Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak
2022. június 21. kedd - 13. szám - A globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelv elfogadásának elutasításáról szóló előterjesztés kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - OVÁDI PÉTER (Fidesz):
102 minimálbérrel próbáljuk idecsalogatni ezeket a cégeket úgy, hogy egyébként ezek a cégek nem vesznek részt a közteherviselésben. És csak szeretném jelezni képviselőtársaimnak és a kormány jelen nem lévő képviselőinek - érdemes megnézni: az összes bársonyszék üres a napirend tárgyalása alatt -, hogy a versenyképességet máshogy is el lehet érni. El lehet például érni innovációval vagy innovatív környezet kialakításával. Ehhez szükséges magas színvonalú oktatás, ennek a forrása például pont lehetne a társasági adó, már hogyha persze be lenne szedve. És hát, ugye, a gazdaság kiszámíthatósága egy olyan versenyelőny tud lenni vagy egy olyan feltétel egy gazdasági társaság működésénél, amit nagyon szeretne nemcsak egy multinacionális cég, hanem egy kisvállalkozás is, de sajnos önök ezzel nem bírták megörvendeztetni a Magyarországon dolgozó gazdasági szereplőket. Azt kell mondanom, hogy az alacsony adó, amit beszednek önök a társaságoktól, alacsony közszolgáltatásokat eredményez. Gyakorlatilag el lehet azt mondani, hogy azzal, hogy önök kidobnak ezermilliárd forintokat az ablakon csak azért, mert úgy gondolják, hogy a magyar költségvetést kizárólag a magyar adófizető állampolgároknak kell finanszírozni, az valami egészen döbbenetes. Nézzük meg a jövő évi költségvetés számait, amik egyértelműen mutatják, hogy míg általános forgalmi adóból 7100 milliárd forintot szeretnének beszedni, a személyi jövedelemadó és járulékok soron 4000 milliárd forintnyi bevételt terveznek, addig a társasági nyereségadó soron 792 milliárd forint áll. Ez azt jelenti, hogy míg a magánemberektől forgalmi vagy jövedelemalapú adókból beszednének 13 000 milliárd forintot, addig a cégektől pedig nem egész 800 milliárdot szeretnének beszedni, és ehhez képest még van képük azt mondani, hogy nem megszorításalapú politikát folytatnak, pedig de. (12.30) A helyzet az, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy... (Tállai András feláll államtitkári helyéről, és a felszólaló felé fordul.) Az a helyzet, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy az, hogy továbbra is folyamatosan és elszántan támogatják, hogy a multinacionális cégek ne vegyenek részt a közteherviselésben, az egyszerűen szégyenteljes! Olyan társaságok, akiknek egyébként nem okozna problémát adót fizetni, tovább növelik a versenyelőnyüket a kis- és közepes vállalkozásokkal szemben. Gondoljunk csak bele! Hogyha van egy termelő cég, az ma Magyarországon 9 százalékos társasági adó fizetésére kötelezett, és ő be is fogja fizetni ezt a 9 százalékot, jobb híján; nem tehet mást. A MOL ezzel szemben 400 milliárd forintos nyereség után még kap 4 milliárd forintot az államtól csak azért, mert önök a multinacionális cégeket részben az alacsony munkabérekkel, részben a munkavállalókat rendkívül kiszolgáltatottá tevő jogi környezettel - gondoljanak csak a rabszolgatörvényre -, illetve mindenféle támogatásokkal, vissza nem térítendő támogatásokkal olyan versenyelőnybe hozzák, hogy a végén egyenlegben idejönnek, munkát ugyan teremtenek, de a közteherviselésben nem vesznek részt. Így gyakorlatilag azokból a fogyasztási típusú adókból finanszírozzuk a nem létező versenyelőnyünket, amibe ők nem tettek bele egy árva petákot sem. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! A helyzet az, hogy itt volna az ideje, hogy végre részt vegyenek ők is a közteherviselésben. Ma, amikor erről a határozati javaslatról tárgyalunk, akkor azt gondolom, hogy egyértelműen kimondható az, hogy az a 15 százalékos mérték, amit megcélzott a minimumadó-javaslat, gyakorlatilag Európában a harmadik legalacsonyabb lenne. Magyarországon a legalacsonyabb a maga 9 százalékával, ezután jön Írország a maga 12,5 százalékával, és ezután jönne, ugye, a 15 százalék. De a helyzet az, hogy ha önök bármit szerettek volna tenni már eddig is annak érdekében, hogy a multinacionális cégek is részt vegyenek az adófizetésben, ne csak a magánemberek, nem csak a bérből és fizetésből élők, akkor még a jelenlegi környezetben is tehettek volna lépéseket. Egyetlenegy paragrafus kellett volna: a társasági adó mértéke 7 százalék, de kedvezményekkel csökkentett módon sem mehet, mondjuk, 8 százalék alá. (Sic!) Ugye, egy ilyen mondat kizárja azt, hogy az Audi 0,87 százalékot fizessen, és azt sem teszi lehetővé, hogy a Richter pedig még 0,1 százalékot se fizessen adóba. Azt gondolom, tisztelt hölgyeim és uraim, tisztelt képviselőtársaim, hogy egészen szégyenteljes az, ahogy önök az országot, az itt élő állampolgárokat végérvényesen megpróbálják kiszolgáltatni a multinacionális tőke számára. Kérem, ne tegyék, és vonják vissza ezt a határozati javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Hagyományainknak megfelelően nem szakítottam félbe a képviselő urat, de tájékoztatom a jegyzőkönyv kedvéért, hogy Tállai András miniszterhelyettes úr végig a teremben tartózkodott, a teljes felszólalás ideje alatt. És természetesen az előterjesztő, a Gazdasági bizottság, melynek elnöke Bánki Erik elnök úr, végig figyelte az ön felszólalását. (Csárdi Antal: Én csak magam előtt látom, hogy nincs itt senki.) Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most kétperces felszólalásokra van lehetőség. Jelentkezőt nem látok, ezért a normál időkeretben jelentkezett felszólalások következnek. Megadom a szót Ovádi Péter képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport. OVÁDI PÉTER (Fidesz):
