatódott ez a növekedés. 2023-ban a költségvetés 4,1 százalékos gazdasági bővüléssel számol, ami, azt gondolom, hogy a jelenlegi helyzetben egy igen ambiciózus cél, de azt gondolom, hogy azok a folyamatok, amelyeket a kormány elindított, biztosítani fogják, hogy ez a 4 százalék fölötti bővülés és növekedés tartható legyen a következő évben is. 2014 és 2019 között már bizonyította Magyarország, hogy képes folyamatosan az Európai Unió átlaga fölött bővülni, mégpedig nem is akármilyen mértékben, hiszen 2014 és 2019 között az átlagos éves gazdasági növekedés 4,1 százalék volt, miközben az Európai Unió növekedési átlaga 2,1 százalékot mutatott, azaz duplájával tudtuk bővíteni a magyar gazdaság teljesítményét az Európai Unió átlagához képest. Azt gondoljuk, hogy ennek most is különös jelentősége lesz, hiszen a válság utáni visszarendeződés egy olyan lehetőséget kínál Magyarország számára, hogy ha mi ismét az Európai Unió átlaga fölött tudunk - ráadásul, mondjuk, annak a kétszeresével - bővülni, akkor felgyorsítjuk azt a folyamatot, amely Magyarország felzárkózását jelenti a nyugateurópai életszínvonalhoz. Azt gondoljuk, a kormányzat mostani döntései és a következő időszakra vonatkozó gazdaságfejlesztési stratégia alapján 2030-ra el tudjuk érni azt, hogy Magyarország az Európai Unió 27 tagállama közül az öt legfejlettebb és legsikeresebb ország közé fog tartozni. 2010 óta nemcsak gazdaságilag, hanem pénzügyileg is stabilizáltuk az országot, egyensúlyban van a költségvetés és csökkenő pályán az államadósság. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A 2023-as költségvetés az államadósság szintjének csökkentésével kalkulál, 3,5 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol, és az európai uniós országok közül talán négy-öt olyan állam van még rajtunk kívül, amely ebben a helyzetben képes arra, hogy csökkentse az adósságát, egy olyan fegyelmezett és kiszámítható költségvetési gazdálkodásra készüljön, amely az adósság csökkentését teszi lehetővé. Az elmúlt években, a Covid-válságból kilépve, a gazdaság újraindítási költségeit tekintve Európa valamennyi országa az államadósság bővítésével volt kénytelen kalkulálni. Most, ebben a helyzetben, ahogy mondom, a magyar kormány egy nagyon határozott döntéssel és határozott lépéssel a következő évben már az államadósság csökkentésére határozta el magát, míg például a déli államok, annak ellenére, hogy ők már bőven túllépték a 100 százalékos GDP-arányos államadóssági szintet, továbbra is az eladósodás pályáján maradnak, nem képesek egy olyan fordulatot végrehajtani, amit a magyar kormány jövő évi költségvetési javaslata megtett. A költségvetés tervezhető és kiszámítható alapot ad az ország stabilitásának megőrzéséhez és a gazdasági növekedés fenntartásához. A költségvetés a mostani rendkívüli időkben is kiemelten kezeli a magyar családok, a gyermekvállalás és a gyermeknevelés támogatását. Jövőre is biztosítjuk azt, hogy Európa egyik legkedvezőbb, 15 százalékos személyijövedelemadó-szintje maradjon, emellett a családi adórendszer adókedvezményei, a legalább négy gyermeket nevelő szülők személyijövedelemadó-mentessége, ami különleges és unikum az Európai Unióban, megmaradjon, a 13. havi nyugdíj visszaépítését követően megtartjuk jövőre is a 13. havi nyugdíj kifizetését, illetve fennmarad a 25 éven aluliak személyijövedelemadó-mentessége is, aminek köszönhetően a pályakezdő fiatalok elhelyezkedése is sokkal könnyebbé válik, az ő életszínvonaluk is jelentősen emelkedett a kormány ezen döntésének köszönhetően. A családpolitikai kiadások, adókedvezmény együttes összege az idei évhez képest 450 milliárd forinttal emelkedik, így jövőre eléri a 3225 milliárd forintot. Így GDP-arányosan Magyarország az, amely az európai uniós tagországok közül a legnagyobb összeget fordítja a családok támogatására. Mi hiszünk abban, hogy nem a migráció, hanem a gyermekvállalás támogatása, elősegítése az a megoldás, ami a népesség csökkenését meg tudja állítani Magyarországon. A költségvetés a közszférában is biztosítja az elmúlt években megemelt bérek fedezetét, valamint a 2021-ben indított orvosibér-emelés újabb ütemét is.