Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak
2022. június 21. kedd - 13. szám - A globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelv elfogadásának elutasításáról szóló előterjesztés kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - KANÁSZ-NAGY MÁTÉ (LMP): - ELNÖK:
103 Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Ház! Nehéz lesz bizottsági elnök úrnak válaszolni majd ezekre a kérdésekre, mert nagyon sokszor a határozati javaslattól eltértek baloldali képviselőtársaim, de Bánki Erik elnök úr biztos, hogy meg fog birkózni ezzel a feladattal. Tisztelt Országgyűlés! Az OECD 2021 októberében inkluzív formátumban két pillérre épülő politikai megállapodást kötött a gazdaság digitalizációjához kapcsolódó adózási kihívás kezeléséről. Az első pillér célja, hogy a kiemelkedően nagy árbevétellel és magas profittal rendelkező multinacionális cégek legalább jövedelmük egy része után abban az államban adózzanak, ahol a jövedelem keletkezett. A második pillér célja pedig, hogy a magas árbevétellel rendelkező multinacionális cégek tényleges társaságiadó-terhelése elérje a 15 százalékot. Tisztelt Ház! A második pillér uniós jogba való átültetésére vonatkozó irányelvtervezet célja, hogy globális minimumadót vezessen be az Európai Unióban működő, éves szinten 750 millió euró feletti konszolidált árbevétellel rendelkező vállalatcsoportba tartozó adózókra. Sajnos azonban meg kell állapítanunk, hogy a szükséges szakértői munka nem megfelelő ütemben halad globális szinten, hiszen az irányelv elfogadása megelőzné a globális szabályok végleges elfogadását. A munka lassan halad, és bizonytalan, hogy mikor zárulhat le, ugyanakkor bizonytalan annak kimenetele is. A multinacionális vállalatok megadóztatására vonatkozó javaslat két pillére közötti egyensúly megbomlott, és nem látjuk biztosítottnak azt sem, hogy a globális minimumadó bevezetésével párhuzamosan az úgynevezett első pillér javaslata az eredeti ütemtervnek megfelelően haladna. A Magyarország számára nyitott kérdések között kiemelten fontos: ha beszedésre kerül egy belföldi kiegészítő adó az érintett vállalkozásokra, akkor ezt a többletadót külföldön beszámítsák. Jelenleg ennek részleteit nem ismerjük, így a korai bevezetés a hazai adórendszer egészét nagymértékben befolyásolja. Tisztelt Képviselőtársaim! A háborús gazdasági válság sújtotta környezetben rendkívül magas kockázattal bír mind az Európai Unió, mind pedig Magyarország versenyképessége szempontjából, ha a szabályokat elhamarkodottan vezeti be az Unió. Nem téveszthetjük szem elől azt sem, hogy a vállalkozások számára kevés felkészülési idő maradna a jelentős adminisztrációs teherrel járó, igencsak komplex szabályoknak való megfelelésre. A javaslatot egyébként a Törvényalkotási bizottság is megtárgyalta és elfogadásra javasolta, ezért én is elfogadásra javaslom. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Kanász-Nagy Máté képviselő úrnak, LMP-képviselőcsoport. KANÁSZ-NAGY MÁTÉ (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak tényleg dióhéjban összefoglalva: a helyzet valóban egyre bonyolultabb annál, mintsem hogy mondjuk, az előterjesztő Bánki Erik, a hozzászóló Hollik István, Tállai András államtitkár úr vagy Ovádi Péter itt a nagytőke lobbistája lenne és a multinacionális vállalatokat akarnák óvni. Hiszen tényleg arról van szó - beszéljünk őszintén -, hogy önök, tisztelt kormánypárti képviselők, Magyarország jelenlegi gazdasági modelljének a versenyképességét féltik, egyébként jogosan. Valljuk be, hogy jogosan! Nekünk a problémánk éppen hogy ezzel a gazdasági modellel van, és azzal van, hogy hogyan akarják versenyképessé tenni a magyar gazdaságot és Magyarországot. Ugye, ez az olcsósítás és a jóárasítás folyamata, hiszen önök olcsósítják a magyar munkaerőt, hiszen a magyar emberek, a magyar munkások ezekben az összeszerelő üzemekben, gyárakban kevesebbet keresnek, mint ott, ahonnan ezek a gyárak jönnek. Tehát egy magyar munkás egy német munkáshoz képest jóval kevesebbet keres. De nemcsak, hogy a munkaerőt jóárasítják, hanem a környezetet és a természetet is jóárasítják, illetve olcsósítják, hiszen nézzük meg, hogy milyen környezetvédelmi szempontok érvényesülnek! Gyakorlatilag Magyarországon semmilyen környezetvédelmi szempont nem érvényesül. Ha idejönnek ezek a nagy gyárak, idejön a nagytőke, akkor olyan környezetromboló és üvegházhatású gázt kibocsátó tevékenységet végezhet, amilyet csak akar. És van egy harmadik pillére ennek a vonzóvá tételnek - ahogy önök eufemisztikusan fogalmaznak, versenyképességnek -, ahogy Csárdi Antal frakciótársam nagyon pontosan, számokkal kimutatta: óriási adókedvezményekkel, kormányzati támogatásokkal kedveznek ennek a nyugati nagytőkének, így próbálják versenyképessé tenni az országot. De szerintünk ez nem egy jó út, nem egy fenntartható út. Itt valóban egy lefelé tartó versenyben akarunk helytállni, ami egyáltalán nem a XX. század megoldása. Nagyon sokan elmondták előttem, hogy valóban, a képzés, az innováció, a humán tőkébe való befektetés és a környezetvédelmi szempontok maximális érvényesítése jelentené az igazi versenyképességet a mi számunkra. Én tehát azt gondolom, hogy itt alapvetően versenyképességi modellek versenyeznek egymással. Itt van a Fidesz-féle versenyképességi modell, ez a perifériaországok lefelé tartó versenyképessége, mi pedig valóban, mondjuk, Nyugat-Európát vagy a skandináv országokat szeretnénk elérni, még egyszer: humántőke-erősítéssel, képzéssel, oktatással és maximális környezetvédelemmel. Köszönöm szépen. (12.40) ELNÖK:
